Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

A munkanélküliség senkit sem kímél - Bölcsészek nem kellenek, informatikusok igen

2020. május 31. 17:50 - szerző: Latyák Balázs

A fiatalok majdnem harmada veszítette el a munkáját a koronavírus-járvány miatt. Egy kutatás szerint a 16–36 évesek többsége nem számít semmi jóra a következő időszakban sem. A megkérdezett piaci szereplők szerint ugyanakkor semmi nincs veszve.

– A vírus magyarországi megjelenése előtt esküvők, különböző rendezvények fotózásával és videózásával foglalkoztam, ez az üzletág az elmúlt hetekben teljesen leállt.

A járvány így gyakorlatilag megszüntette a munkámat

– mondta lapunknak Császár Szabolcs.

A húszas évei elején járó fiatalember elmondta, az előre tervezett rendezvények és programok szinte mindegyikét lemondták a szervezők, így a nyár végéig egyetlen megbízása sincs. A hirtelen nyakába szakadt szabadidőt azonban így sem pihenéssel tölti, igyekszik a lehető leghasznosabban kihasználni a napjait. Éppen fotós és videós oktatóvideókat készít saját YouTube-csatornájára, amivel enyhíteni igyekszik kieső bevételeit.

Szabolcs munkája ugyan különleges, az esete azonban korántsem az. Az elmúlt hetekben a fiatalok 27 százaléka vesztette el gyakornoki vagy főállású munkáját a koronavírus-járvány miatt – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Zyntern.com állásportál publikált. A több mint háromezer fiatal megkérdezésével készült kutatás szerint a legnagyobb arányban a bölcsészek és a szakmunkások kerültek nehéz helyzetbe, az előbbiek 38 százalékát, az utóbbiak 37 százalékát tették utcára. Számos más gazdasági területen dolgozó fiatalnak is meg kellett válnia a munkájától, körükben az elbocsátások aránya meghaladta a 30 százalékot.

Álláskeresők várakoznak a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának Baross utcai kirendeltségében.
Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

– Kutatásunk szerint a fővárosban nagyobb számban vesztették el munkájukat a fiatalok, mint a vidéki társaik. E

nnek egyik fő oka, hogy sokan a turizmus és a vendéglátás területén dolgoztak, ennek az ágazatnak pedig egyik napról a másikra kellett lehúznia a rolót. Emellett a fővárosban nagyobb arányban fordultak elő fertőzések, ami miatt a munkáltatók hamarabb és erőteljesebben léptek a fékre – mondta lapunknak Megyeri Mirtill, a Zyntern.com állásportál a társalapítója, amely az Y és a Z generáció tehetséges álláskereső fiataljait igyekszik összehozni a munkalehetőségeket kínáló cégekkel. Kiemelte: a munkaerőpiac jelenlegi helyzetében egyedül a mérnöki és a műszaki területeken dolgozó gyakornokok és pályakezdők érezhetik magukat biztonságban, rájuk ugyanis a munkáltatók általában egyfajta befektetésként tekintenek. Akár hosszú éveken át tanítják őket egy-egy rendszer vagy eszköz használatára, és inkább a létszámstopot választják, de nem válnak meg a már betanítás alatt álló kollégáktól.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Az e területen dolgozó fiatalok mégsem érzik annyira biztonságban magukat, mint a technológiai szektorban elhelyezkedett társaik, akik közül a megkérdezettek csupán 18 százaléka aggódott a munkája elvesztése miatt. Ennek az az oka, hogy az elmúlt években felrobbant a technológiai munkakörök piaca, rendkívül keresetté váltak a fejlesztők és a kapcsolódó szakmai területek szakértői.

Megyeri Mirtill a kutatás különlegességének nevezte, hogy az adatfelvétel áprilisban készült, akkor, amikor még a legnagyobb bizonytalanság volt tapasztalható a munkaerőpiac közép- és hosszú távú hatásait illetően. Így nem érte váratlanul a felmérés készítőit, hogy a megkérdezettek harmada semmilyen jövőképről nem tudott beszámolni. Az összes válaszadó 34 százaléka gondolta azt, hogy csökkeni fognak a bérek a járvány lefutása után, több mint felük szerint a jövőben nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Az utóbbi kérdésben a vidéki fiatalok optimistábbak budapesti társaiknál, de még így is a megkérdezettek majdnem fele (47 százaléka) számít elhelyezkedési gondokra.

– Szinte teljes a bizonytalanság a jövőt illetően, hiszen az elmúlt időszakban sok volt a váratlan és bizonytalan tényező, amelyek még a fiatalokat is kimozdították a komfortzónájukból

– világított rá Megyeri Mirtill. Hozzátette, hogy az új helyzethez sokaknak nehéz lesz hozzászokniuk, hiszen az utóbbi években egy soha nem látott fizetési spirál indult el hazánkban, a munkakeresők szinte válogathattak a jobbnál jobb lehetőségek közül, amit a vírus megjelenése egyik napról a másikra megváltoztatott.

1097271132
Fotó: skynesher

Sokáig nem volt elég információ a járvány alakulásáról, naponta változtak a munkanélküliségi rátákról szóló hírek, és

a bizonytalanságot fokozták a munkaerőpiaci változásokról szóló jóslatok is.

– Épp csak egy nagyon fontos dologról nem beszélt senki, arról, hogy pontosan milyen változásokra kell készülni azonkívül, hogy a munkáltatók egy része megfontolja majd, ne térjenek-e át a home office munkarendre – mondta a Zyntern társalapítója.

Mindez persze nem meglepő, hiszen a kormány tökélyre fejlesztette a fontos hírek eltussolását. Így az sem érte váratlanul lapunkat, hogy

az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem vette a fáradságot arra, hogy reagáljon a fiatalok munkanélküliségi adatait firtató kérdéseinkre,

illetve arra, milyen támogatást kíván a kormányzat nyújtani e nemzedék álláskereső tagjainak. Nem sikerült megtudni például azt sem, mi lesz a sorsuk a jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak, akiktől a járványhelyzetből adódóan először szabadultak meg a munkaadóik.

– A diákok munkavállalási hajlandósága a járvány idején sem változott, sokan érdeklődtek munkalehetőségek iránt az elmúlt időszakban is – osztotta meg a tapasztalatait lapunkkal Pataki Zoltán, az euDIÁKOK Iskolaszövetkezet elnöke. – A fertőzésveszély elkerülése érdekében szövetkezetünk munkatársai is az egészségvédelmi előírásoknak megfelelően távmunkában dolgoztak, a diákok munkavállalással kapcsolatos ügyintézését is az online térbe tereltük. A fiatal munkavállalókat igyekeztünk nem magukra hagyni, az iskolaszövetkezet gyakorlatilag a korábban megszokott szolgáltatásokat nyújtotta.

A szövetkezetnél senkit sem küldtek el véglegesen, az azonban előfordult, hogy valakinek nem tudtak azonnal valamilyen állást kínálni. A jövőt illetően Pataki Zoltán bizakodó, de szerinte a visszatérés a megszokott rendhez még hónapokat vehet igénybe, a folyamat pedig erősen ágazatfüggő lesz. A legtöbb cég először a saját főállású dolgozóit hívja majd vissza.

– A diák munkavállalók nagy előnye, hogy gyorsan és nagy létszámban mozgósíthatók, így a gyors indulás érdekében minden bizonnyal rájuk is számítanak majd a vállalatok – fűzte hozzá a szakember.

Optimistán tekint a jövőbe Császár Szabolcs, a pályája elején járó fotós is. Bár messzemenő találgatásokba nem akart bocsátkozni, de annyit elárult, augusztus közepére várja a fotó- és mozgóképpiac feléledését. Úgy gondolja, hogy a több mint két hónapos kényszerszünet után a cégek több profi szakembert keresnek majd, a legtöbb vállalat megpróbálja bepótolni az elhalasztott projektjeit. Hiábavaló lehet viszont a cégek kapkodása, Szabolcs például – több kollégájához hasonlóan – óvatosan áll az újrakezdéshez. Ahogyan mások, ő is elvállal majd kisebb feladatokat, de komolyabb munkákra csak a nyár végétől vállalkozik. Elkésve pedig még így sem lesz, hiszen az idei rendezvényszezon egészen október végéig tarthat.