Tízmillió forint veszteséget hozott össze Áder János klímavédelmi alapítványa
Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványa 2017-hez képest 10 millió forint veszteséget hozott össze – írja az mfor az alapítvány 2018-as beszámolója alapján.
Eszerint központi költségvetésből 234 millió forint támogatás érkezett az alapítványhoz. A 2018. október 15-e és 2019. június 30-a közötti időszakra 499 millió forint támogatást kaptak a Miniszterelnökségtől, amelyből a tárgyévben 234 millió költöttek el. Ebből 4,5 millió forint ment személyi, 230 millió pedig dologi kiadásra.
A pénzt az alapítvány új székhelyének bérlésére, üzemeltetési díjakra és egyéb működési költségekre fordították.
Az alapítványnak egy főállású alkalmazottja volt 2018-ban, de munkatársuk még a köztársasági elnök mellett – a holnapjuk szerint – Martonyi János volt külügyminiszter, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és Szűcs Gábor klímavédelmi szakértő. A Kék Bolygó Alapítvány képviselőjeként Csepreghy Nándor volt parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes van feltüntetve.
Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásként 2017-ben még semmit, 2018-ban már 1,2 millió forintot fizettek ki.
A Kék Bolygó Alapítvány összes éves bevétele a 2017-es 10,7 millió forint után tavaly már 285,94 millió forintot tett ki. Kiadásuk ezzel szemben 295,68 millióra rúgott, vagyis 10,2 millió forint veszteséget hozott össze a társaság tavaly a korábbi -134 ezer forint után.
Arról februárban számolt be az RTL Klub Híradója, hogy az alapítvány havi 2,7 millió forintért bérli a Várkert Bazárra és a Dunára néző 350 négyzetméteres irodáját a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától.
Áder János 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre 85 millió forintból. A 2020-as központi költségvetési javaslatban egyébként 1200 millió forintot irányoztak elő a Kék Bolygónak. Az alapítvány megfogalmazása szerint céljuk a magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására, a személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Azt már mi tesszük hozzá, hogy Csehország és Lengyelország mellett Magyarország vétója miatt bukott el nemrég az a javaslat, amely 2050-re karbonsemlegessé tette volna az Európai Unió tagországait. A Kormányzati Tájékoztatási Központ lapunknak ezt azzal magyarázta, hogy a 2050-re kitűzött klímasemlegesség (szén-dioxid-semlegesség) óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára.
