A tékozló pásztor – Már csak tamburmajorminiszterként funkcionál Balog Zoltán
– Zoltán nekem csupán egy üveg sörrel tartozik. Számadással kizárólag saját magának és az Istennek.
Egyszer majd neki is meg kell állnia az Úr előtt. Nem lesz könnyű.
Tudom, nekem sem.
Donáth László evangélikus lelkész 2002 tavaszán fogadást kötött barátjával, a református lelkész Balog Zoltánnal. Az MSZP színeiben politizáló Donáth arra tett, hogy a szocialisták megnyerik a parlamenti választást, a Fideszt támogató Balog ezt képtelenségnek tartotta. Medgyessyék futottak be, az üveg sör azonban valahol elveszett. Igaz, Donáth sem reklamálta az eltelt tizenöt évben.
Odalett azonban a barátság is. És nem csak ez a kapcsolat. Balog Zoltán az egyik legnagyobb barátvesztő: öt éve csúcsminiszter, de mára szinte mindenki elmaradt mellőle azok közül, akikhez egykoron mély érzelmek fűzték. Nem a miniszterséggel kezdődött, hanem valahol 2006 és 2010 között, akkor, amikor hosszú hezitálás után az egyházi szolgálat helyett végleg a politikusi pályát választotta. Nem könnyű, ám alighanem logikus döntés volt. Balog édesapja, aki rendkívül kemény református lelkész, állítólag azt mondta neki: „Fiam, azért mentél politikusnak, mert papnak nem vagy elég jó.”
Amikor Halász Zsuzsa – a Mélység és magasság című, 2006-os interjúkötetében – világiasnak nevezte Balog Zoltánt, ő visszakérdezett: „Világias lennék? Talán csak nem vagyok eléggé papos.” Donáth László is így látja, szerinte Balog nem elhivatott lelkész, soha nem volt belső késztetése a lelkipásztori feladatra, hiába hitte sokáig predesztinációnak az egyházi utat, azt valójában nem Isten, hanem a szülei jelölték ki a számára.
Nehéz volt elfogadnia ezt az utat. Balog fiatalsága a megfelelési kényszer és a szélsőséges lázadás kettős szorításában telt. Egy Ózd melletti kis faluban nőtt föl, lelkész szülei beleplántálták, hogy Isten útját kell járnia. Ami egy meglehetősen sablonos jövőképet vetített neki előre: a debreceni református kollégiumon és a református teológián át vezető egyenes utat egy falusi lelkészi állásig. Amennyire biztonságos, annyira unalmas. A lelkészfiú ennél jóval többről álmodott, ami számos elbukott lázadásban tört felszínre. Egy időben megkísértette a hitetlenség is, hogy aztán mélyebb szövetségre léphessen az Úrral. Eminens diák volt, kitűnő bizonyítvánnyal, színjeles érettségivel, de a gimnázium után nem a teológiára ment, hanem betanított esztergályosnak a Diósgyőri Gépgyárba. Idegenül mozgott a szakmunkásképzőből is kibukott társai között, viszont olyasmit is elleshetett tőlük, ami Nyilas Misi líceumában nem szerepelt a tananyagban. Az egzotikus lázadás egy évig tartott, ekkor mégiscsak beiratkozott a teológiára, és református lelkész lett belőle.
Igaz, a szokványosnak tűnő útról azért továbbra is le-letért. Életében csupán két helyen szolgált lelkészként: Maglódon, majd a Hold utcai német ajkú református gyülekezetnél, de folyton kikacsintott más irányokba. Fiatalon nősült, felesége az NDK-ból származott, ám három gyermek születése után elhagyta a családját, újat alapított, amelyben két gyermeke született. Nemcsak a hitét hozta otthonról, hanem a szociális érzékenységét és a közéleti aktivitását is. Apja – az úgynevezett református iszákosmentő misszió keretében – rengeteg embert gyógyított ki az alkoholfüggőségből, az általa alapított intézmény jogutódja még ma is működik Dömösön. Balog hosszú időn keresztül ott töltötte a szilvesztereket a testvérei, rokonai körében.
Az ellenzéki mozgolódásokba a nyolcvanas években kapcsolódott be, a rendszerváltozás a Fidesz, az akkor még markánsan ateista párt mellett találta. Három éven át volt Fodor Gábor egyházügyi tanácsadója. Azon kevesek közé tartozik, akinek nem kellett jobboldali fordulatot végrehajtania, inkább a Fidesz kanyarodott hozzá. Ekkor találtak egymásra Orbán Viktorral.
– Zoltánnak mindig szüksége volt egy olyan mentorra, akit feltétel nélkül követhet, akinek teljesen átadhatja magát, akivel olyan mély és bonyolult lelki kapcsolatban áll, hogy szinte teljesen feloldhatja a másikban a saját személyiségét – mondja egy régi barátja. – A pályaívét is szimbolizálja, hogy ez előbb egy egyházi személy, a nemzetközileg is elismert református teológus, Vályi Nagy Ervin volt, az utóbbi másfél évtizedben pedig egy politikus, Orbán Viktor.
A főnök
Éveken át volt a főnököm Balog Zoltán. Rendkívül büszke embernek ismertem meg, aki állandóan dicsekszik a kitüntetéseivel, a pozíciójával, az általa létrehozott és menedzselt projektekkel. Mintha arra lenne szüksége, hogy folyton dicsérjék. A munkatársakkal való viszonyában mindig ügyel arra, hogy demokratikusnak és őszintének tűnjön, de a hozzá legközelebb állókkal sokszor beszél emelt hangon, akár mások előtt is megszégyeníti őket. Megpróbálja egymás ellen hangolni a kollégákat, nekem mindig másokról mondott rosszakat, de tudom, hogy engem is mószerolt a hátam mögött. Nem bírja a kritikát. Ha nem értettem egyet vele valamiben, megpróbáltam ellentmondani neki, azonnal mélységesen felháborodott, támadásként értékelte. Többször előfordult, hogy bűnbakká tett valakit, csak hogy kibújjon saját rossz döntésének felelőssége alól. Mindig résen kellett lennem, hogy ne én keveredjek bajba az ő döntései miatt. Őszintén sajnálom, hogy egy ilyen intelligens, tehetséges, jó képességekkel megáldott emberről nem tudok sok jót mondani.
(Egy korábbi közvetlen beosztottja Balog Zoltánról.)
Sokan kételkednek abban, hogy valóban őszinte és mély barátság fűzi Balogot a kormányfőhöz, ám a hozzá közel állókban nincs ez iránt kétely. Kapcsolatuk a kilencvenes évek közepén mélyült el. Orbánnak imponált, hogy Balog nem tartott a pártból távozó Fodor Gáborral. A kormányfő lelki támaszt talált a református lelkészben, aki aztán a Hold utcai templomban konfirmálta is őt. „Soha nem hízelegtem, és sokakkal ellentétben – akik hirtelen nagyon bátrak lettek – nem is támadtam rá, amikor a Fidesz nehéz helyzetbe került. Néhány jókor mondott, jól eltalált mondat, ez lehet a barátságunk titka” – mondta kettejük kapcsolatáról Balog a Magyar Narancsnak.
A Hold utcai gyülekezet egyik tagja úgy látja, Balog – elkötelezett reformátusként – sokáig valóban hitt abban, hogy Isten őt a lelkészi hivatásra „hívta el”, ám idővel egy másik predesztináció vált sokkal fontosabbá számára. „Zoltán valóban azt hiszi, hogy Orbán Viktor Istentől kapott feladatot teljesít, és kormányfőként tényleg felvirágoztatja a magyar nemzetet. Úgy hisz Orbánban, ahogy Istenben. Kétség és elbizonytalanodás nélkül követi” – mondja a gyülekezeti tag.
„Orbán számára – barátság ide vagy oda – Balog valójában azért fontos, mert ő a létező legideálisabb humánminiszter.” Ezt már egy korábban kormányzati pozíciót betöltő jobboldali politikus mondja, aki hosszú ideig dolgozott együtt a miniszterrel. „Orbánnak bizalmi ember kellett az úgynevezett egyablakos tárca élére. Azért hívják így, mert összefogja a pénzköltő területeket, a miniszter pedig a legzűrösebb ágazatokra nem külön-külön, hanem csak egyszer kérhet pénzt. Orbán elvárása a feltétlen lojalitás, Balognak az a feladata, hogy asszisztáljon a forráskivonáshoz, ne emelje fel a szavát, ne akadékoskodjon. Az is fontos, hogy
Balognak nincs önálló víziója az általa felügyelt területekről, fogalma sincs arról, hogyan nézzen ki a 21. század oktatás- vagy egészségügye – így nincs is miért hadakoznia a kormányfővel.
Balog egyfelől megbízható beosztott, másfelől ő az emberarc az embertelen minisztériumban. Ma már az is értékessé teszi a személyét, hogy nem lengi körül korrupciógyanú.”
A Baloghoz közel állók egyetlen esetre emlékeznek, amikor a miniszter megpróbált ellenállni Orbánnak. Az egyházügyi törvény elfogadása előtt közölte a főnökével, hogy nem ért egyet a jogszabállyal, és ha nem módosítanak rajta, kénytelen lesz lemondani. Ekkor Orbán – állítólag – azt mondta neki: „Rendben, írd meg, holnap reggel tedd le az asztalomra, el fogom fogadni.” A lemondás végül elmaradt. Onnantól kezdve kapcsolatuk végleg megszilárdult, Balog megingás nélkül követi Orbánt a radikalizálódás útján.
A kormányfőnek azonban idővel azzal kellett szembesülnie, hogy túl nagy kabátot adott lelkész barátjára. „Alapvetően alkalmatlan egy nagyobb szervezet, pláne egy gigantikus méretű tárca operatív vezetésére, és erre idővel Orbán is rájött, de nem Balogot váltotta le, hanem beküldte mellé komisszárként a KDNP-s Rétvári Bencét. Ma már ténylegesen az orbáni keményvonalas Rétvári irányítja az apparátust, Balogból pedig egy
tamburmajorminiszter lett: ő mondja az avató- és temetési beszédeket, reprezentál, folyton mosolyog, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. És talán tényleg ezt is hiszi”
– mondja az egykori minisztériumi munkatárs.
Az emberminiszteren valóban nem látszik, hogy a legcsekélyebb kétségei is lennének saját tevékenységével kapcsolatban. Pedig ma már nem csak az ellenzéki oldalon okoz nehézséget, hogy pozitívumokat találjanak a munkájában.
Iványi Gábor, aki régen szintén baráti viszonyt ápolt Baloggal, nem érti, vajon hogyan rendezi el magában a miniszter azt a tényt, hogy a számára korábban fontos területeken – romaügyek, szociális és civil szféra, egyházügyek – szisztematikus rombolás zajlik.
– Képtelenség, hogy elfelejtette volna mindazt, amiért egykor ugyanakkora lelkesedéssel küzdött, mint amennyire most mindez hidegen hagyja – mondja a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője, aki mást is furcsának talál. Mint ismert, az egyházügyi törvény megfosztotta a MET-et egyházi státusától, egyúttal a működéséhez szükséges állami forrásoktól. Pedig Balog első felesége csaknem két évtizede Iványi Gábor egyházánál dolgozik, korábban könyvtárosként, most a német nyelvű levelezésben segít. A miniszter egyszer sem érdeklődött Angelika asszony sorsáról Iványinál. Az egyházügyi törvény miatt Iványi 2012-ben levelet írt Balog Zoltánnak, de a mai napig nem kapott választ. A levélben nem hozta fel érvként a volt feleséget, mint ahogy azt sem, hogy a 2002-es kormányváltás után az állás nélkül maradó Balogot egy szemeszterre óraadó tanárként foglalkoztatta a MET főiskoláján. Az Orbán politikáját sokszor nyilvánosan és keményen bíráló, az egyháza elismertetéséért küzdő egykori SZDSZ-es képviselő, úgy látszik, nem létező személlyé vált Balog számára.
Egy másik, már szintén visszavonult politikus, aki négy éven át ült együtt Baloggal ugyanabban a parlamenti bizottságban, jól emlékszik arra, hogy a 2006-os zavargásokat követően Balog az emberi jogi bizottság elnökeként számos alkalommal citálta a különböző jogvédő szervezetek rendőrségi túlkapásokról szóló jelentéseit.
„Akkor fontosnak tartotta a TASZ, a Helsinki Bizottság meg az Amnesty munkáját, most meg a civiltörvény kapcsán asszisztál a kivégzésükhöz” – jegyzi meg. De csöndben maradt a miniszter a migránsügyben is, és nem hallatta a hangját a CEU megregulázása kapcsán sem – teszi hozzá.
Amikor Balog 2006-ban parlamenti képviselő lett, felfüggesztette lelkészi szolgálatát. Csakhogy nem engedte ki a kezéből a Hold utcai gyülekezetet, megtartotta az irodáját, és a háttérből valójában ma is ő irányítja a közösséget. Bár ez nem szabályos, az egyházon belül nem kell tartania semmiféle szankciótól, hiszen a református zsinat lelkészi elnöke, Bogárdi Szabó István régi jó barátja. Sokan úgy tartják, valójában a Szajuz–Balog-tandem (Szajuz: Bogárdi beceneve) közösen irányítja az egyházat, Balog látványos politikai karrierjét pedig mindketten történelmi lehetőségnek tekintik, amely segíthet a reformátusok egykori tekintélyének és befolyásának visszaállításában.
– Zoltán egész életében lebegett a tehetsége, az elhivatottsága és a világi vágyai között – mondja a miniszterről egy kormánypárti képviselőtársa. – Értelmes, művelt ember, akiből világhírű teológus válhatott volna. Ehelyett politikai marionettfigura lett, és talán észre sem veszi, hogy a legjobb barátja zsinóron rángatja.
Balog jövőjéről annyit lehet tudni, hogy – ha a lojalitása kitart – Orbán nem fogja megbuktatni. Politikai területen sokan emlegetik vele kapcsolatban a német vagy a svájci nagyköveti posztot, mindkettőre alkalmas is lenne. Ha Orbán nem tolja tovább az országot a prezidenciális rendszer felé, Balog köztársasági elnökként is szóba jöhet (nem véletlenül tesztelték már többször is a nevével a közvéleményt), hiszen semmiben sem tartana ellent a miniszterelnöknek, miközben kiválóan reprezentál. Pont úgy, ahogy az eddigi legnagyobb Orbán-kedvenc, Schmitt Pál – csak éppen jóval intelligensebb és műveltebb az „álamfőnél”. Ha elköszön a politikától, bármikor átveheti a református egyház vezetését, de minden bizonnyal külföldi egyetemeken is szívesen látnák teológiaoktatóként.
Egyelőre azonban semmi jele annak, hogy elege lenne a politikai sikerekből. Ami az egykori barátoknak – akik még ma is a hittel foglalkoznak – nem igazán tetszik. Egymástól függetlenül villant föl előttük a kárhozat képe. Iványi Gábor szerint arról a vonatról, amelyre Balog fölült, nincs leszállás.
Balog Zoltán
1958. január 7-én született Ózdon. 1976-ban érettségizett a debreceni református kollégiumban, majd egy évig betanított esztergályosként dolgozott a Diósgyőri Gépgyárban. 1978-tól 1983-ig teológiai tanulmányokat folytatott Debrecenben, Kelet-Berlinben, Halléban, lelkészi diplomáját a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerezte. 1983 és 1987 között református lelkészként tevékenykedett Maglódon. 1991 és 1994 között a Fidesz parlamenti frakciójának egyházpolitikai tanácsadója, 1993 és 1996 között a Bonni Egyetem Ökumenikus Intézetének tudományos munkatársa. 1996-tól 2006-ig a budapesti Hold utcában működő Németajkú Református Egyházközség megválasztott lelkésze volt. 1998 és 2002 között Orbán Viktor mellett miniszterelnöki főtanácsadó, 2002–2003-ban pedig a köztársasági elnöki hivatalban a társadalompolitikai főosztályt vezette. 2006-ban a Fidesz színeiben került be az Országgyűlésbe. Ekkortól – „lelkészi jellegének” fenntartásával – szünetelteti a lelkészi szolgálatát. A 2006–2010-es ciklusban a parlament Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának az elnöke volt. 2010. június 1-jétől lát el kormányzati feladatot: előbb a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012. május 14. óta pedig az emberi erőforrások minisztere. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványnak előbb főigazgatója, majd 2007-től a kuratóriumi elnöke. Nős, két házasságából öt gyermeke született. Németül felsőfokon beszél, de ért angolul is, és a klasszikus göröghöz is konyít.
– Legyőzhetetlen számára a hatalom kísértése. Orbán minden őrültségét zokszó nélkül végrehajtja, gondolkodás nélkül követi őt, ha úgy adódik, akár a kárhozatba is. Nagyon fáj, hogy emberminiszterként embertelenségekhez asszisztál. Ami azt jelenti, hogy ő is embertelenné vált.
Donáth László megengedőbb:
– A tékozló fiú is megtért, miért ne történhetne meg ez a tékozló pásztorral? Régen sokszor kérte, hogy beszélgessünk, akkor még voltak kétségei. Tizenöt éve megszakadt köztünk a dialógus, úgy látszik, már nincsenek kétségei. Sikeres ember lett. De nyilván nem felejtette el, amire Jézus figyelmeztette a tanítványait, hogy aki őt akarja követni, az a szűk úton jár, mert a széles út a kárhozatba visz.
Orgona
A korábban Balog Zoltán által vezetett Hold utcai német ajkú református gyülekezet húsvétkor értékes barokk orgonát avathatott a hazai református egyház vezetői és a miniszterelnök jelenlétében. Ilyen értékes műtárgy érkezése szokatlan egy egyházi közösség életében, ahogyan az is, hogy a többnyire százezres-milliós nagyságrendű összegeket kiadó és bevételező Alapítvány a Magyarországi Németajkú Református Gyülekezetért – 2016 májusában kelt közhasznúsági beszámolója szerint – 120 millió forintos támogatást kapott az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-től. A 2017-es közhasznúsági beszámoló szerint az alapítvány 116 milliót használt fel ebből a pénzből, amely a szűkszavú magyarázat szerint egyéb célok mellett „lehetővé tette továbbá egy orgonaberuházás megvalósítását”.
