Az Orbán-kormánynak kényes ügyeket is jegeli az Alkotmánybíróság, kétezer napja nem döntöttek egy betiltott tüntetésről

2019. július 25. 10:27 - szerző: 168 Óra

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet összegyűjtötte azokat az alkotmányjogi ügyeket, amelyekben a leghosszabb ideje nem hozott döntést az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság nyilvános ülése Az Alkotmánybíróság nyilvános ülése
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Azt aligha kell magyarázni, hogy az alkotmányos jogok esetleges sérelmének mielőbbi helyreállítása már önmagában elegendő indok lehetne, hogy az AB ne üljön sokáig egy-egy ügyön. A vizsgálat persze végződhet úgy is, hogy elutasítják a panaszt.

Amennyiben jogsértést állapít meg a legfelsőbb bírói fórum, azonnali hatállyal meg kell szüntetni a jogsértő állapotot és a jövő gyakorlatának az AB döntéséhez kell igazodnia. Amennyiben egy panaszról nem állapít meg jogsértést, akkor a panasz benyújtója még fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB).

Viszont az EJEB-hez kizárólag akkor lehet panaszt benyújtani, ha az alkotmánybírósági eljárás már lezárult, ezért tűnik nagyon-nagyon különösnek, hogy a kormány számára kínos ügyekben nem hoz döntést  az AB.

  • A civiltörvény miatt alkotmányjogi panasz (695 nap)
  • Telekommunikációs cégek adatgyűjtése miatti panasz (1093 nap)
  • Tüntetések előzetes tiltása miatti panasz (1199 nap)
  • Vénaszkenner miatti panasz (1661 nap)
  • Tüntetés feloszlatása miatti panasz (1757 nap)
  • Tüntetés betiltása miatti panasz (2025 nap)

Jól látható, hogy a gyülekezési törvényt érintő panaszok, illetve a civil társadalom szabad működését érintő panaszok kimondottan kellemetlen kérdések a magyar kormány számára. Ezen kívül meg kell említeni a lex CEU-t, azaz a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvényt is, amit több mint két éve panaszoltak be ellenzéki képviselők. Ám tavaly nyár óta "jegeli" a kérdést az egyébként sem kapkodó AB, arra az egyébként ítélethozást nem gátló dologra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság kötelezettségi szegési eljárást indított – a civiltörvényhez hasonlóan – a lex CEU miatt.

Emlékeztetőül: a Fidesz a 2010-es választási győzelmét követően felemelte az Alkotmánybíróság létszámát, tagjait pedig az általa uralt kétharmados parlamenti többség szavazatai alapján töltötte fel. Vagyis jelenleg több a kormánytöbbség által megválasztott tag, mint akik korábban kerültek a testületbe.