Az európai középmezőnyben a budapesti albérletárak, de az életszínvonal nem ott tart
A Deutsche Bank összehasonlította az európai fővárosok kétszobás lakásokra vonatkozó átlagos árait. Bár valamennyire kirajzolódtak az ismert regionális gazdasági különbségek, Budapest kisebb meglepetésre a középmezőnybe, bár annak alsó részén foglal helyet – írja az Otthon Centrum több felmérést is összesítő elemzése.
Az ingatlanportál elemzője Soóki-Tóth Gábor szerint az egyes városokban elérhető átlagos jövedelem nagysága határozza meg, hogy mi az, ami még megfizethetőnek tűnik egy bérlőnek.
Hozzáteszi, hogy ugyan drága lakást bérelni Zürichben, Oslóban, Koppenhágában, Frankfurtban és Brüsszelben, a jó megélhetési lehetőségek miatt fajlagosan mégis jobban jár, aki ott bérel lakást.
Prágában például negyed áron lehet lakást bérelni Zürichhez képest, de az átlagos kétkeresős háztartás jövedelmének majdnem a fele megy el a lakbérre, míg a svájci városban csak a harmada.
Budapesten az átlagos havi kereset 300 ezer forint körül van, ebből az összegből a külső kerületek lakótelepein lehet bérelni úgy, hogy maradjon megélhetésre is. Ugyanakkor egy kétkeresős átlagos háztartás 600 ezer forintos havi bevételéből akár a városközpont közelében is találhat bérleményt, amiért nem kell jövedelme harmadánál többet fizetnie.
Sajnos medián jövedelemre vonatkozó adatai nincsenek az Otthon Centrumnak, az átlagos jövedelmet ugyanis torzítja a jól keresők kiugró fizetése.
Számos szociológus számítása szerint az átlagjövedelem 70 százaléka körül alakul a medián jövedelem Magyarországon, vagyis a szélesebb rétegeknél valószínűbbek a 200-210 ezer forintos fizetések. Ebből a fizetésből még a némileg olcsóbb XI. és XIII. kerületben is a fizetése felét el kell költenie egy kétkeresős háztartásnak csak az albérletre.
Budapest belvárosában egy 60 m2 körüli lakás 200-300 ezer forint, de a nagyobb lakásoknál már ugrásszerűen nőnek az árak. A 100 m2-nél tágasabb belvárosi lakásokért a dupláját, akár havi 600 ezer forintot is elkérnek – írja az Otthon Centrum saját adatai alapján. A városközponttól távolodva a XI. vagy a XIII. kerületben 190 ezer forinttól 300 ezer forintig bérelhetünk 100 nm körüli ingatlant. Ezzel szemben vidéken 100 ezer forint alatt is elérhető elfogadható ajánlat. A legtöbb másfél-kétszobás lakás bérleti díja 150 ezer forint körül mozog a régióközpontokban – teszik hozzá.
Kelet és nyugat határán
Míg Ukrajnában és Fehéroroszországban érhető el legolcsóbban egy kétszobás ingatlan 60-70 ezer forintért, a kontinens pénzügyi központjaiban ennek tízszeresébe is kerülhet ugyanez.
A legtöbb fejlett ország fővárosában, mint amilyen Amszterdam, Oslo vagy Koppenhága 500-600 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül egy átlagos lakás havi bérleti díja. Az élmezőnybe tartozó Zürichben, Londonban és Párizsban viszont csak drágábban 700 ezer forintnak megfelelő eurót vagy svájci frankot kell fizetni egy kétszobás lakásért.
Közép-Európában az árak valamivel mérsékeltebbek, a numbeo.com adatai alapján Bécsben 200–300 ezer forint ért is elérhető hasonló lakás. Budapest mai albérletáraival az európai középmezőny alsó felében helyezkedik el. A gazdaságilag lépéselőnyben lévő Varsónál vagy Prágánál valamivel olcsóbb a magyar főváros.
