Akadémikusok azt javasolják, hogy az MTA indítson magánegyetemet
Néhány akadémikus tervezetet akar benyújtani a Magyar Tudományos Akadémia december 6-i rendkívüli közgyűlésére. Azt javasolják, hogy az MTA utasítsa vissza a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításáról szóló kormányhatározatot, illetve kezdeményezze az MTA szerves beépülését a magyar felsőoktatás rendszerébe – derül ki a birtokunkba került tervezetből.
A javaslatot készítő akadémikusok úgy látják, hogy az MTA intézethálózata annak létrehozása óta ellentmondásos viszonyban áll a magyar felsőoktatás intézményrendszerével, hiányzik az oktatás és kutatás egysége.
– A felsőoktatásban dolgozók tanítási terhei a kutatás rovására mennek, az akadémiai intézethálózatban kutatók részvétele a felsőoktatásban esetleges, egyéni döntéseken alapul és intézményileg is rendezetlen, sokszor egyetlen MTA intézmény laboratóriumai és kutatói több egyetemen is érintettek. Az MTA lehetséges hozzájárulása az oly sokak által vágyott magyar elitegyetem programhoz az lehetne, hogy az MTA igényeljen és vállaljon felsőoktatási szerepet, intézethálózata létesítsen BA, MA és PhD képzéseket
– írják.
Meglátásuk szerint ehhez semmiféle új törvényi szabályozás nem szükséges, az MTA mint magánegyetem jelenne meg kutatóhálózatával a felsőoktatásban. Ezzel az 1481/2018. (X. 4.) Korm. határozat kutatásegységesítési céljai is maradéktalanul teljesülnének.
Véleményük szerint a tudományos kutatás eredményességét alapvetően veszélyezteti, hogy a kormányhatározat a tudományos kutatás integrációját, de ugyanakkor a kutatás állami irányítás alatt történő központosítását is célul tűzi ki.
– A tudományos kutatás nem központosítható, mivel a tudományos felfedezés nem tervezhető. A valódi tudományos felfedezés olyan új gondolati világba vezet, amelyről nem lehetnek fogalmaink a felfedezés megtörténte előtt, így az oda vezető utat sem ismerhetjük, és persze nem is tervezhetjük
– állapítják meg a kutatók.
Ezért azt javasolják, hogy az MTA rendkívüli közgyűlése utasítsa vissza a kormányhatározatot, és segítsék elő az MTA beépülését a felsőoktatási rendszerbe.
Júniusban derült ki, hogy az Orbán-kormány az Innovációs és Technológiai Minisztériumra bízza az MTA kutatásra szánt állami támogatásának a felügyeletét, ami hatalmas felhördülést váltott ki magyarországi és nemzetközi tudományos körökben is, a kutatóintézetek sorsa pedig bizonytalanná vált. Ekkor kezdődtek a tárgyalások az MTA és a minisztérium között.
Emellett a kormányzat elrendelte az MTA működésének átvilágítását. Az MTA és az ITM közös bizottságot hoz létre, amelyben hét személy képviseli az MTA-t, és hét személy a kormányt. Feladatuk az, hogy kidolgozzák az átvilágítás szempontjait, módszereit és ütemtervét. Az átvilágításnak jövő tavaszig meg kell történnie.
A kormány október végén egy komplex felsőoktatási törvénymódosító csomagot is benyújtott a parlamentnek, amely a Corvinus-modellre is kitér. Azt a 168 Óra írta meg elsőként, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem átkerül az Emmi fenntartásából az innovációs tárcához, az egyetemet a tervek szerint pedig egy közalapítvány működtetné a jövőben. Értesülések szerint a Corvinuson 2020-tól már nem hirdetnének meg állami férőhelyet, és jelentősen növelni akarják a fizetős és a külföldi hallgatók arányát. Palkovics László – aki szerint 54 perc elég a kormányhatározat véleményezésére – lapunknak adott interjújában elismerte, hogy idővel a Corvinuson nem lesznek állami ösztöndíjasok, és az intézmény átalakítása az egyetemek modellváltásának pilotprojektje.
