Alig féltucatnyi magyar akad Mészáros Lőrinc eszéki futballklubjának utánpótlásában, mégis milliárdokat kap az Orbán-kormánytól
Mindössze hét magyar családnevű vagy keresztnevű játékos van a horvátországi Eszék elsőosztályú csapata, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő NK Osijek utánpótláscsapataiban, holott eddig 3 milliárd forintot kapott a klub futballakadémiája az Orbán-kormánytól - derült ki a 444 összesítéséből.
Hivatalosan a határon túli magyarok sportéletét támogatja a kabinet Eszék mellett csaknem tucatnyi, kisebb vagy nagyobb arányú magyar lakossággal rendelkező erdélyi, felvidéki vagy kárpátaljai magyar város futballakadémiáját támogatja, amelyre három év alatt összesen 30 milliárd forintot költöttek.
Csakhogy Eszék 106 ezer fős lakosságából mindössze 979-en vallják magukat magyarnak a legutóbbi népszámlálási adatok szerint. Az egész régió 300 ezer lakójából pedig összesen 8235-en magyarok.
Ráadásul az eszéki futballcsapat különböző korosztályú utánpótláscsapataiban talált, magyar, illetve magyaros hangzású családnévvel rendelkező játékosok sem kifejezetten magyar identitásúak. Sokuknak lényegében nincs magyar ismerőse a közösségi oldalakon, illetve nem használják a magyar nyelvet.
A magyar kormány támogatása elvileg arra a beruházásra megy, amivel Eszéken 15 hektáros területen 7-9 focipályát alakítanak ki, és építenek egy 3500 fős fedett stadiont is. Ez nagyjából a felcsúti minta, ráadásul itt is, ott is magyar közpénzből finanszírozzák a beruházásokat. Ezen felül épül egy nagy stadion Eszéken Mészáros „saját” pénzéből, amiben Magyarország leggazdagabb embere a szaunából nézheti a meccseket.
Szauna az épülő eszéki futballstadionbanA most év végi támogatások azért is érdekesek, mert olyan akadémiák is kapnak továbbra is milliárd fölötti támogatást, ahol befejeződtek az építkezések, és Orbán átadta azokat. Ilyen a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi. Vagyis a határon túli akadémiák támogatása nem egyszeri, a fenntartásukra is évi tízmilliárd körüli összeget szánhat a kormány.
De mi haszna van Mészáros Lőrincnek abból, hogy Eszéken rengeteg horvát játékost nevelnek majd ki? Abban a 2017 év eleji közleményben, amiben Mészáros Lőrinc az eszéki futballakadémia támogatásáról úgy vélekedett, hogy helyes, ha a magyar állam segíti a határon túli magyarokat,
de azt is közölte a horvátországi befektetéséről, hogy valamennyi anyagi hasznot remél belőle, amellyel némileg csökkenhetnek a költségei.
Ráadásul a horvát fociba beszálló Mészáros korábban a 444-nek panaszkodott arról, hogy mennyivel nehezebb eladni egy magyar játékost egy délszlávhoz képest. Mivel Horvátország idén világbajnoki ezüstérmet szerzett, a horvát nemzetiségű és nevelésű játékosok értéke igencsak meg fog ugrani. Az NK Osijeknek egyébként egyetlen olyan egykori játékosa van, aki szerepelt a 2018-ban a világbajnoki döntőig menetelő válogatottban, mégpedig a középhátvéd Domagoj Vida.
Vagyis Mészáros Lőrinc ismét magyar közpénzből érhet el óriási profitot a nemzetközi futballpiacon. Csakhogy az is kérdés, hogy korszerűnek tekinthető-e egyáltalán a bentlakásos futballakadémiák rendszere. A Nemzeti Sport már egy 2011-es (!) cikkében arról értekezett, hogy Európában leáldozott a bentlakásos rendszernek, és a topcsapatok inkább már az általános iskolákban csapnak le a tehetségekre. Példák:
- Az Ajax esetében azok a gyerekek maradhatnak otthon a családjukkal, akik 60 kilométeres körzeten belül laknak. Azokat pedig, akik ennél messzebb élnek, nevelőszülőkhöz költöztetik a városban.
- Az Ajax például 60 általános iskolával tartja a kapcsolatot, és csap le azonnal a tehetségekre, míg a Milannak hasonló okokból 90 testvér egyesülete van.
- A Bayern Münchenben arra is figyelnek, hogy a 15 évesnél fiatalabb gyerekekkel csak 30 év alatti trénerek foglalkozzanak, a könnyebb kommunikáció érdekében.
