Már el is veszítette érdemkeresztjét a bicskei gyermekotthon volt igazgatója, amelyet Áder János hivatala szerint nem lehet visszavonni
Törvény szerint a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatója már el is veszítette állami kitüntetését – tudta meg a 168 Óra.
Vásárhelyi Jánost jogerősen nyolc év fegyházra ítélte a Győri Ítélőtábla a gondozására bízott gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények miatt, emellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A volt igazgatót 2016-ban Magyar Bronz Érdemkereszttel tüntették ki.
Az állami kitüntetésekről szóló 2011. évi CCII. törvény szerint érdemkeresztet az kaphat, aki
„a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére szolgál”.
A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot és igazolványt, illetve egy bronz bevonatú keresztet kap.
A jogerős ítélet megszületése után után megkérdeztük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy kezdeményezi-e Vásárhelyi János kitüntetésének visszavonását. Azt a választ kaptuk, hogy a hatályos szabályozás alapján állami kitüntetés visszavonására nincs mód. A 2011-es törvény valóban nem tér ki a kitüntetés visszavonására, a Büntető törvénykönyv azonban előírja, hogy a közügyektől eltiltott személy nem kaphat belföldi kitüntetést, illetve elveszíti kitüntetéseit.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 168 Óra kérdésére a múlt heti Kormányinfón azt nyilatkozta, hogy a köztársasági elnöknek nincs törvényi lehetősége az általa adományozott kitüntetések visszavonására. A miniszter azonban leszögezte, hogy a Btk. egyértelműen fogalmaz, büntetőügyben rendelkezni kell a kitüntetés elvételéről, amit az ügyészségnek kell kezdeményeznie, a bíróságnak pedig a jogszabály szerint döntést hoznia.
Ezután érdeklődtünk a Legfőbb Ügyészségnél. Válaszuk szerint a 2013. évi bv. törvény alapján – ha a bíróság közügyektől eltiltást alkalmazott, és az elítélt belföldi kitüntetéssel rendelkezik – a bíróság közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot állít ki, és azt elküldi a kitüntetés adományozójának.
Polt Péter hivatala hangsúlyozta, hogy a bíróság hívja fel a kitüntetés alapítóját annak visszavonására, ez pedig a hivatal tudomása szerint meg is történt. Az ügyészségnek ezek szerint nincs szerepe az eljárásban.
A Győri Ítélőtábla érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy
a közügyektől eltiltásról szóló értesítést 2019. szeptember 18-án elküldte a kitüntetést adományozó Köztársasági Elnöki Hivatalnak, a büntetések végrehajtásáról szóló törvénynek megfelelően.
Hangsúlyozták, hogy a bíróság közügyektől eltiltás esetén nem kezdeményezi a kitüntetés visszavonását, hanem egyszerűen értesíti az adományozót az eltiltásról.
A törvények közötti ellentmondással kapcsolatban a bíróság azt válaszolta, hogy ennek feloldása és az ellentmondó törvényi rendelkezések értelmezése nem a bíróság, hanem a jogalkotó feladata.
„Mindenesetre a Btk. 61. § (3) bekezdése szerint a közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a kitüntetését, így külön visszavonásra már nincs szükség”
– szögezte le az ítélőtábla.
Borbély Zoltán ügyvéd, egykori legfőbb ügyészségi ügyész és szóvivő érdeklődésünkre elmondta, hogy a jelenleg hatályos Btk. szerint a közügyektől eltiltott minden olyan juttatástól elesik, ami a kitüntetésével jár. Egy kitüntetést véleménye szerint fizikailag pont ezért nem szükséges visszavonni az elítélttől. Ha például egy sportoló elveszít egy díjat, akkor elveszíti az azzal járó járadékát.
– Ez viszont nem jelenti azt, hogy ünnepélyes keretek között vissza kell vonni magát a kitüntetést, egy nagyszabású visszaadási ceremónia keretében
– tette hozzá. Úgy véli, Vásárhelyi János bronz érdemkeresztjét azért sem kell formálisan visszavonni, mert az nem jár se eseti, se rendszeres juttatásokkal, pénzösszeggel, mint amiben például egy sportoló részesül olimpiai érme után. Azt pedig, ahogy fogalmazott, a régi tábornokokhoz hasonlóan valószínűleg nem kívánja a kabátján viselni.
– Az ezzel járó erkölcsi megbecsülést nyilvánvalóan elveszítette, anyagit pedig nem is kapott hozzá – magyarázta.
Borbély Zoltán álláspontja szerint a hangsúly azon van, hogy a közügyektől eltiltott nem kaphat további kitüntetést, és annak viseléséhez való jogosultságát az ítélettel elveszíti a közügyektől eltiltás tartamára. A közügyektől eltiltás egyébként akkor lép életbe, amikor az elítélt szabadlábra kerül, akár feltételesen, akár teljes büntetése letöltését követően. Az ítélet ettől függetlenül már jogerőre emelkedett.
Megjegyezte, hogy törvénymódosítási javaslatot az államfő is benyújthat, ahogy az országgyűlési képviselők is. Az viszont már egyéni mérlegelési jogkörük, hogy ezzel élnek-e.
Cikkünk megjelenése után a Jobbik törvénymódosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy legyenek visszavonhatóak az állami kitüntetések a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltektől.
A KEH-nek szeptember 17-én küldtük el először kérdéseinket, amelyre válaszul írták, hogy jelenleg nincs mód a visszavonásra. Aznap ismét levelet küldtünk, majd szeptember 26-án újabb kérdéseket tettünk fel. Még várjuk Áder János hivatalának válaszát.
