Ahol élni jó, ott vállalkozni is jó

2019. május 16. 09:30

A hagyományos iparágak ott érzik jól magukat, ahol sok egyéb feltétel mellett a rendelkezésükre áll a termeléshez szükséges infrastruktúra, a kreatív ágazatok pedig ott, ahol nyitott szellemű, befogadó környezetben tudnak dolgozni – mondta lapunknak Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere. Hozzátette, nem véletlen tehát, hogy az önkormányzat az idei költségvetésének kétharmadát, mintegy 60 milliárd forintot, fejlesztésekre költi.

Szeged szinte az egyetlen olyan város Magyarországon, amely amellett, hogy hiány nélkül gazdálkodik és nincs semmilyen hitele, a lakosságtól sem kér helyi adót. Mégis nőnek az adóbevételei. Tavaly a szegedi vállalkozások több mint tízmilliárd forint iparűzési adót fizettek be, ami mintegy egymilliárd forinttal több volt, mint 2017-ben, és évekre visszamenőleg folyamatosan emelkedik. Ez annak tulajdonítható, hogy egyre több új cég választja működésének helyszínéül a várost, az elmúlt időszakban 1800-zal nőtt az iparűzési adót fizetők száma, jelenleg már 19 ezer adóalanyt tartanak nyilván. A régóta jelen lévő vállalatok pedig fejlesztenek, és ezáltal mind magasabb árbevételt tudnak elérni. A megye száz legnagyobb vállalkozása árbevételének 65 százaléka Szegedhez köthető. Szükséges is a cégektől származó adóbevétel, ugyanis az állami támogatás évről évre kevesebb: 2011-ben még 15 milliárd forint jutott Szegednek a központi büdzséből, tavaly már csak hatmilliárd.

– Szegeden a hagyományos iparágak éppen úgy jelen vannak, mint az újak – mondta Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere. – A Bonafarm-csoport, amelyhez a Pick is tartozik, további földterületet vásárolt, hogy fejleszthesse húsipari és tejipari tevékenységét. Az informatikában, például a szoftverfejlesztésben, jelenleg háromezren dolgoznak, köztük vannak egészen kicsik és többs záz fős cégek is.

Fotó: Marton Meresz

A 2107-ben letelepedett BP üzleti szolgáltató központ hamarosan eléri a 2019 végére vállalt 500 fős foglalkoztatotti létszámot. Az amerikai EPAM Systems Kft. tavalyi nyitását maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is „a digitális ipari korszakra való átállás fontos állomásának” nevezte. A szoftverfejlesztő cég 350 embert alkalmaz.

Az önkormányzat tesz annak érdekében, hogy Szegedre vonzza a vállalkozásokat, illetve amelyek ott vannak, azokat ott tartsa. Az alpolgármester elmondta: a hagyományos iparágak számára igyekeznek olyan infrastruktúrát teremteni, amely támogatja a termelésüket, így több útépítési program is zajlik. Emellett uniós és hazai forrásokat biztosítanak munkahelyteremtésre, az állások megtartására. Bevezették az egyablakos ügyintézést: ha egy új befektető érkezik, kap maga mellé egy embert az erre a célra alapított önkormányzati cégtől, aki végigsegíti a bürokrácián és a megoldandó feladatokon. A nem hagyományos iparágaknak sokat jelent, hogy a szegedi egyetemen végzettek kétharmada szívesen marad a városban, vagyis rendelkezésre áll a felsőfokú végzettségű, nyelveket beszélő munkaerő. Ezért is lehetséges, hogy Szegeden jelenleg mindössze 2,5 százalékos a munkanélküliség, ami alacsonyabb a debreceninél és a kecskemétinél is. A 34 milliárd forint közösségi támogatást tartalmazó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program terhére eddig 600 ember bérét támogatták, és 450 cég részesült valamilyen hozzájárulásban.

Nagy Sándor szerint az önkormányzat erőfeszítéseit a lakosság is támogatja. Az egyetem készített egy kutatást, arra volt kíváncsi, miként viszonyulnak az emberek a külföldi befektetőkhöz. Ebből az derült ki, hogy 90 százalékuk nem ellenzi a jelenlétüket. Ez azért is fontos, mert a kreatív iparágak számára nagyon fontos a nyitott szellemű, toleráns környezet.

Nem véletlenül választotta új irodájának helyszínéül Szegedet a BP sem. A világ vezető energetikai vállalata – amely több mint hetven országban van jelen Alaszkától az Amazonas vidékén át Ausztráliáig – Magyarországon 2009-ben jelent meg szolgáltatási üzletágával, Budapesten csaknem 1800 embert foglalkoztat.

– Amikor látszott, hogy Magyarországon van növekedési lehetősége a BP-nek, vizsgálni kezdtük a bővülésünket optimálisan támogató potenciális helyszíneket az ország szinte egész területén – mondta lapunknak Knezevics Viktor, a BP országigazgatója. – Azt tudtuk, hogy nagyon sok olyan tehetséges ember él vidéken is, aki szívesebben építené a jövőjét és karrierjét a jelenlegi lakóhelyén vagy közvetlen környékén. Azt is tudtuk, hogy a kormány és az EU is ösztönzi és támogatja a vállalkozások vidéki letelepedését. Több nagyvárosban vizsgáltuk az irodanyitás lehetőségét, és könnyen döntöttünk Szeged mellett, mert itt bizonyultak akkor számunkra a legmegfelelőbbnek az infrastrukturális, a munkaerő-kínálati, valamint a vállalkozói környezetet támogató adottságok.

Ahogyan a szegedi iroda 2017-es megnyitóján Richard Hookway, a BP Global Business Services akkori operációs igazgatója mondta: az új szolgáltató központ megnyitásával a foglalkoztatottak létszámát tekintve Magyarország a BP számára az öt legfontosabb ország, Szeged pedig a tíz legjelentősebb város közé került. Brian Puffer, a BP GBS korábbi alelnöke pedig arról beszélt, hogy Szeged mellett szólt a jó infrastruktúra, a közeli budapesti központ, a kiváló egyetem és az évi kétezer óra napfény is.

– Az új irodánk helyszínének kiválasztásakor az is szempont volt – mondta Knezevics Viktor –, hogy sikerült találnunk a városban egy, a bővülési terveinket lehetővé tevő ingatlant. Az egykori ruhagyár több mint százéves épületét újítottuk fel, főleg helyi vállalkozói segítséggel, úgy, hogy kívülről visszanyerje egykori hangulatát és jellegét, míg belülről átalakuljon világszínvonalú, modern irodává.

A BP szegedi centrumában a pénzügy, a könyvelés, az adózás, a beszerzés, a HR, a tőzsdei kereskedés támogatása, a döntés-előkészítés és az ügyfélszolgálat területére jelenleg is várnak új dolgozókat. 2019 végére 500 fős foglalkoztatotti létszámot vállaltak, jelenleg 470-nél tartottak, de gyakorlatilag folyamatos a felvétel, s az sem kizárt, hogy később a vállalt 500 fölé mennek. Knezevics Viktor ugyanúgy kiemelte az egyetem jelentőségét, mint Nagy Sándor. Amikorra például a BP Szegedre érkezett, addigra a Gazdaságtudományi Karon elindították azt a kurzust, amely az üzleti szolgáltató központokra szakosodott.

Ahogyan a BP szegedi irodájának vezetője mondja, az együttműködés oda fejlődött, hogy már ők maguk is oktatják a hallgatókat, ráadásul a BP irodájában, hogy ne csak elméleti képzést kapjanak, hanem a gyakorlatban lássák, milyen munkafolyamatok és kihívások vannak. Megmutatják a hallgatóknak, milyen a hatékony együttműködés, hogyan lehet magabiztos az ember a munkában, miként lehet úgy csapatban dolgozni, hogy se az együttműködés, se az érdekek érvényesítése ne sérüljön. A cég gyakornoki programot is indított, amelynek keretében a fiatalok esetenként állásajánlatot is kapnak.

Ahogy az alpolgármester mondta, az egyik vállalkozás vonzza a másikat, segítik egymást, vagyis a jó tapasztalatoknak eredményük van. Knezevics Viktor erre példát is említett, a BP ugyanis a helyi kis- és középvállalkozók számára is tart képzéseket, nekik is megmutatják, miként lehet hatékonyan működni a globális gazdaságban, és emellett jótékonysági tevékenységet is folytatnak.

– Igyekszünk minél többet visszaadni a civil és a gazdasági szektornak is mindabból – tette hozzá –, amit Szegedtől kapunk.

 

Cikkünk szponzorált tartalom, lapunk május 26-i Szeged-mellékletének a része.