A minisztérium kivizsgálta, orvosi hiba miatt halt meg a szívsebész betege

2018. október 12. 10:48 - szerző: 168 Óra

Nincs összefüggés Székely László elbocsátása és a szívsebész páciensének halála között – jelentette ki a Magyar Időknek Kollár Lajos érsebész, aki az ügyben szakmai vizsgálatot folytatott Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megbízásából. Ez az a minisztériumi vizsgálat, amelynek során Székely László elmondása szerint őt magát meg sem hallgatták, és amelyre hivatkozva Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Országgyűlésben azt mondta: szakmai felelősség terheli a szívsebészt a betege haláláért.

A Kásler által felkért szakértő a kormánylapnak arról beszélt, az érintett beteg július 30-án járt a a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) kardiológiai szakrendelésén, ahol a már korábban elvégzett képalkotó vizsgálat alapján a mellkasi főütőér tágulata miatt nyilvánvalóvá vált: a férfi állapota súlyos, így lehetőleg sürgősségi beavatkozást igényel. Andréka Péter, a GOKI főigazgatója ennél jóval később, szeptember második felében menesztette Székely Lászlót az intézményből.

Ha a vizsgálat valóban ezt állapította meg, az jelentősen eltér attól a képtől, amely az eredeti információ alapján alakult ki az esetről. A Népszava azzal robbantotta a botrányt, hogy az 55 éves betegről éppen júliusban állapították meg, hogy egy speciális érimplantátumra van szüksége, amelynek elindították a gyártását.

Mivel azonban Székely Lászlót felmentették, a beteget már nem tudták előjegyezni az implantátum beültetésére szolgáló műtétre, és ennek elmaradása miatt halt meg.

A minisztériumi vizsgálat azonban – Székely László nevének említése nélkül – Kollár szavai szerint azt állapította meg, hogy „a szakorvos a vizsgálat után szívsebészeti konzíliumot kért, azonban arról nem készített jegyzőkönyvet, hogy ez mikor történt meg, és más egyébként kötelezően előírt dokumentumot sem készített el”. A vizsgálat szerint nem lehetett tudni, hogy a beteg mellkasi főverőerére 35 éve helyezett műanyag-eszköz élettartama pontosan mekkora, tehát meddig akadályozható meg az ér átszakadása, és így a beteg halála.

Csakhogy arról Kollár nem beszélt az interjújában, hogy a Székely által megrendelt érimplantátum műtéti behelyezése nélkül, más típusú, korábban elvégzett beavatkozással megmenthető lett volna-e a beteg. Az érsebész szerint arról a GOKI-nak kell belső etikai vizsgálatot folytatnia, hogy pontosan ki a felelős a történtekért.

– Nonszensz a feltételezés, hogy egy szívsebész elbocsátása miatt emberek fognak meghalni, hiszen egy intézetben több orvos dolgozik – fogalmazott Kollár Lajos.

Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy politikai érdekből, szakmai tudás nélkül akarják Kásler Miklós miniszterre terhelni a felelősséget az ügy kapcsán.

Székely László korábban az Euronews-nak máshogy mesélte az esetet: „Ez a konkrét beteg az intézet egyik kardiológusához jött, aki megállapította ennek a krónikus betegségnek a lehetőségét, és a CT-vizsgálatot követően szívsebészeti konzíliumot javasolt. Egy veleszületett rendellenességgel foglalkozó szívsebész kolléga az intézetből fogadta a beteget, és a vizsgálat után küldte hozzám, hogy az általunk alkalmazott speciális eszközre, graftra van szüksége”.

A szívsebész szerint a betegnél évek óta növekedett a kitágult aortaterület, de addig nem volt hajlandó beleegyezni a műtétbe, amíg a számára ideális megoldáshoz nem férhet hozzá. Ezért nem került műtéti előjegyzésbe a beteg.