Alkotmányellenesen vonta meg, vagy csökkentette a rokkantnyugdíjakat az Orbán-kormány

2018. november 9. 12:21 - szerző: B.M.

Attól, hogy a támogatási rendszert megváltoztatták, így más besorolásba kerültek az érintettek, állapotuk még nem javult.

Jogellenesen vette el a kormány 2012-ben a rokkantnyugdíjakat – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab). A határozatot elsőként kiszúró Index szerint a testület úgy ítélt: olyan emberekről állapították meg, hogy jobban vannak, akik továbbra rokkantak voltak, csak egy új vizsgálattal jobb értékeket adtak nekik, erre hivatkozva pedig megvonták a rokkantsági ellátásuk nagy részét.

Az Ab döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, amelyek az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vették volna. Ezért a testület most arra kötelezte a bíróságokat, hogy a rokkantsági ellátás visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne az új rendszerben kapott százalékos minősítéseket vegyék figyelembe, hanem azt, hogy az emberek egészségi állapota javult-e. Ezt az illetékes állami szerveknek eddig is meg kellett volna vizsgálnia, ám most valójában is meg kell majd történnie a teljes körű vizsgálatoknak.

Ahhoz ugyanis, hogy 2012 után valaki rokkantsági ellátást kapjon az addigi rokkantnyugdíj helyett, egy felülvizsgálaton kellett átesnie. Ha úgy állapították meg, hogy javult az állapota, akkor kevesebb pénzt kaphatott. A kormány ezt akkor azzal indokolta, hogy sokan próbáltak csalni, csakhogy a valódi rokkantak is rosszul járhattak.

Az Ab szerint azonban nem az emberek lettek egészségesebbek, csak átalakultak az értékelés szempontjai.

Magyarán a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak. Erre hivatkozva pedig drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat.

A döntés a Kúria felülvizsgálati kérelmére született, tehát bírói kezdeményezés nyomán. Az alapügy felperese 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, azonban az új szabályozásnak megfelelően lefolytatott felülvizsgálat megállapította, hogy állapotában javulás következett be, és ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjának kevesebb mint felére csökkent. Az ezt tartalmazó társadalombiztosítási határozatot az illetékes bíróság hatályon kívül helyezte, majd a Kúria kezdte vizsgálni az ügyet. Utóbbi pedig:

kezdeményezte az Alkotmánybíróságon a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény Emberi Jogok Európai Egyezményébe, mint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát.

Márpedig az Ab most megállapította: a 2011-es rokkantsági ellátásokat átalakító jogszabály csomag számos pontja ellentétes az egyezménnyel. A rokkantsági ellátások összege a 2012. január 1. napját megelőzően folyósított rokkantsági nyugdíjak összegéhez képest kizárólag ugyanis törvényesen akkor csökkenthető, ha az ellátásra jogosult személy állapotában javulás következett be, azonban a szabályozás nem határozza meg az állapotjavulás fogalmát.

Az Ab szerint aránytalan, és így Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes, ráadásul azt is megvizsgálták és kimondták: a betegséggel küzdő emberek rokkantsági ellátásának összege a korábbi rokkantsági nyugdíjhoz képest jelentősen, adott esetben akár 50 százalékot meghaladó mértékben is csökkenhetett, s csökkenhet.

Az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását valósította meg akkor, amikor nem alkotott olyan szabályokat, melyek lehetővé tennék az ellátás összegének meghatározása során a tényleges fizikai állapotjavulás mértékének, illetőleg a 2012. január 1. napját megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíj összegének figyelembevételét.

Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31. napjáig tegyen eleget.

A határozathoz párhuzamos indokolást csatolt Czine Ágnes és Stumpf István alkotmánybíró, különvéleményt fűzött Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.