Az Európai Bizottság jelentése ártalmasnak értékelte a magyar sajtószabadságra a fideszes médiabirodalom létrehozását
Az Európai Bizottság megbízásából készített elemzést a firenzei székhelyű Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ a magyarországi sajtóviszonyokról, melyben külön figyelmet fordítottak a fideszes médiaholdingra, a tavaly létrehozott Közép-európai Sajtó és Média Alapítványra (KESMA), mely nagyjából félezer magyar sajtótermék kiadását vonta össze.
A KESMA létrehozása minden minden, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényezőn rontott
– írja a jelentés alapján a Népszava. A KESMA operatív vezetőjét, illetve elnökét, Liszkay Gábort a magyar miniszterelnök, Orbán Viktorhoz egyik legközelebb álló személynek nevezik, valamint megemlítik, hogy az alapítvány kuratóriuma tele van egykori és jelenlegi fideszes politikusokkal. Hozzáteszik, hogy a fideszes finanszírozású Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós lett a KESMA kuratóriumi elnöke, aki rendszeresen a fideszes álláspontot képviseli a nyilvánosságban.
A jelentés kitér rá, hogy már 2017-ben is megállapítható volt, a médiumok tulajdonosi köre sokszor kötődik politikai szereplőkhöz, a tulajdonosváltások miatt pedig sok újságíró veszti el állását. Elég felelevenítenünk az Origo eladását, a Népszabadság eladását majd bezárását, a Magyar Nemzet tavalyi választásokat követő bezárását majd kormánypárti újraindítását, a Hír TV kormánypárti elfoglalását, illetve több száz vidéki sajtótermék hasonló esetét.
A jelentés szerint a magyar sajtó nagyon koncentrált, noha a médiatörvény pont a sokszínűség fenntartását és előidézését írná elő, azt viszont nem érvényesítik a hatóságok, mint a például a Médiatanács.
Idézik a Nemzetközi Sajtóintézet megállapításait is, miszerint a nyomtatott és online sajtóban és a rádiók terén is a legnagyobb a KESMA érdekeltségeinek száma, a televíziók terén is a második. Utóbbihoz azonban ha hozzáadják az egyértelműen kormánypárti álláspontokat közlő TV2-t, már szintén "piacvezető" a kormánypárti média. A független médiumok az online piacon próbálnak túlélni – teszik hozzá.
Végül kitérnek arra is, hogy az állami hirdetések teljesen felborították a piacot, a politikai függés a legrosszabb a magyar sajtóban. Utóbbi tetten érhető abban is, hogy a társadalom egyes részeinek a médiához való hozzáférésére akadályokba ütközik. A nemzeti kisebbségek, a helyi kisközösségek, a nők, valamint a hátrányos helyzetű csoportok nehezebben jutnak hozzá a hírekhez, illetve nem tudják megfelelően képviseltetni álláspontjukat.
