Az ellenzék ma végre nem volt ciki – Tóth Csaba gyorselemzése a parlamenti eseményekről

2018. december 12., 14:30

Szerző:

Ötpontos gyorselemzést tett közzé a Republikon Intézet munkatársa, Tóth Csaba a mai parlamenti események kapcsán. A politikai elemző szerint:

  • 1. Nem történtek volna meg a mai nap eseményei a Fidesz elkényelmesedése nélkül. Az első parlamenti tiltakozást az váltotta ki, hogy Lezsák Sándor indokolatlanul megvonta a szót az ellenzéktől mert nem akart reggelig a parlamentben ülni. Ezen a héten a kormánypártiak nem voltak hajlandók egyenként szavazni a módosítókról mert az túl sok ideig tartott volna. Ha a fideszesek végighallgatják az ellenzéket és végigszavazzák a majdnem háromezer módosítót, nincs a mai nap.
  • 2. Az ellenzék ma végre nem volt „ciki”. A hol bénasággal, hol kollaborációval vádolt ellenzéket egyetlen akció nem teszi ismét vonzóvá, de rég lehetett látni azt, hogy az ellenzéki képviselők büszkén és emelt fővel küzdenek valamiért. Az ellenzékkel kapcsolatos lélektani változás lehet a mai nap legfontosabb eredménye: a parlamenti pártok ma megfeleltek választóik elvárásának hogy „végre csináljanak valamit”.
  • 3. A jó összefogás működik. A választási kampány folyamatos összefogás-mantrája sokszor olyan visszatetsző volt, hogy elfeledtette: az emberek persze szeretnének összefogást. A rabszolgatörvénynek az ellenzék adott egy közös nevet, akcióit részben koordinálta és senki nem próbálta azt látványosan „megnyerni”. Több közös képpé állt össze az ellenzék az utóbbi hetekben mint a teljes 2018-as választási kampányban.

  • 4. Az ellenzék fő ereje balról jött. Az ellenzéki pártokat persze nem egyformán érinti a téma: az akciók „arcaivá” főleg MSZP-Párbeszédes politikusok, valamint Szél Bernadett váltak, amiben nagy szerepet játszott hogy az ülés nagy részét Tordai Bence közvetítette.
  • 5. A kormányzati reakció dönt a parlamentarizmus jövőjéről. Ha a Kövér László által fenyegetően emlegetett „következmények” lesznek dominánsak, és a Fidesz megpróbál komolyabb anyag, büntetőjogi vagy mandátumot érintő szankciót bevetni, az biztosan az ellenzék radikalizálódásával jár majd. Kövérrel szemben Orbán Viktor mintha kevésbé lett volna felháborodva: ha a kormányoldal „elengedi” a mai akciókat, az paradox módon növelheti a parlament és a parlamenti viták szerepét a következő években.

A Repbulikon Intézet egyébként ma publikálta a rabszolgatörvény ügyében készített felmérése eredményeit. A teljes magyar lakosság csaknem kétharmada hallott már az elmúlt hetek egyik legnagyobb port kavaró kezdeményezéséről, a rabszolgatörvény néven elhíresült módosító javaslatról, melynek lényege, hogy évi 250-ről 400-ra emelné az elrendelhető túlórák számát, valamint három évre bővítené ki a munkaidőkeretet.

Az eredményekből kiderül az is:

még a kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja a javaslatban foglaltalak, miközben a Jobbik szavazóinak 94, a baloldali, liberális szavazóknak pedig 95 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne jó ötlet bevezetni a változtatásokat.