Áder ezúttal sem habozott: gyorsan aláírta a bíróságok maradék függetlenségét felszámoló törvényt is
Áder János köztársasági elnök aláírta az igazságügyi miniszternek alárendelt közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, miután tegnap este elrendelte az úgynevezett rabszolgatörvény kihirdetését is – derült ki az Amnesty International Magyarország közleményéből. Mint emlékeztettek: a köztársasági elnöknek lehetősége lett volna a törvényeket visszaküldeni az Országgyűlésnek, ahogyan azt a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty Magyarország közösen kérte tőle, vagy normakontrollra megküldeni az Alkotmánybíróságnak, azonban Áder János nem talált semmi kifogásolnivalót egyik törvényben sem, annak ellenére, hogy független hazai és nemzetközi szervezetek számos problémára hívták fel a figyelmet.
– Több tízezer ember tüntet több mint egy hete Budapest és a vidéki városok utcáin a kormánynak alárendelt közigazgatási bíróságok, a propagandává silányított közmédia és rabszolgatörvény ellen – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója, hozzátéve:
– Nem meglepő, de nagyon szomorú látni, hogy az elvileg a nemzet egységét megtestesítő és az állam demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnöknek semmilyen kifogása nincs például egy olyan törvény ellen, amely alapján bírók kinevezésébe közvetlenül beleszólhat a kormány. Ez komolyan sérti a hatalommegosztás Alaptörvényben is rögzített elvét – tette egyértelművé.
Vig szerint egyébként a bíróságok függetlensége minden uniós országban az egyik legalapvetőbb feltétel. „Magyarország most mégis miniszteri gyámság alá helyezi a közigazgatási bírósági rendszert, és ezzel ismét nagy lépést tesz a jogállamiság maradékának felszámolása felé. Az ügy mindenkit érint, hiszen ezek a Bíróságok fognak döntést hozni adóügyekben, építési ügyekben, média és választási ügyekben is."
Éppen a 168 Óra írt először arról, hogy az új közigazgatási bírósági rendszerben az igazságügyi miniszternek egy sor olyan jogköre lesz, amely a kiszolgáltatottabbakká teszi a bírókat a miniszternek. A bíróságok költségvetésének összeállítása miniszteri hatáskör lesz, a közigazgatási törvényszékek elnökei felett munkáltatói jogköröket is gyakorol majd, illetve a bíróságok létszámát is a miniszter határozza meg, és a bíróságok elnökeit is ő nevezi ki. A miniszter hatásköreinek gyakorlását az Országos Közigazgatási Bírói Tanács fogja figyelemmel kísérni. A Tanács jogkörei azonban a jelenlegi Országos Bírói Tanácsénál is gyengébbek lesznek, így ezeken a területeken nem lesz valódi lehetősége a miniszter munkájának ellenőrzésére.
A valódi társadalmi egyeztetés nélkül, a jogalkotásra vonatkozó szabályok megsértésével megalkotott jogszabály nem szolgálja az igazságszolgáltatás hatékonyságának a növelését – emlékeztetett az Amnesty arra, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter a törvényjavaslatról kikérte ugyan a Velencei Bizottság véleményét, de az Országgyűlés a véleményt nem várta be, hiszen – mint szintén megírtuk – az legelőbb márciusban készül el.
Bár Trócsányi jogköreinek kiszélesítéséről, s abszolút ítélkezési túlhatalmáról írtunk, a minap az is kiderült: a jelenlegi igazságügyi miniszter tavasszal várhatóan a Fidesz európai parlamenti választási listájának éléről Brüsszelbe távozik, helyét pedig a fideszes Bajkai István, azaz az Orbán-család ügyvédje, vagy esetleg Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal visszaélésekkel és túlkapásokkal gyakran vádolt vezetője veheti át.
Az új, közigazgatási bírósági szervezet, amely a legkényesebb politikai ügyekben hozhat majd ítéleteket, már jövőre 56 milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek.
