Áder János fogadni merne, hogy Mészáros Lőrinc Mátrai Erőműve felhagy a szénégetéssel 2030-ig, pedig nincs erről kormánydöntés
Fogadjunk, hogy a Mátrai Erőműben nem lesz 2030-ban szénalapú energiatermelés!
- mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Budapesti Víz Világtalálkozón a 168 Óra kérdésére. Áder Jánost azért kérdeztük a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló erőműről, mert Cseresnyés Péter államtitkár augusztusban arról tájékoztatta Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, hogy a kormány hosszú távon számol az erőművel, aminek szénégető blokkjai korszerűsítés előtt állnak.
Ez viszont szembe megy a köztársasági elnök az ENSZ szeptember végi klímacsúcsán elmondott beszédével, amelyben a szénalapú energiatermelés kivezetését ígérte 2030-ig.
Áder János a Víz Világtalálkozó helyszínén nyilatkozik október 16-ánAz ellentmondás miatt megkérdeztük, hogy van-e Áder szavai mögött kormányzati döntés, amire a köztársasági elnök azt a választ adta, hogy
"Vannak dolgok, amiket az ember érez (Sic!) harminc év politikai pályafutás után."
A tisztánlátást nehezíti, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Opus Global Nyrt. épp szerdán jelentette be, hogy 250 millió forintról 500 millióra emeli meg az erőműt működtető cég alaptőkéjét. Korábban a 24.hu írt arról, hogy Mészárosék az erőmű eladását tervezik, miután kivettek belőle 11 milliárd forint osztalékot, viszont a tőkeemelés nem ezt erősíti. Azonban akár az is előfordulhat, hogy a tőkeemeléssel akarja nyugtatni a kedélyeket a tulajdonos az eladásról szóló híreket követően.
A Mátrai ErőműAnnyi bizonyos, hogy a nem kellően hatékony erőmű költséges korszerűsítésre szorul, ami megterhelheti a tulajdonosokat. A Mátrai Erőmű fűtőanyaga lignit, amit hazánkban bányásznak, működése stratégiai fontosságú a magyar energiabiztonság szempontjából, ezért is érthetetlen Áder János ködösítése, valamint Gulyás Gergely miniszter válaszmegtagadása a múlt heti Kormányinfón.
Az erőmű középtávú sorsa ugyanis az egyik legfontosabb közügy.
A Paksi Atomerőmű adja a hazai áramtermelés alapját, működését azonban nem lehet az igények szerint gyorsan fel- vagy leszabályozni. Ezt a változó igényt hivatott kielégíteni a ligniterőmű, aminek termelése könnyebben szabályozható. Amennyiben kiesik a szénégetés, olyan áramtermelési formával kell pótolni, ami hasonló rugalmasságú, erre viszont a jelenlegi technológiával üzemelő naperőművek és más megújuló megoldások nem megfelelők.
Mindaddig, amíg nincs nyílt kommunikáció az erőmű sorsáról, az a piaci viszonyok befolyásolását teszi lehetővé kormányzati szinten.
Mészáros Lőrincet személyesen is kérdeztük kedden, ám sejtelmes mosollyal az arcán válasz nélkül kocsijába szállt, majd tovagurult.
