A Kúria kimondta, hogy Tiborcz István nem közszereplő, idézni sem lehet, amit mond

2019. május 3. 11:57 - szerző: Unyatyinszki György

A közérdekű ügyek sajtóban való bemutatása szempontjából kiemelkedő jelentőségű kérdésben született ítélet.

A közérdekű ügyek sajtóban való bemutatása szempontjából kiemelkedő jelentőségű kérdésben hozott ítéletet pénteken a Kúria, amely kimondta, hogy

Tiborcz István nem tekinthető közszereplőnek, a sajtónak pedig különös gonddal kell eljárnia, ha az ő ügyeivel foglalkozik, arcképét mutatja vagy nyilatkozatait közli

- derül ki a 444 cikkéből.

Az ügy tárgya a Hír TV Célpont című műsorának egyik 2016-os adása volt, melyben a miniszterelnök vejének cégbirodalmához kerülő kastélyokkal foglalkoztak. A műemléki védettségű épületek magáncégekhez kerülése önmagában közérdek, azt pedig különös súlyt ad ennek, hogy a Orbán Viktor magyar kormányfő családja gyarapodik.

 
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

A Hír TV stábja több fórumon, telefonon és levélben is igyekezett megszólaltatni az ügy szereplőit, forgattak a kastélyoknál is, ám senki nem válaszolt nekik. végül felkeresték Tiborcz István cégének irodáját, ahol meglepetésükre a miniszterelnök veje is bent volt. A stábot végül az utcán várta be Tiborcz István, aki szűkszavúan nyilatkozott is, de érdemi információ akkor nem hangzott el, azt sikerült lényegében bemutatni, hogyan próbálja hárítani a kérdéseket.

A Kúria szerint három fő oka van, hogy a Hír TV riportja jogsértő volt:

  • Tiborcz István nem közszereplő, az utcán magánemberként kérdezte a bíróság szerint a stáb;
  • A riport „titkosan, visszaélésszerűen” készült (noha a stáb kereste a szereplőket – a szerk.), Tiborcz István pedig a véletlen találkozáskor nem volt abban a helyzetben, hogy döntsön arról, hogyan nyilatkozik, ezért szavai nem is idézhetők;
  • A bíróság szerint Tiborcz István megszólaltatása nem járt többletinformációval, nem volt nélkülözhetetlen a felvétel hiteles elkészítéséhez.

Az indoklás már csak azért is figyelemre méltó, mert a hitelesség fő követelménye, hogy minden lehetséges esetben megjelenjen az érintettek álláspontja a sajtó cikkeiben, riportjaiban.

Az ítélet jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy milyen mélységben lehet foglalkozni Orbán Viktor családja gazdagodásának körülményeivel.

Tiborcz István egyébként több esetben is vállaltan a sajtó és a széles nyilvánosság előtt vállalt szereplést:

  • Orbán Ráhellel kötött esküvőjére egy bulvárlap stábját is meghívták, a fotókat a lap közölte.
  • Rendre feltűnik a miniszterelnök által nyilvánosan, a Facebookon megosztott fotókon és videókban és megjelenik nyílt politikai rendezvényeken.
  • 2016 augusztusában a feleségét, Orbán Ráhelt elkísérte Bahreinbe, ahol a miniszterelnök lányát állami méltóságként fogadták, olaj- és gázügyekről tárgyalhatott úgy, hogy semmiféle hivatalos tisztséget nem viselt, mégis állami méltóságként fogadták.
  • 2015-ig az ő résztulajdonában állt az Elios Innovatív Zrt., amely körül az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerint  szervezett csalási mechanizmust építettek ki, az OLAF pedig a teljes EU-s támogatást jelentő 13,5 milliárd forintos visszafizetetetésére tett javaslatot.
Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője
Fotó: MTI/Burger Barna

Érdekesség, hogy néhány napja ünnepelték a bírák a bírói függetlenséget szavatoló törvény 150 éves évfordulóját, ahol Kövér László fideszes házelnök arról beszélt a parlamenti ünnepségen, hogy a bíráknak döntéshozatalukban véleménye szerint a kormányérdekek szerint érdemes eljárniuk, a bíró nem lehet független az államtól. Nem mellesleg ma, május 3-án van a sajtószabadság nemzetközi napja.