Az Index újságírója elleni vádak azonnali visszavonását követeli egy nemzetközi szakmai szervezet

2018. november 8. 16:26 - szerző: B.M.

A valóság feltárása nem bűn, hanem a társadalom szolgálata, ennek ellenére ha bűnösnek találják, Dezső András akár három év börtönt is kaphat. A Committee to Protect Journalistsa magyar Büntető törvénykönyv (Btk.) felülvizsgálatát követeli az újságírókat fenyegető szankciók miatt.

„A magyar hatóságnak azonnal ejtenie kell a vádakat Dezső András ellen, amit oknyomozói munkája miatt indítottak. A nyilvánosan elérhető adatok alapján végzett nyomozás szolgálat, nem bűncselekmény.”

Ezt Gulnoza Said, a Committee to Protect Journalists nevű Amerikában alapított, de nemzetközi újságíró-szervezet európai- és közép-ázsiai programjának vezetője mondta New Yorkban. A szervezet a magyar hatóságok eljárásmódja elleni tiltakozó közleményt adott ki az ügyben. 

Dezső András október 31-én a kormánymédiából tudta meg: vádat emelt ellene az ügyészség személyes adattal való visszaélés miatt. Az Index újságírója azt tudta, hogy indult egy büntetőeljárás ellene még a nyáron, amiért tavasszal megírta, hogy Svédországban többször elítéltek egy magyar nőt, aki később a választási kampányban azt állította a magyar állami média egy riportjában, hogy a – nyilván a migráció miatt – romló svéd közbiztonság miatt költözött haza Magyarországra.

Dezső András
Fotó: Facebook/Dezső András

Dezső azt is hozzátette, a kormánypárti propagandalap cikkét végigolvasva kiderült számára: „A kerületi ügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a bíróság az ügyben tárgyalás mellőzésével, az ügyiratok alapján hozzon büntető végzést.” Magyarán úgy ítéltetnék el személyes adattal való visszaélés miatt az újságírót, hogy elő sem adhatná érveit, például azt, hogy az érintett nő maga vállalta a közszereplést, amikor a közmédiában hazudozott. Később az is kiderült, a vádirat lényege szerint Dezsőt azzal vádolják: „az írásban teljesen beazonosítható módon megjelölt sértett különleges személyes adatait jogosulatlanul hozta nyilvánosságra, mivel ahhoz a sértett írásbeli hozzájárulása hiányzott". Ezzel a cikk szerzője – az ügy vádlottja – a sértettnek jelentős érdeksérelmet okozott – közölte az ügyészség. 

Tény: hétrendbeli rágalmazásért, közbizalom elleni bűncselekményért és zaklatásért ítélték el Svédországban azt a nőt, aki a közmédiában azt állította, azért jött vissza Svédországból, mert ott nagyon rossz a közbiztonság. Az Index birtokába került hatósági iratok szerint a nő az anyjával lakott Båstadban és több mint hétszázezer forintnyi koronát kellett fizetnie a sértetteknek.

Az Index által bemutatott iratok szerint a nő csak Båstadban élt Svédországon belül, ezzel szemben a magyar közszolgálati televízió úgy mutatta be, mint aki Stockholmban dolgozott. A nő állította is, hogy Stockholmban dolgozott orvostanhallgatóként, ahol nem lehet már a metrón utazni, mert szexuálisan zaklatják a nőket a bevándorló suhancok. Azt is mondta, sok svéd nem kap munkát, mert azt inkább a bevándorlóknak adják, kollégáinak nyolcvan százaléka muszlim. Hozzátette, sok kolléganője azért hagyja ott a munkát, mert a kórházban a muszlimok szexuálisan molesztálták őket. A nő szerint ezek a dolgok csak helyben derülnek ki, nem jut ki az információ külföldre, mert „lecsendesítik”. Pár perccel később már azt állította, hogy szomorú, hogy az atrocitások nagy részét nem közli a helyi média.

Sem az állami média, sem pedig az asszony rémhírterjesztését nem vizsgálta egyetlen illetékes hazai hatóság, egyedül a valóságot feltáró Dezső András ellen indult eljárás.

Most a Committee to Protect Journalists kiemelte: ha bűnösnek találják, Dezső akár három év börtönt is kaphat, ami a szakmai szervezet szerint elfogadhatatlan, s a magyar Büntető törvénykönyv felülvizsgálatát indokolja az újságírókat fenyegető szankciók miatt. A CJP egyébként a magyar ügyészséghez fordult az ügyben, a vádhatóság pedig megerősítette nekik, hogy lefolytatták a nyomozást az Index újságírójával és a kérdéses szemben, holott nem is Dezső volt az, aki nyilvánosságra hozta a korábban közszereplést vállaló nő nevét. Sőt, más személyes, szenzitív adatokat sem hozott nyilvánosságra Dezső, aki hivatalos és nyilvánosan hozzáférhető svéd adatbázisokból dolgozott.