A kormány elküldte a választ az Európai Bizottságnak: Soros

Magyarország hétfőn megküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban, és ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak – mondta az MTI tudósítása szerint az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

Völner Pál hozzátette: „arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik", de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is „visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek".

A politikus hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között.

Völner Pál kifogásolta, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt. „Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik, egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben" – jegyezte meg. (Mindezt panaszolja egy olyan ügyben, mint a lex CEU, amit mindenféle egyeztetés nélkül, gyorsított eljárásban, néhány nap alatt toltak át a parlamenten.)

A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta: ez az eljárás a második szakaszban van, az úgynevezett indokolt véleményt kellett megválaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben.

A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.

Völner Pál arra a felvetésre, hogy a szabályozás ellen leginkább tiltakozó civil szervezetek nem regisztráltak még a bírságon, úgy fogalmazott: ezek politikai akciók, és nyilvánvaló, hogy ha hivatalos bejelentés érkezik, akkor megindulnak a hatósági eljárások, aminek a vége akár a civil szervezet törlése is lehet.

A lex CEU ügyében április végén indult az eljárás Magyarország ellen. Az ok az, hogy a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. A magánpiaci oktatási intézményekre is vonatkozik az az európai uniós alapelv, hogy a szolgáltatások szabad mozgását csak nagyon indokolt esetben lehet korlátozni, márpedig az EB szerint ebben az esetben nincs megfelelő indok.

A civiltörvény az EB értékelése szerint indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel. Emellett a bizottság  úgy véli, hogy a törvény indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását is, azáltal, hogy az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára.