Az embertelenség törvényei

2016. július 24. 15:44

Július eleje óta az illegális határátlépőket visszafordíthatják a tranzitállomáshoz. Az intézkedés nyomán napok alatt feltorlódtak a menekültek a határ mentén, és embertelen körülmények között várakoznak. Tavaly óta az összes, a menekülthelyzetet kezelni hivatott intézkedés igazolta a korábbi aggodalmakat: a kegyetlenség és a káosz az úr. Pedig a lapunk által megkérdezett jogászok szerint nem lett volna szükségszerű, hogy így alakuljon. Szerintük ha a magyar kormány nem rendelne alá mindent a menekültellenes propagandának, a helyzet megnyugtatóan rendezhető lenne.

Tavaly nyáron jelentette be a kormány: kerítést – szakszóval: műszaki határzárat – épít a szerb–magyar határra. Az építési határidő eredetileg 2015. november 30. volt, ám Orbán Viktor július 25-én, a Bálványosi Szabadegyetemen azt mondta, a határzár augusztus 31-ig megépül. Ezért az építést végző katonák mellé kétszáz közmunkást is vezényeltek a határhoz. A Népszabadság számításai szerint az építkezés felgyorsítása mintegy kétmilliárd forintba került. Végül megszületett a

gyoda, azaz a gyorstelepítésű drótakadály, a másfél, helyenként két méter magas átmeneti kerítés.

Szijjártó Péter külügyminiszter pedig nem sokkal később közölte, a román határszakaszra is

építilyet a kormány. Utóbb ezt cáfolták, mondván, csak akkor épül ott is kerítés, ha a migrációs helyzet úgy követeli. Ám összesen csupán negyvenketten próbálták itt átlépni a határt tavaly. Idén áprilisban azonban mégis arról beszélt Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója, hogy előkészítik azon az oldalon is a drótakadályt.

Tavaly szeptemberben újabb törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés, „jogi határzárat” vezettek be. Vagyis büntetőeljárás indítható azok ellen, akik illegálisan lépik át vagy megrongálják a műszaki határzárat. A kormány egyúttal arról is rendelkezett, hogy Szerbia biztonságos ország, visszaküldhetők oda a menekültek. Csakhogy ezt számos rangos nemzetközi szervezet, nem utolsósorban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is másképp gondolja. Az általános nemzetközi vélekedés szerint ugyanis Szerbia nem biztonságos ország – és ezen az sem segít, hogy a magyar kormány rendeletben ennek az ellenkezőjét állítja.

A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság tavaly közös nyilatkozatot adott ki, amelyben további visszásságokra is felhívta a figyelmet. Arra például: a kormány által kijelölt tranzitzóna valójában magyar terület, ugyanis a két ország között nincs „senki földje”. „A konténersor magyar terület, ahol magyar törvényeknek kellene érvényesülniük – írták. – Ebből az is következik, hogy akinek a kérelmét befogadhatatlannak találják – ismételjük: nem azt mondják ki róla, hogy nem menekült, csak azt, hogy ügyében Szerbiának kellene eljárnia! –, azt a rendőr nem Szerbiába kíséri a kiutasítás nyomán, nem is a »senki földjére«, hanem a kerítés Szerbia felőli oldalán levő magyar területre. Ha Szerbia megtagadja, hogy ezt a személyt visszaengedje – joggal, hiszen az eljárását Magyarország nem követi –, akkor magyar területen marad: a semmiben. Ez is embertelen bánásmód.”

Mára kijelenthetjük: az embertelen bánásmód végigkíséri az összes eddigi, menekültekkel kapcsolatos kormányzati intézkedést. Tavaly arról számoltak be jogvédő szervezetek, hogy a menekültek kérelmét sokszor tolmács nélkül bírálják el, tolmáccsal legfeljebb telefonon beszélhetnek.

Idén súlyosbodott a helyzet. Július 5. óta visszaküldhető a tranzitállomáshoz az, akit a szerb–magyar határ nyolc kilométeres sávjában elfognak. A törvény szerint az elfogott menekültek menedékkérelmét megtagadhatják. Szakértők szerint, mivel ez – épp a fentiek miatt – jogilag kivitelezhetetlen, azt okozza, hogy a magyar hatóságoknak jóval több kérelmet kell érdemben elbírálniuk. És azt is: pár nap alatt sok százan rekedtek a kerítés szerb oldalán, emberhez méltatlan körülmények között, kiszolgáltatva esőnek, máskor az elviselhetetlen hőségnek.

Ahogy Körmenden is. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondja: miután tavaly a kormány a debreceni menekülttábor bezárásáról döntött, jelentősen csökkent a menekülteket fogadó állomások kapacitása. Ezért Körmenden új szállást nyitottak. Nemrégiben járt itt az Abcúg.hu portál, és a tábort emberi tartózkodásra teljességgel alkalmatlannak találta. A kánikulában rohadnak az ételek, a sátrakban elviselhetetlen a meleg. A menekülteknek még egy apró szekrény sem jutott, nincs hová pakolni a holmijukat.

– Szándékosan rontja a kormány az ellátás színvonalát: ezzel is azt akarja elérni, hogy ne jöjjenek Magyarországra menekülők. Nem érdekli őket az sem, hová mennek és mi történik ott velük. A humanitárius szempontok nem számítanak, sőt a jogiak sem: szinte mindegyik kötelezettségét megszegte már Magyarország ezekkel az intézkedésekkel – mondja Pardavi Márta.
Tavaly az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított menekültügyben Magyarország ellen. A Human Rights Watch nemzetközi szervezet pedig nemrég közzétett jelentésében a határ menti brutális bánásmódról ír. A jogvédők szerint Magyarország határán zaklatják a migránsokat, rövid úton visszafordítják őket Szerbiába, sokszor kegyetlenül és erőszakosan. A jelentés szerint az egyedülálló férfiak kérelmét az esetek döntő többségében mérlegelés nélkül elutasítják. „Magyarország minden szabályt megszeg a Szerbia felől érkező menedékkérők ügyében: kérelmeiket azonnal elutasítja, őket magukat pedig visszaküldi a határon túlra. Azokat az embereket, köztük nőket és gyermekeket, akik engedély nélkül léptek Magyarország területére, súlyosan bántalmazták és a határ másik oldalára toloncolták” – írják.

A beszámolóban szerepelnek interjúk is a visszafordított menedékkérőkkel. Elmondásuk szerint volt, akit ököllel, másokat bottal vertek meg, akadt, akire gázspray-t fújtak, másokra kutyákat uszítottak.

Pardavi Márta hangsúlyozza: a kormányzati vezetők és a hatóság emberei kaptak lehetőséget arra, hogy a saját álláspontjukat is megjelenítsék a jogvédő szervezet beszámolójában. De nem éltek ezzel, nem volt mit hozzáfűzniük a leírtakhoz.

A szakember szerint nem ez az első hivatalos jelentés a határ menti bántalmazásokról és embertelen eljárásokról – lassan folyamatosan dokumentálnak különböző szervezetek hasonló eseteket. Mégsem tűnik úgy, mintha mindez zavarná a kormányt: még vizsgálat sem indult a jogtalanságok felderítésére.

– A kormányzati szabályozás kapcsán korábban megfogalmazott félelmek többsége valósággá vált. Valóban áldatlan állapotok alakultak ki a határ mentén – mondja Lattmann Tamás nemzetközi jogász. Szerinte ha az állam bizonyos helyzeteket korlátozó intézkedésekkel akar rendezni, akkor különösen oda kell figyelnie a szabályozás miatt kialakult állapotok jogi és politikai vonatkozásaira, hiszen azokat is kezelnie kell.
Állítja: mindez azért sem sikerült, mert a kormány a jogi szabályozói munkát alárendelte a politikai kommunikációnak. Pedig ha nem a menekültellenes propaganda határozná meg a szakmai irányvonalat, a magyarországi bevándorlási kérdés megnyugtatóan és emberségesen rendezhető lenne. A biztonsági kérdések figyelembevételével is.

– Voltaképpen óriási lehetőséget hagyott ki a kormány – mondja Lattmann. – Ha törekedett volna az EU-konform megoldásokra, az unióval együttműködésben kezelte volna a menekülthelyzetet, az ország megítélésén is sokat lendíthetett volna. Határ menti ország vezetőjeként igazi európai „hőssé” válhatott volna Orbán. Ráadásul Brüsszel az ilyen intézkedésekre biztosítana uniós forrásokat is.

Csak találgatni tudunk, miért nem ezt az utat választotta Orbán. Valószínűleg a Jobbik akkori erősödése volt a fő ok, így akarhatta visszacsábítani a szélsőjobb felé kacsingató szavazókat. Egy időben úgy tűnt, beválik a stratégia. Szakértők Európa orbanizálódásától tartottak, ám hamar kiderült: még a Nyugat populista pártjai sem tartják követendőnek a magyar miniszterelnök sokszor útszéli, agresszív stílusát.

Magyarország csak veszít azzal, ahogy a menekültekkel bánik. Főleg, ha Brüsszel komolyan gondolja, hogy a közös megoldásokat – így a kvótarendszert – megtagadó országok jelentős pénzbírságra számíthatnak.

Ezért sem mindegy, milyen eredménnyel zárul az október 2-i kvótanépszavazás. Konfliktusokat okozhat, ha legalább kilencven százalékban nyernek a Fidesznek tetsző válaszok. Lattmann szerint ebben az esetben a kormány felhatalmazva érezheti magát arra, hogy agresszív kampányt indítson az unió ellen.

– Már meg is kezdődött a kampány előkészítése. Erre utalnak Kovács Zoltán kormányszóvivő és Lázár János kijelentései, miszerint ők nemmel voksolnának az EU-tagságról kiírt népszavazáson. Tesztelnek: vizsgálják, milyen hatásuk lehet ezeknek a kijelentéseknek. De nemrég egy sajtótájékoztatón azt mondta Csepreghy Nándor államtitkár: Magyarország nettó befizető állam. Miért csúsztatna ekkorát, ha nem azért, hogy sulykolja: anyagilag is jobban járnánk a kilépéssel?
Felmérések szerint a magyarok kétharmada támogatja uniós tagságunkat. Ám korábban a menekültellenes kampány is hatott, noha korábban ez nem volt téma Magyarországon. Szakértők szerint akár egy unióellenes propaganda is célt érhet.

Másrészről – hangsúlyozza Lattmann – ha a népszavazás eredménye kudarcosnak bizonyul a kormány számára, végre lekerülhetnek napirendről ezek a kérdések. Akkor talán szép lassan kikerül a politika homlokteréből a menekülttéma. És a háttérben, csendben elkezdődhetne az érdemi jogalkotás.