Arcpirító stílusban komcsizott le két szocialista képviselőt az igazságügyi államtitkár azért, mert feltettek egy kérdést

2018. augusztus 28. 18:25 - szerző: Biró Marianna

Május óta egyetlen szót sem hajlandó elárulni az igazságügyi tárca a közigazgatási bíróságokról, aki pedig képviselői jogával élve hivatalos kérdést nyújt be a témában, annak durva kioktatás jut.

„Természetesen megértem, hogy az MSZMP utódpártjának tagjaiként huszonnyolc évvel az első szabadon választott népképviselet megalakulása után is nehéz elfogadniuk, hogy a leendő bírákkal szemben többé nem elvárás sem az MSZMP (vagy korábbi MDP) tagság, sem pedig más politikai szempont, hanem a jogállamiság elvének megfelelően, a tisztség kizárólag szakmai felkészültség, képzettség és rátermettség alapján, pályázat útján nyerhető el" – írta megnyerő stílusában Völner Pál a két MSZP-s képviserlőnek, Gurmai Zitának és Mesterházy Attilának adott írásbeli válaszában.

Az igazságügyi államtitkár arra a hivatalos képviselői kérdésre nem válaszolt, amelyet Gurmai és Mesterházy a most alakuló, a kormányoldal kapkodós jogalkotói trükközése után nemrégiben létrehozott, új közigazgatási bíróságok és felsőbíróság esetében szögezett a tárcának. 

Völner a kioktatást megelőzően azt írta: „Az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdés szerint "Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be." A 26. cikk (2) bekezdésének első két mondata pedig kimondja, hogy "A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte."

Mindezek alapján tájékoztatom Önöket, hogy a bírákat – megfelelő képzettségű és szakmai tudású, rátermettségű, harmincadik életévüket betöltött magyar állampolgárok közül, bíróságok által elbírált pályázat alapján – a köztársasági elnök nevezi ki."

Fotó: Az Orbán-kormány-honlapja/Vessey Endre

Gurmai és Mesterházy ugyanis azt kérdezte Trócsányi László igazságügyi minisztertől, hogy miután a kormány 2017-ben megint hozzányúlt a bíróságokhoz, a szaktárca átírta a bírói pályázatok értékelésének szabályait, így jóval könnyebben lehetnek bírók a közigazgatási tisztviselők, közülük is leginkább a középvezetők.

Egy interjúban megfogalmazott miniszteri vélemény szerint ehhez a speciális bíráskodási formához szükséges az erős közigazgatási szaktudás.

A képviselők azt akarták tudni, konkrétan mit jelent, milyen szempontokat fog értékelni és figyelembe venni a szaktárca, azaz hogy mi alapján választják ki a tisztviselőket a bírók közé.

A Völner nevével fémjelzett udvariatlankodás és titkolózás nem véletlen. Többször írtunk arról, a második kétharmad megszerzése után az Orbán-kormány ismételten a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető lépésekre szánta el magát. 

Pedig már az sem volt semmi, ami az igazságszolgáltatásban történt 2010 óta:

  • Az első kétharmad, azaz a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, még 2010-ben átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, majd az új alaptörvénnyel és a hozzá tartozó bírósági törvényekkel a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett létrehozták az OBH-t, amelynek élére Handó Tündét állították.
  • A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével – hiszen nem új szervezetet hoztak létre – pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt.
  • Kicsivel később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől – köztük ítélőtáblai, törvényszéki és helyi bírósági elnököktől – sikerült megszabadulni. Bár a luxemburgi Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány kénytelen volt visszakozni, így a kényszernyugdíjazott bírákat visszavették, korábbi posztjaikat – a tanácselnökség kivételével – nem kapták vissza az érintettek. Magyarán a bírói kart lefejezték, miközben az igazságügyi reform más elemeivel, így például a semmisségi törvénnyel, majd pedig a súlyosan alkotmányellenes és nemzetközi jogokat is sértő peráthelyezésekkel már korábban is több ponton sérült az ítélkezés függetlensége.
  • A nemzetközi jogi fórumok kritikái, sőt felfedezett uniós szabálysértések nyomán végül valamicskét változtatott a magyar kormány az idevágó jogszabályokon, így az ítélkezés függetlensége a legtöbb esetben ma is garantált.
  • Éppen ez lehetett annyira zavaró, hogy több ítélet kritizálása után a Fidesz-hatalom 2016-ban egyértelművé tette: szeretne befolyást szerezni a számára fontos bírósági ügyekben. Mással nehezen magyarázható, miért nyúltak, illetve nyúltak volna hozzá ismét a 2012-ben létrehozott közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszeréhez. A 168 Óra már jóval az újabb alaptörvény-módosítás benyújtása előtt beszámolt arról, hogy most, hogy újabb kétharmadot szerzett a Fidesz-KDNP ismét napirendre kerülhet egy, az elmúlt ciklusban sarkalatos többség híján elbukott javaslat. 2016-ban ugyanis a kétharmadot igénylő közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt elbuktatta az Alkotmánybíróság, s noha egy másik jogszabályba rejtve az elképzelés egyik legfontosabb elemét, a bírói kar közigazgatási tisztviselőkkel történő felhígítását végül e nélkül is sikerült megvalósítani. Ám a közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt az Alkotmánybíróság az államfő javaslatára formai ok miatt visszadobta, hiszen a jogszabályt kétharmados többség nélkül fogadták el. 
  • A harmadik kétharmad megszerzése után azonban ismét előkerült a dolog, méghozzá rögtön egy alaptörvény-módosítás formájában. Ezt még a nyári rendkívüli ülésszak ideje alatt át is verte a parlamenten a kormánytöbbség, azóta azonban váratnak magukra az ígért részletszabályok.

Szakértők szerint a kormányzati cél évek óta nem változott: az idősebb, tapasztaltabb bírák közül minél többet sikerüljön eltávolítani a „kiemelt" (magyarán az Orbán-kormánynak kényes vagy kínos) ügyekben való ítélkezésből, így felszámolni a bírói függetlenség maradványait is.

Mindezt persze az alaptörvény-módosítás bizonyította is, hiszen eddig a közigazgatási döntések (a járási és megyei kormányhivatalok döntéseitől kezdve a jegyző határozatokig, illetve olyan szervek döntései, mint a NAV, GVH vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság) bírósági jogorvoslatát ezentúl nem a rendesbíróságok, hanem egy ettől elkülönített szervezet fogja ellátni. Ráadásul ezekben az ügyekben az új bírói testületekkel már nem a Kúria fogja kimondani a végső szót, sőt, a legfelsőbb bírói fórum joghatálya nem is fog kiterjedni a közigazgatási testületek döntéseire.

„Ez a bíróság gyakorlatilag a Kúriá­val egy szinten lévő, döntő felsőbíróság lesz. A részleteket még ki kell dolgozni, de ami már látszik, hogy ehhez tartozik majd nyolc regionális bíróság, ami a közigazgatási ügyekben el fog járni" – mondta az új testületről maga Trócsányi egy, a Magyar Időknek adott interjúban

Mit jelent mindez az állampolgárok számára? Jelenleg egy megyei kormányhivatal határozatát például a megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságon lehet felülbírálni, míg a Gazdasági Versenyhivatal, vagy az MNB közigazgatási tevékenységét, de akár csak egy a gyülekezési joggal és a minősített adatokkal kapcsolatos pereknek a Fővárosi Törvényszéken van a helye. Az összes ügyben pedig a végső szót felülvizsgálat formájában a Kúria mondhatja ki, hiszen a mai alkotmányos rendben ez a legfelsőbb bírói fórum, a régi legfelsőbb bíróság – csak átnevezve.

Jövőre azonban már a közigazgatási felsőbíróság hoz majd ezen ügyekben döntést, méghozzá megkérdőjelezhetetlen Magyarországon jogorvoslati úton támadhatatlan határozatokat.

Nagyon nem mindegy tehát, hogy ezekben a bírói testületekben milyen szakemberek kapnak helyet, hogy ki ítélkezik majd. Megnyugtatásul Gulyás Gergely egy májusi Kormányinfón éppen a 168 Óra kérdésére beszélt arról, hogy az új bírói szervezet elnökét a Kúriáéhoz hasonlóan az Országgyűlés választja meg kétharmaddal – ez a Fidesz-KDNP számára nem akadály abban, hogy Patyi Andrást odaültesse a legkényesebb politikai ügyekben ítélkező bírói testület élére. Ehhez egyébként – mint szintén megírtuk – Trócsányi egy miniszteri rendeletét is módosította, így Patyinak pályáznia sem kell a posztra.

Itt a vége – a bírói függetlenségnek

Noha akkor a kancelláriaminiszter szintén lapunk kérdésre még azt állította, nem igaz, hogy közigazgatási tisztségviselőkkel kívánják feltölteni az új bíróságokat, hanem a rendes bírói előmeneteli rendszerben léphetnének elő e fórum tagjává a bírák, Trócsányi később már arról beszélt, hogy még dolgoznak a szervezetek létrehozásán, s az új bírók kiválasztásának szempontjai még nem véglegesek. Tavasz óta azonban a szaktárca mély hallgatásba burkolózik ezeknek a részletszabályoknak a végső formáján.

Egyre megalapozottnak látszik tehát a gyanú, hogy a közigazgatásból (tehát a kormányzati szférából) érkező pályázók pluszpontokat kaphatnak majd a pályázás során, hiszen a 3000 fős bírói karból igencsak nehézkes lenne azonnal újabb testületet létrehozni, biztosan szükség lesz utánpótlásra – ráadásul a részletszabályok késlekedése miatt sürgősen.