A törökök által elkövetett örmény népirtás elítélését kérik az Országgyűléstől
Határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek „Az örmény népirtás elítéléséről” címmel a két LMP-ből nemrég kivált parlamenti képviselő, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett. Az indítvány benyújtásának időpontja nyilvánvalóan Recep Tayyip Erdogan török elnök magyarországi látogatására lett időzítve, hiszen Törökország a mai napig nem ismeri el, hogy az első világháború idején a török állam volt a felelős több, mint másfél millió örmény deportálásáért és meggyilkolásáért.
A határozat kimondaná, hogy az Országgyűlés szerint „1915 és 1917 között az Ottomán Birodalom fellépése az örmény néppel szemben népirtás volt, amely a civilizált világ rendjével szembeszegülve jóvátehetetlen veszteségeket okozott az emberiségnek”. A törökök egyébként már a világháború előtt többször is rendeztek pogromokat a keresztény örmények körében, de a háborús vereségek és a hazai közhangulat romlása miatt döntöttek végül arról, hogy végleg megszabadulnak a birodalom teljes örmény lakosságától.
A javaslat indoklása szerint az Európai Parlament már 1987-ben és 2005-ben is népirtásként ítélte el az eseményeket, 2015-ben pedig ismét Törökország felelősségvállalását sürgette. Az örmény népirtás századik évfordulóján Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevezte a törökországi örmények lemészárlását.
2016-ban pedig a német szövetségi parlament alsóháza határozatban nyilvánította népirtásnak a történteket, majd 2018 februárjában a holland parlament járt el ugyanígy. Franciaország még 2012-ben ennél is tovább ment, és törvényerőre emelte, hogy 45 ezer eurós büntetés, illetve egyéves szabadságvesztést kaphat, aki tagadja az örmény népirtás tényét.
Ezek a lépések óriási diplomáciai feszültségeket okoztak az Európai Unió tagországai és a tagságra törekvő Törökország között, Recep Tayyip Erdogan ugyanis kizárja a törökök világháborús felelősségének vizsgálatát.
