Az EU-t egyfajta ellenfélként bemutatni méltánytalan

2019. május 26. 06:20 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

„Brüsszellel” szemben fellépni vagy az uniót egyfajta ellenfélként bemutatni méltánytalan – mondja lapunknak Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Szerinte nincsenek olyan törésvonalak az EU-ban, amelyek kibékíthetetlenek lennének.

- Mennyire tekinthető véletlennek, hogy Európa erős politikusai, Macron és Kurz egyszerre jelentett be olyan elképzeléseket, amelyek megreformálnák az EU-t, szorosabbra fűznék az integrációt?

- Miután a britek döntöttek, hogy távozni kívánnak az EU-ból, Európa vezetői vitát indítottak a jövőről. E vita alapja két nyilatkozat, a pozsonyi, ami egy közös szándéknyilatkozat volt, és a római, amely már szakpolitikai célokat is tartalmazott. Mindkettő arról szólt, hogy a maradó 27 tagország az EU keretei között szeretné megtalálni a jövő kihívásaira adandó legjobb válaszokat. Ebbe a vitába beleférnek intézményi kérdések is. Van olyan tagország, amelynek vezetője szerint több területen is el lehetne mélyíteni ezt az együttműködést, több ügyben lehetne hatáskört adni európai intézményeknek. És vannak olyanok, a V4-ek például, amelyek szerint inkább az eddigi intézményeket kellene hatékonyabban működtetni, mint például a schengeni együttműködést, az egységes piacot, és nem feltétlenül az integráció mélyítését tartják fontosnak. Erről szól a vita.

- Ez a fő törésvonal?

- Én nem érzek törésvonalat. Ez egészséges vita.

- De mégis körülírható egyfajta föderalista és nacionalista álláspontok küzdelmeként.

- Nem érzek ennyire szélsőségesen eltérő álláspontokat. Nem érzem úgy, hogy valamelyik tagállam hivatalos álláspontjaként tűzte volna ki az Európai Egyesült Államok föderalista felállítását, és azt sem érzem, hogy valaki vissza szeretné fordítani az integrációt. Az álláspontok közt nincs kibékíthetetlen ellentét. A május 9-i nagyszebeni Európa-csúcson hozott nyilatkozattal pedig, amely szerint „jóban, rosszban egységesek maradunk”, sikerült az európai egységet felmutatni. A választások után majd nyilván folytatódik a vita, mert meg kell határozni, hogy milyen stratégiai célokat fogadnak el Európa vezetői az elkövetkező öt évben. Lesznek kihívások, de az jó alap, ahová Nagyszebenben eljutottunk.

- Említette a Brexitet. De van itt más válság is, a populizmus erősödése, a klímaváltozás, a menekültválság. Ebben a nehéz helyzetben hogyan teljesített a bizottság?

- Azt hiszem, nem egy bizottsági tisztviselő feladata, hogy hitelesen értékelje a bizottság munkáját.

- A véleményére vagyunk kíváncsiak.

Fotó: Marton Meresz

- Az értékelést az európai polgárokra bíznám. De szerintem érdemes méltányosnak lenni az EU intézményeivel kapcsolatban. Egyes politikusok a sikert maguknak tulajdonítják, ha valami kudarcosabb, akkor azt az EU nyakába varrják. Hallottam olyan beszélgetést, amelyben valaki a migrációs válság kialakulásáért az EU csekély hatékonysággal fellépő intézményeit vádolta, de amikor arról volt szó, hogy mostanra már a válság előtti szintre csökkent a menedékkérők száma, akkor azt mondta, hogy ez a tagországok erőfeszítéseinek következménye. De ez nem így van. Mindannyian tudjuk, hogy nem változtak meg időközben sem az intézmények hatáskörei, sem a tagországok feladatai. Az EU nem csak az uniós intézményeket jelenti. Az EU nem Brüsszelben van, az EU egy együttes, amelyben ott vannak a tagországok is. Az, hogy most jobban teljesít az európai gazdaság, mint öt éve, valamennyi tagország sikere, de bőven benne van a bizottság több kezdeményezése is. Abban, hogy az európai gazdaságba visszatért az energia, fontos szerepe volt például a beruházási tervnek, a kohéziós forrásoknak, az egységes piac kiteljesítésének, a monetáris unió megszilárdításának, az európai gazdaság számára új lehetőséget teremtő szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének. Öt év alatt megállapodtunk Kanadával és Japánnal, valamint tárgyalásokat kezdtünk Ausztráliával és Új-Zélanddal. 240 millióan dolgoznak az EU területén, a foglalkoztatottság csúcson van. A tagállamok államháztartási helyzete is egészségesebb. A növekedés minden európai országba visszatért. Ebben szerepet játszott az a szemeszter folyamat is, amit közösen határoztunk el. Ennek keretében a tagállamok összehangolják költségvetési és gazdaságpolitikájukat az uniós célokkal, szabályokkal.

- Vannak kudarcos területek?

- A kudarcot túlzásnak tartom, de vannak olyan területek, ahol kétségkívül nehezebb megbirkózni a feladatokkal. A klímavédelem terén például az EU globális szinten is kezdeményező volt, hozzájárult ahhoz, hogy létrejöjjön a párizsi klímamegállapodás, aminek az értékéből nem von le az, hogy az Egyesül Államok kilépni szándékozik az egyezményből. Az EU-nak ki kell tartania a vezető szerepe mellett. A másik nehéz terület a migráció. A bevándorlást a tagállamok és az intézmények együttes fellépésével a válság előtti szintre sikerült visszaterelni. A meglévő viták ellenére kilencven százalékban egyetértés van arról, hogyan kell kezelni az illegális migrációt, a tagállamok elfogadják, hogy ezt meg kell előzni.

- Jó ránézni a kontinens térképére, és látni, hogy az a 175 kilométeres határszakasz Magyarország déli részén milyen sok embert meg tud állítani.

- Én a közös európai fellépésről beszélek. És a határvédelemből Magyarország is kivette a részét.

- Ön szerint az intézkedések annyira hatékonyak voltak, hogy ha a szír helyzethez hasonló krízis alakulna ki, akkor Európa hatékonyabban tudná a határait védeni?

- Európa csak akkor tud sikeres lenni, ha közös hangon tud beszélni, ami a közös külpolitikát érintően nagy kihívás, hiszen teljes egyetértés szükséges. De amiben csak lehetett, az EU fellépett. A migrációt a reménytelenség is kiválthatja. Ezért különösen fontos, hogy azokon a területeken, ahol ennek a veszélye megvan, az EU lépjen fel az intézmények megerősítéséért, a gazdaság fellendítéséért.

- A célok akkor kerülnek veszélybe, ha valamely tagállam megvétóz egy olyan nemzetközi egyezményt, amelyet az EU afrikai kormányokkal kötne az illegális migráció megelőzéséért. Láttunk ilyet. Tavaly tavasszal a magyar kormány váratlanul megvétózott egy ilyen megállapodást.

- A migrációt úgy lehet a leghatékonyabban megelőzni, ha el sem indul. Az afrikai–európai szövetség révén az EU külső beruházási terve 2020-ig 44 milliárd eurónyi beruházást mozgósít. Ez komoly partnerség. Ugyanakkor közösen lépünk fel annak érdekében is, hogy megerősítsük a határokat és felszámoljuk a csempészhálózatokat. Vannak tehát olyan megállapodások, amelyek igazolják az EU eredményességét. Arról azonban még nincs egyetértés, hogy miként reformáljuk meg az európai menekültügyi rendszert. Kérdés, hogyan jelenik meg az európai szolidaritás akkor, ha a már említett intézkedések ellenére egy tagországban mégis annyi menedékkérő jelenik meg, amennyi meghaladja a kapacitását. Ennek a kérdésnek a tisztázása a választások utáni időszakra vár.

- Sokan vitatják, hogy a Juncker-bizottság mindent megtett-e a Brexit megakadályozásáért. Önnek mi a véleménye?

- Még a folyamat közepén tartunk, amelynek a végét senki nem látja. Reális értékeléshez történelmi távlat kell, így aztán nem szeretnék abba a hibába esni, hogy osztályzatokat osszak bárkinek is. Minden attól függ, hogy végül milyen együttműködési megállapodást tudunk kialakítani. Egy dologra azért szeretnék emlékeztetni: amikor az Egyesült Királyságban a jelenlegi kormánypárt azzal a programmal nyert, hogy népszavazást fog tartani az ország uniós tagságáról, akkor konzultáció alakult ki a brit kormány és az unió vezetése között. Ennek során a brit kormány kifejezte, hogy milyen feltételek mellett tudná szerinte meggyőzni a brit polgárokat az EU-ban maradásról. Ezekről megállapodás is született. Tehát szó sincs arról, hogy ne méltányolták volna a brit igényeket. A bizottság és a többi uniós partner konstruktív volt. Így került sor a népszavazásra.

- Mennyire tartja valószínűnek, hogy a jövőben egyes országok közt szorosabbá válik az együttműködés, míg mások a perifériára kerülnek?

- Anélkül beszélünk sokszor egy-, illetve kétsebességes Európáról, hogy tudnánk, mi is az. Hiszen Európa ma is többsebességes, mivel az együttműködésnek különböző formái vannak. Amikor a bizottság elnöke egységesebb, erősebb, demokratikusabb unióról beszél, az a közös értékekről, a közös piacról, a schengeni övezetről, az eurózónáról szól. Arról, hogy ha valaki a schengeni övezet tagja szeretne lenni, kapjon támogatást hozzá, s aki nem tagja még az eurózónának, de vállalta, hogy belép, szintén kapjon segítséget az ehhez szükséges reformok végrehajtásához. Első- és másodosztályú Európa akkor alakulna ki, ha valakit kizárnának valamely együttműködésből, de a bizottság egységes Európáról szóló álláspontja ez ellen érvel. Az más kérdés, ha valaki nem akar valamely új együttműködésben részt venni. Az a saját döntése, amit később felülbírálhat, de akkor is nyitott kapukra és támogatásra számíthasson.

- A bizottság köteles partnerként együttműködni a tagállamok kormányaival. De mit tesz, ha egy kormány közpénzből hamis üzeneteken alapuló pártkampányt folytat az EU intézményei, köztük a bizottság ellen? A magyar kormány hatmilliárd forintot költ unióellenes rágalomkampányra, amelyre válaszul a bizottság kiad egy bürokratikus nyelven megírt hatoldalas közleményt. Kőkemény támadás az egyik oldalon, a másikon meg úri szalonokban kialakított diplomáciai válasz. Hogy lehet így az EU mellett kiállni, küzdeni?

- Ön az EU-ról szóló szerződésre utal, amely azt mondja ki, hogy „az EU és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást”. Tehát ez nemcsak az uniós intézményekre vonatkozik, hanem a tagországokra is. Természetes, hogy a mi munkánkat ez a lojális, egymást tiszteletben tartó magatartás határozza meg.

- De beszélhetünk-e lojalitásról e kampány kapcsán?

- Magyarországon nagyon nagy az EU-tagság támogatottsága, 70 százalék feletti. Ezt sokan irigyelnék még az alapító országokban is.

- De ez az arány megfelelő mennyiségű és minőségű agymosás után rosszabbá válhat.

- Az átlag feletti az is, hogy mennyi magyar gondolja magát uniós polgárnak. 70 százalék feletti az arányuk. Ez kedvező környezet. Brüsszellel szemben fellépni vagy az Európai Uniót egyfajta ellenfélként bemutatni méltánytalan. Hiszen az uniós intézmények demokratikusak, a legfőbb döntéshozó intézményekben ott vannak a képviselőink, az Európai Unió Tanácsában ott vannak a nemzeti választásokon keresztül megválasztott kormány képviselői. Sőt a bizottságot vezető kollégiumban is van Magyarország által jelölt tag. Ez a rendszer a miénk, a döntéseket mindenki befolyásolni tudja. Ennek az együttműködési rendszernek az egyik alapelve a lojalitás és egymás kölcsönös tiszteletben tartása. De a demokratikus környezettől nem áll távol a vita. Annak viszont nem szabadna megtörténnie, hogy egymás álláspontjáról, kezdeményezéséről téves információk jelennek meg. Ez nem fér bele a lojális együttműködésbe.

Zupkó Gábor
Fotó: Marton Meresz

- De itt van egy hamis üzenetekkel kiplakátolt ország.

- Amikor úgy érezzük, hogy téves információk jelennek meg, mi is megpróbáljuk elmondani az álláspontunkat. A mi eszköztárunk szerény, közleményt adunk ki, amelyet remélhetőleg közvetít a sajtó, nyilatkozunk és rendelkezésre állunk a sajtó megkereséseire, valamint elmondjuk álláspontunkat közvetlenül is a polgároknak közösségimédia-csatornáinkon és különböző fórumokon. De ragaszkodunk ahhoz, hogy térjünk vissza az alapszerződés szerinti partnerséghez. Ha egy kormány információkat akar eljuttatni a polgárokhoz arról, melyek a bizottság kezdeményezései, akkor konzultáljon velünk, nehogy félreérthető információ jelenjen meg. Ez következik az alapszerződés szellemiségéből.

- És ha a cél nem a hiteles információ átadása?

- Én nem tartom reménytelennek a helyzetet. Az uniós fejlesztésekről például sok, a valós képet mutató kampány folyt. A magyar kormány részvételével szervezett Európa-nap is sikeres volt. Az egész EU azon alapul, hogy párbeszéddel oldjuk meg a konfliktusainkat. Amellett kell kitartanunk, hogy sikerül kialakítani azokat a kommunikációs formákat, amelyek révén hiteles tájékoztatást tudunk adni egymás terveiről. És ezt annak ellenére mondom, hogy az elmúlt időszakban voltak olyan információs kezdeményezések, amelyek nem tájékoztatták hitelesen a magyar polgárokat a bizottság szándékairól. Azért is fontos az európai polgárok kiegyensúlyozott tájékoztatása, mert hosszú távon a tendenciózus Brüsszel-kritikus kommunikáció erodálhatja az uniós tagság támogatottságát, miközben a statisztikák azt mutatják, hogy az EU tanácsában a magyar miniszterek 95 százalékban a többséggel szavaznak.

- Az EBESZ jelentése szerint a tavalyi magyar országgyűlési választás szabad volt ugyan, de nem volt tisztességes A kifogások jó része az EP-választásokra is áll. Mit tehet az EU, hogy az EP-választások tisztességesek legyenek minden tagállamban? Nem ássa-e alá az uniós polgárság bizalmát, ha az egyik tagállamban a jogállamiság meggyengítésével tesz szert egy párt tisztességtelen előnyre?

- Nem gondolom, hogy kommentálnom kéne az EBESZ jelentését. Ha a bizottság az uniós szabályoktól való eltérést tapasztal, akkor a saját eszközeit használhatja: észrevételeket tehet, párbeszédet kezdeményezhet, kötelezettségszegési eljárást indíthat. Néhányan azt gondolják, Magyarországgal szemben kettős mérce van, pedig egyébként Magyarország a kötelezettségszegési eljárások száma alapján inkább a középmezőnyben van.

- Ön szerint kiegyensúlyozott a tájékoztatás Magyarországon uniós kérdésekben?

- Az elmúlt időszakban voltak olyan kampányszerű tájékoztató anyagok, amelyek nem a megfelelő információkat tartalmazták. De abban teljes az egyetértés, hogy Magyarország helye az EU-ban van. A 21. század kihívásai közepette Európa csak akkor tud politikailag befolyásos, gazdaságilag versenyképes maradni, ha összetartunk. Kína, India, Oroszország és az Egyesült Államok mellett az EU csak akkor őrizheti meg a befolyását, ha együtt maradunk.