Az Európai Unió Bírósága elmeszelte Magyarországot, uniós jogot sért a magyar földtörvény

2019. május 21. 14:00 - szerző: 168 Óra

Annyi részletszabályt alkottak a külföldiek földvásárlására, hogy lehetetlen volt vásárolniuk. Nem sikerült a kormánynak törvényesen megvédeni a magyar termőföldet.

A magyar földtörvény korlátozza a külföldi befektetők jogait, emiatt Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit - írja az Index az Európai Unió Bírósága keddi közleménye alapján. 

A 2013-ban elfogadott magyar földtörvény ugyan elviekben lehetővé tette, hogy egy külföldi személy földet vegyen Magyarországon. Ezt azonban olyan feltételekhez kötötte, ami alapján

a gyakorlatban szinte lehetetlen a magyarországi földvásárlás egy külföldinek.

A szabály megengedi, hogy külföldi uniós állampolgár is vegyen földet. Ehhez az kell, hogy

  • egy ideje helyben lakjon,
  • elvégezzen egy magyar nyelvű aranykalászos gazdatanfolyamot,
  • vagy igazolhatóan Magyarországon gazdálkodjon,
  • meggyőzze a helyi gazdákat,
  • és ne csapjon le a földre az állam vagy bárki más, akinek elővásárlási joga van.

A bíróság szerint, noha a Charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett, a haszonélvezeti jogok szóban forgó megszüntetése nem felel meg ezeknek a feltételeknek. És bár a Magyarország által felhozott igazolások főszabály szerint ilyen közérdeknek minősülhetnek, úgy tűnik, hogy az érintett korlátozás valójában nem a magyar állam által hivatkozott célkitűzéseket követi és nem felel meg az arányosság követelményének sem.

Ráadásul a vitatott szabályozás semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a haszonélvezeti jogaiktól így megfosztott jogosultak kártalanítását illetően.

Ezért a magyar földtörvényben előírt tulajdontól való megfosztást nem igazolja közérdekű célkitűzés, és ahhoz nem kapcsolódik kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítást biztosító rendszer, ezért az sérti a chartában előírt tulajdonhoz való jogot.

Emiatt a bíróság kimondta, hogy Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartának a tulajdonhoz való jogra vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségeit.