Aki szegény, ne tanuljon? Az Orbán-kormány az egész magyar felsőoktatásban bevezetné a Corvinus-modellt
Szombaton Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője elutazott Pécsre beszédet tartani a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának pécsi tisztújító közgyűlésén, és elejtett egy megjegyzést arról, hogy az Orbán-kormány a magyar felsőoktatás egészében bevezetné a Corvinus-modellt – derül ki a Szabad Pécs cikkéből. A tárcavezető – aki korábban az Emmi oktatási államtitkára volt – azt mondta, felgyorsítanák a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett folyamatot, és kiterjesztenék a magyar felsőoktatás egészére a versenyképesebb környezet megteremtése érdekében. Céljuk az, hogy a magyar egyetemek „hatékonyabban, versenyképesebben és egyszerűbben” működjenek, mint a jelenlegi helyzetben, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy-egy magánegyetem működik.
Ezzel egyetértett Bódis József jelenlegi oktatási államtitkár is, de részleteket egyikük sem árult el az elképzelésekről. Etől függetlenül Palkovics László kijelentése azt vetíti előre, hogy drasztikusan csökkenteni fogják az állami finanszírozású férőhelyeket a felsőoktatásban.
Palkovics László kijelentése feketén-fehéren azt jelenti, hogy az Orbán-kormány növelné a fizetős szakok számát, és radikálisan csökkentené az államilag finanszírozottakét. A Corvinuson – írtuk meg a Népszava nyomán – 2020-tól már nem hirdetnek állami férőhelyet, és jelentősen növelni akarják a fizetős és a külföldi hallgatók arányát. Az egyetemen jelenleg 60:40 százalék az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésben tanuló diákok aránya, amelyet meg akarnak fordítani. Ezen túl nemzetközivé akarják tenni a Corvinust, amelyen nemzetközi kollégium építésébe kezdenek, hogy ezzel csábítsanak külföldi oktatókat és kutatókat.
A Corvinus-modell kiterjesztése az egész magyar felsőoktatásban egyébként megfelel Orbán Viktor elképzeléseinek, aki 25 év alatt a tandíj radikális ellenzőjéből lett 2012-re az a miniszterelnök, aki drasztikusan csökkentette az államilag finanszírozott keretszámokat a felsőoktatásban, és csak az akkori diáktüntetések hatására mondott le a tandíj bevezetéséről. Több szakon már most is csak tandíjas képzést nyújtanak, és bár a diákok vehetnek fel hitelt, amelyet a diploma megszerzése után kell visszafizetniük, a rendszer így is nyilván a gazdag családok sarjait részesíti előnyben, és elzárja az utat az anyagilag kevésbé kedvező helyzetben lévő diákok elől.
Azt a 168 Óra írta meg elsőként, hogy a Corvinus átkerül az Emmi fenntartásából az innovációs tárcához. A tervek szerint a Corvinust egy közalapítvány működtetné a jövőben, amelyhez az állam százmilliárdos nagyságrendű alapító tőkét biztosítana.
