Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

A Magyar Hírlap szerint az MTA vezetése meg akar állapodni az ITM-el

2019. február 28. 14:36 - szerző: 168 Óra

Magyar Hírlap birtokába került az a jegyzőkönyv, amely a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselői tárgyalásáról készült.

A kormányközeli lap szerint a tárgyalás jó hangulatban zajlott,

a jegyzőkönyvben foglaltak pedig ellentmondanak annak, amit az MTA elnöksége február 26-án is közölt. Lovász Lászlóék ugyanis a keddi ülést követően megerősítették, hogy az MTA csak akkor indul a minisztérium által előírt pályázatokon, ha az ITM írásban garantálja, hogy az MTA megkapja a törvényben garantált, jelenleg visszatartott alapellátását. Emellett továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a kutatóintézetek maradjanak az MTA-nál.

A lap azt írja, hogy a vita nem arról szól, hogy a kutatóintézeteknek az MTA-tól és a kormánytól is függetlenül kell-e működniük, hiszen a jegyzőkönyv szerint a tárgyalófelek ebben már közös állásponton vannak.

A dokumentumból az derül ki, hogy abban még nem sikerült megállapodni a feleknek, hogy a jövőben a költségvetési törvényben külön fejezetként jöjjön-e létre a köztestülettől leválasztott kutatási alap, amelynek alapkezelője az MTA és az Orbán-kormány által közösen meghatározott menedzsment, vagy pedig Palkovics László eredeti elképzelésének megfelelően egy vagyonkezelő alapítvány legyen.

A miniszter az elhangzottak után úgy összegzett, létrehoznának önálló költségvetési fejezetként egy alapot és egy alapkezelő testületet paritásos alapon, amelynek elnökét a miniszterelnök nevezi ki konszenzusos javaslat alapján.

– Egyébként a kutatóintézetek önállóan vagy költségvetési szervként, vagy közhasznú társaságként (…) működnek, amit ez a közösen felállított testület irányít. Az egész független az akadémiától, csak abban az értelemben függ, hogy az akadémia a testületbe valamennyi számú tagot delegál – jegyezte meg.

– Ez az összefoglalás, amit most mondtál, ez tökéletesen a mi javaslatunk

– fűzte hozzá Vékás Lajos, az MTA alelnöke.

A Magyar Hírlap ezután némi logikai csavarral hozzáteszi, hogy az MTA képviselői azt az álláspontot képviselték, hogy ebben a grémiumban a tagokat egyharmad arányban az akadémia (három delegált), egyharmad arányban az akadémiától leválasztott kutatóintézetek (három delegált), fele arányban pedig (hat delegált) a kormány delegáljon. (Csak félve jegyezzük meg, hogy  hogy 12-nek az egyharmada nem 3. Aritmetikai ismereteink és a közmegegyezés szerint sem.)

A jegyzőkönyv szerint ezt a felállást a miniszter és az MTA képviselete is támogatta.

A vitában az MTA amellett érvelt, hogy az intézetek maradjanak költségvetési szervek, Palkovics szerint azonban előnyösebb lenne, ha például nonprofit kft. formájában működnének. Az MTA ezt fenntartásokkal kezeli.

Emellett hangsúlyozták, hogy a közalkalmazotti státusz az, amely egy világos kutatói életpályát garantál, világos elvárásrendszerrel. Palkovics hangsúlyozta, a világon nincs még egy olyan ország, ahol közalkalmazottként dolgoznának a kutatók. A minisztériumi terv szerint az MTA dolgozói az új felállásban egyértelműen elveszítik közalkalmazotti státuszukat.