Alkotmánysértések sorát követi el a kormányoldal a Soros György által támogatott civilek megfélemlítésével, vegzálásával

2017. december 19. 08:21 - szerző: Biró Marianna

Az ombudsman szerint egyértelműen alkotmányos jogokat sért a civil szervezetek megkülönböztetése, az ellenzék is fellépne a megbélyegzettek védelmében, a kormányoldal azonban nem áll le. Sőt.

Miközben ma – mint megírtuk – Debrecenben újabb kampánynyilatkozatot fogadhat el a rendkívüli képviselő-testületi ülés, a pécsi Soros-ellenes, a helyi civil közösséget megbélyegző és a városból kiebrudalni akaró határozat ellen összezárhatnak az ellenzéki pártok.

Mára a Magyar Liberális Párt hirdetett ugyan sajtótájékoztatót azzal a címmel, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a pécsi civilellenes nyilatkozat miatt. Noha a taláros testületnek már néhány éve nincs az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó jogköre – úgy tudjuk –, a határozat alkotmányos emberi jogokat tipró mivolta okán is eljuthat a végső alkotmányossági próbáig.

Emberség Erejével Alapítvány
Fotó: Ruprech_Judit

A 168 Óra információi szerint ugyanis valamennyi ellenzéki párt támogatná, hogy az önkormányzati kontrollt végző Kúria e rendeletnek tekinthető nyilatkozat tekintetében végezze el felülvizsgálatát. Kérdéses ugyanakkor, hogy a pécsi nyilatkozat ügyében – mint szintén megírtuk – valójában milyen döntést hozhatna a legfelsőbb bírói fórum, amelynek önkormányzati tanácsa ugyan érdemben vizsgálhatja az önkormányzati döntéseket, ám egy gyakorlati joghatással nem rendelkező döntés esetén kérdéses, hogy hatályon kívül helyező döntés születhet-e.

Ellenben a fideszes többségű önkormányzatokban – Miskolc, Pécs, ma Debrecen és Székesfehérvár – sorra születnek az ilyen, a civil társadalmat vegzáló, alkotmányos jogaikat csorbító határozatok. Éppen ezért az ügyben az ellenzék – az országgyűlési képviselők negyede –, valamint akár az alapvető jogok biztosa is léphet. Az Alkotmánybíróság ugyanis a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját – ezt nevezik utólagos normakontrollnak.

 Székely László ombudsman

Az ombudsman, Székely László márpedig köztudottan nem nézi jó szemmel, amikor bármilyen politikai szereplő arra buzdít, hogy különböztessenek meg egy törvényesen működő szervezetet, mert nem tetszik azok – vélelmezett – világnézete. A b1.blog hívta fel a figyelmet, hogy az alapvető jogok biztosa épp a napokban adott egy olyan parlamenti írásbeli választ, méghozzá Szél Bernadett LMP-frakcióvezető kérdésére, amelyben nyomatékosítja:

„A civil szervezetek társadalmi megjelenésüket tekintve két csoportra oszthatók. Egy részük nem kíván társadalmi megjelenést, csupán saját tevékenységüket kívánják jogilag értékelhető formában folytatni (például szakkörök, szabadidős céllal szervezett egyesületek stb.). A civil szervezetek más része ugyanakkor kifejezetten azzal a céllal jön létre, hogy az általa relevánsnak tartott szempontot a társadalom számára közvetítse. A civil szervezetektől nem várható el az értéksemlegesség; értelemszerűen az általuk kitűzött, fontosnak tartott célt jelenítik meg. Az egyenlőbánásmód-törvény hatálya alá tartozó jogalanyok nem tehetnek diszkriminatív módon különbséget a civil szervezetek között abból a szempontból, hogy azok vállalt céljaival egyetértenek vagy nem. Ezekkel a célokkal nem kell azonosulniuk, de szolgáltatásaikat valamennyi civil szervezet számára azonos módon kell biztosítaniuk.

Mindaddig tehát, amíg a civil szervezetek tevékenysége az egyesülési jogról szóló törvényben rögzített alkotmányos keretek között marad, álláspontom szerint közöttük megkülönböztetést alkalmazni csak szűk körben, az erre irányadó alkotmányos, illetve az Ebktv.-ben rögzített törvényi mérce szerint, azaz a szükségességi-arányossági, illetve az észszerűségi teszt standardjaira figyelemmel lehet. Álláspontom szerint tehát a képviselt csoport jellemzői vagy a civil szervezet által képviselt más érték vagy érdek alapján az irányadó alkotmányos alapelvek és a hatályos jogszabályok értelmében nem tehető alkotmányos módon különbség az egyes civil szervezetek között” – fogalmazott Székely László.

Az Alaptörvény-sértésről, valamint az érintett civilek alkotmányos jogainak sérelméről ráadásul nemcsak utólagos normakontroll során dönthetne az Ab, hanem egyedi alkotmányjogi panasz is eljuthat a testülethez, hiszen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet képviseletével bírósághoz fordul a pécsi önkormányzat múlt héten elfogadott, minden valóságot nélkülöző nyilatkozata miatt maga az Emberség Erejével (AEE) civil szervezet is mint sértett. 

Mint azt a 168 Óra elsőként megírta: a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége múlt csütörtökön elfogadta Páva Zsolt fideszes polgármester javaslatát, amelyben felszólítottak minden pécsi polgárt, vállalkozót és szervezetet, hogy ne adjanak el és ne adjanak bérbe semmilyen helyiséget a Soros György alapítványa által támogatott AEE-nek. Így a civil szervezet nem tudott beköltözni tervezett irodájába, mert a tulajdonos nem akart konfrontálódni senkivel.

Hasonlóképp támadták meg a hétvégén, majd hétfőn a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületét (AKE). Hétfői sajtótájékoztatóján a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, Kósa Lajos kifejezetten uszító beszéddel állt elő a törvényesen működő civilek ellen. Szerinte a debreceni AKE csak látszólag végez civil tevékenységet, ehelyett a menekültek betelepítésében, integrációjában és családegyesítésében vállal feladatokat. A miniszter, a hajdú-bihari megyeszékhely volt polgármestere mellesleg a körzet egyéni választókerületi képviselőjelöltje, ezért – mint szintén megírtuk – nemcsak kormányzati, de egyéni kampányába is beleillik. Mindezek miatt és mert a debreceni polgármester azzal is előállt: helyben nincs szükség ételosztásra, karitatív tevékenységre, mert akkora a jólét, Kósa és párttársa közölték:

 nem hiszik el, hogy a szervezet karitatív tevékenységet végez, ezért egész egyszerűen arra kérik őket, hagyjanak fel működésükkel.

Kósa szerint most tudatosan, tervszerűen telepítenek olyan szervezeteket a városba, amelyek látszólag a szegények támogatásával foglalkoznak, de ő tudja, hogy valójában a politikában és a migránsok betelepítésében szánnak nekik komoly szerepet. Azzal is vádolta az egyesületet, hogy működésük átláthatatlan, finanszírozásuk nem követi a magyar jogrendet, és ez adózási problémákat is felvet.

Pedig az Alternatív Közösségek Egyesülete már korábban is egyértelművé tette, hogy a kormányoldal egyéni politikai érdekei miatt

„olyan tevékenységekkel, célokkal hozta összefüggésbe az Alternatív Közösségek Egyesületét, amelyek a valósággal semmiféle kapcsolatban nincsenek.” Azt is kijelentették: a tevékenységeik között „nem szerepel a bevándorlásszervezés vagy kampányiroda működtetése”.

Magyar Nemzet információi szerint a fideszes Cser-Palkovics András által vezetett Székesfehérvár is Soros-ellenes határozatot fogadott el. A Fidesz-frakció által beterjesztett dokumentum szerint a közgyűlés meg akarja védeni a civil szervezeteket attól, hogy Soros György a „spekulációs ügyletekből származó vagyonából” felvásárolja őket, és „rájuk kényszerítse betelepítéspárti ideológiáját”. A határozatban tiltakoznak az ellen, hogy – Szita Károly megfogalmazásához kísértetiesen hasonlóan – „Soros György bevándorlásszervező irodákat” akar nyitni a magyar városokban, és „több százezer dollárt oszt szét ezekben a hetekben, hogy felépítse vidéki hálózatát”. Ez a terv valamennyi településre, így Székesfehérvárra is „rendkívül veszélyes, hiszen veszélybe kerülne a mindennapok biztonsága”. „A közgyűlés kinyilvánítja, hogy nem kíván Székesfehérváron sem bevándorlásszervező irodát, sem migránstábort, egyúttal szorgalmazza, hogy a magyar önkormányzatok utasítsák el a Soros György által tervezettek és a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta végrehajtását” – írták a határozatban, amelynek végén felkérték a polgármestert, hogy a döntésről tájékoztassa a Megyei Jogú Városok Szövetségét.