A magyar állam felfüggesztette a név- és nemváltoztatási kérelmek elbírálását, a kérelmezők Strasbourghoz fordultak

2019. április 1. 15:20 - szerző: Bíró Veronika

A transznemű embereknek jelenleg nincs lehetőségük arra, hogy nevüket és nemüket nemi identitásuknak megfelelően megváltoztassák. Az állam felfüggesztette a kérelmek elbírálását, az eljárásnak pedig eleve nincs jogi szabályozása.

A nem jogi elismerésének folyamatát Magyarországon nem- és névváltoztatásnak nevezik a hivatalok. Hivatalosan meg lehet változtatni a nemet és a nevet. Egyedül csak a nem vagy csak a név megváltoztatására nincs lehetőség. Hidasi Barnabással, Orbán Krisztina Kolossal, a Transvanilla Transznemű Egyesület vezetőivel, illetve Bodrogi Beával, az egyesület jogászával beszélgettünk.

Meggyőződésük szerint a nem jogi elismerése az egyén önrendelkezési joga, az ehhez kapcsolódó eljárásnak pedig gyorsnak, átláthatónak és kiszámíthatónak kell lennie. Az eljárás azonban nem ilyen, jogi szabályozás híján teljesen átláthatatlan a folyamat.

Ráadásul a magyar állam tavaly júniusban visszamenőlegesen felfüggesztette a név- és nemváltoztatási kérelmeket. Egyelőre nincs hivatalos válasz arra, hogy mikor és mi várható az ügyben, a kérelmek elbírálási folyamata áll, a kérelmezők pedig várnak, miközben a mindennapi életüket befolyásolja a döntés. Az egyesület ezért a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Az eljárást a 429/2017. kormányrendelet szabályozza, de ez további kiegészítésre szorul, ugyanis  mindössze annyi szerepel benne, hogy az anyakönyvi szerv a nem megváltoztatásáról és az utónév módosításáról az egészségügyi szakvélemény beérkezését követő 8 napon belül értesíti az anyakönyvvezetőt, aki az anyakönyvben átvezeti a változást.

Transzneműek

Az emberek különféle, széles rétegét lefedő kifejezés azokra, akik nemi identitása vagy nemének kifejezése nem egyezik meg teljesen azzal, ahogyan születésükkor meghatározták azt, tehát biológiai nemükkel.

Az egyesület már 2015-ben felhívta a figyelmet a hiányosságokra, ez alapján az alapvető jogok biztosához fordultak beadványukkal. 2016-ban Székely László ombudsman átfogó jelentést készített az ügyben.

Az ombudsman megállapította, hogy van ugyan lehetőség a nem jogi elismerésére, de az eljárásra nincs jogi szabályozás és kellő tájékoztatás. Emellett aránytalanul nehéz a transznemű emberek dokumentumainak megváltoztatása. Leginkább szájhagyomány útján tájékozódhatnak a kérelmezők a feltételekről, fellebbezési lehetőségekkel nincsenek tisztában, ami különösen nehéz helyzet egy átmeneti időszakban lévő személy számára.

A felfüggesztés előtt a kérelmek elbírálása akár 12 hónapot is igénybe vehetett. A kérelmet a Budapesti Főváros Kormányhivatalába kellett küldeni az egész országból, azt a hivatal átküldte az Emberi Erőforrások Minisztériumába elbírálásra. Ők visszaküldték, majd a kormányhivatal az anyakönyvi hivatalnak és a kérelmezőnek is elküldte az engedélyt.

Az Emmi azonban 2018. június 28-tól felfüggesztette a kérelmek elbírálását. Ennek oka a kormányhivatal tájékoztatása szerint az, hogy az Európai Unióban 2018. május 25-től életbe lépett GDPR, amely a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozza. A szakvélemények olyan adatokat tartalmaznak (például egészségügyi állapotra vonatkozóan), amelyeket az elbírálási folyamatban résztvevők nem jogosultak megismerni – hangzott az indoklás. Az Emmi ezért határozatlan ideig nem ad ki engedélyt.

Az eljárást tekintve a nemzetközi gyakorlat eltérő. A Transgender Europe nemzetközi szervezet felmérése szerint 2018-ban Európában 34 országban volt kötelező mentális betegségről szóló diagnózist beszerezni az okmányok módosításához. A szervezet álláspontja szerint azonban a diagnózis sérti az emberek alapvető jogát a nemi identitásuk önmeghatározásához, és növeli a stigmatizációt. Van, ahol kötelező sterilizációhoz is kötik az eljárást, Európa 14 országában követelmény a terméketlenség.

Fotó: Transgender Europe

Itthon a nem- és névváltoztatásnak nem feltétele az „átalakító” műtét, azonban a nem jogi elismeréséhez feltétel, hogy a műtétnek ne legyen akadálya a nőgyógyászati vagy urológus szakvélemény szerint. Szükséges továbbá egy pszichiáter szakorvos által készített szakvélemény, amely megállapítja a transzszexualizmus diagnózisát, illetve tartalmazza a nem-megváltoztatás engedélyezésének javaslatát, és kell egy klinikai szakpszichológus szakvéleménye is. Az ombudsmani jelentés is megfogalmazta, hogy nagyon medikalizált az eljárás, ez az egyesület tapasztalata szerint továbbra is így van.

Jelenleg megrekedt az eljárás, a kormányhivatal várja, hogy egy orvosszakmai szerv megnézze a szakvéleményeket.

– Most nem tudni, hogy ki adja ki az engedélyt, ezért a kormányhivatal patthelyzetben van, és nem látják el ezt a feladatot. Közben mennek be a kérelmek, de nincsenek elbírálva

– mesélték a Transvanilla vezetői. Az eljáró szerv tehát ki van jelölve, ezért a GDPR az egyesület véleménye szerint csak egy ürügy a felfüggesztésre.

Bodrogi Bea megjegyezte, hogy a kérelmezőknek küldött tájékoztató levélben a kormányhivatal azt írta, hogy a GDPR miatt nem is továbbítják a kérelmeket az Emminek. Ezzel szemben a tárca már többször leírta, hogy nem a GDPR miatt nem bírálják el őket, hanem azért, mert szerintük nincs szükség rájuk a folyamatban. A Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó kormányhivatal arra hivatkozott, hogy saját hatáskörben nem dönthet arról, hogy megváltoztatja az eddig fennálló eljárást.

– Mivel nincsen jogi szabályozása, mindenki tud labdázni a kérdéssel. Az Emmi azonosul azzal, amit az ombudsman mondott, hogy a név- és nem jogi változtatása nem egészségügyi kérdés. A kormányhivatalnak el kellene járnia a pszichiátriai és pszichológusi szakvélemények alapján, de mégsem lép. Várják, hogy egy grémium kimondja, hogy mehetnek az eljárások

– magyarázta.

Tavaly nyáron az egyesület levélben azt javasolta a Miniszterelnökségnek, hogy különítsék el a jogi és egészségügyi eljárást, nem szükséges az Emmi bevonása. Választ nem kaptak. A kormányhivatal szintén a Miniszterelnökségtől kért állásfoglalást, de az egyesület információi szerint még ők sem kaptak választ.

Bodrogi Bea álláspontja szerint jogbizonytalanságot teremt ez a helyzet, és megfosztja az embereket attól, hogy gyakorolják az önrendelkezési jogukat. Ezért az egyesület újra az EJEB-hez fordult.

– Nem tudjuk, hogy itthon mi történik, de nem lehet fenntartani egy ilyen bizonytalan állapotot hosszú ideig – állapította meg a jogász.

Nyolc ember kérelmét már elküldték Strasbourgba, de több körben összesen 30 kérelmező ügyét továbbítják a bíróságnak. Ha az EJEB megállapítja, hogy Magyarország jogot sértett, akkor talán motiváltabb lesz abban, hogy hozzon jogszabályt az ügyben.

Hidasi Barnabás elmondása szerint egyre több ember érintett, a világon 1–2 százalék körül van a transznemű emberek aránya. Sokan, akik megkeresik az egyesületet – az egyetlen olyan magyarországi szervezetet, amelynek a fókuszában a transzneműség áll –, nagyon nehéz élethelyzetben vannak. Egyeseknek nincs munkájuk, hajléktalanok, nincs körülöttük támogató környezet, és mindennapjaikat még a transzneműség adta kirekesztettség is nehezíti. Nagyon sokan szorongással küzdenek, másokat az öngyilkosság foglalkoztat. Hozzátette, hogy nem mindenkinek ennyire tragikus a helyzete.

Tapasztalatuk szerint kevesen számíthatnak környezetükben elfogadásra. Az érintettek családtagjai sokszor azért reagálnak pozitívan, ha valaki transzneműnek mondja magát, mert úgy értelmezik, hogy normalizálódni akar, egy másik állapotban élni, és nem például leszbikusként.

Úgy látják, sokkal elfogadóbb azzal szemben a társadalom, aki mindent megtesz azért, hogy férfivá vagy nővé váljon, mint azzal, aki nem. Ez pedig hatalmas nyomást tesz azokra, akiknek valami bajuk van a nemükkel.

Elküldtük kérdéseinket az Emminek, a kormányhivatalnak és a Miniszterelnökségnek. Választ egy hét után sem kaptunk. Ha mégis válaszolnak, új cikket írunk.