Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

A zöldségek és a csirkehús származási országát is jelölni kell a boltokban a sertéshús zászlózása után

2020. július 2. 08:41 - szerző: 168 Óra - forrás: Magyar Nemzet

A sertéshúsok után július közepétől a csomagolatlan baromfitermékek, juh- és kecskehúsok származását is fel kell tüntetni. Az Agrárminisztérium a jelölési kötelezettséget a zöldségekre és gyümölcsökre is kiterjeszti, a magyar termények mellett pedig a magyar zászlót is fel kell tüntetniük a kereskedőknek - írja a Magyar Nemzet.

A tárca idén januárban elsőként a sertéshús esetében vezette be a szigorítást, eszerint a kiskereskedőknek a nem előre csomagolt friss vagy hűtött sertéshús esetén a pultokban az állat származási helyét, és ha eltérő, a vágási helyet is jól látható módon jelezniük kell.

A nagyobb üzletláncokban pedig zászlókkal is egyértelművé kell tenni a származást a vásárlók tájékozódása érdekében. Nagy István agrárminiszter szerint az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért július 15-től újabb termékkörökre terjesztik ki a jelölési kötelezettséget. Így ezentúl a juh-, a kecske- és a baromfihús esetében is fel kell tüntetni a származási országot.

A csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél szintén zászlóval is jelölni kell a magyar terményeket. Ezen kötelezettség alól egyedül a termelői pia­cok mentesülnek.

Azt írják, hogy az intézkedés célja az, hogy segítse a tudatos vásárlást, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek egyértelmű megkülönböztetését a kínálatban.

Kötelező zászlóval is jelölni a sertéshús származási he
Fotó: Máthé Zoltán

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke a lapnak elmondta, hogy az intézkedés nyomán arra számítanak, hogy ha szolidan is, de élénkül a magyar vágó-, illetve feldolgozóüzemekből származó baromfihús fogyasztása. Ugyanakkor a terméktanács szerint az étkezési tojásra is ki kellene terjeszteni a jelölési kötelezettséget.

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke szerint a lépésnek elsősorban a késő őszi, téli időszakban van nagyobb jelentősége, amikor a magyar termények mellett nagy mennyiségben jelennek meg a külföldről érkező zöldségek és gyümölcsök.