A kivéreztetés anatómiája

2021. január 11. 17:00 - szerző: Bonta Miklós

A kormánypárti szavazók negyede is bosszút lát amögött, ahogy a kormány az ellenzéki irányítású önkormányzatokkal bánik. A harmaduk viszont úgy véli, a helyi bevételek elvonása indokolt lehet, ha a mértéke nem veszélyezteti az önkormányzatok pénzügyi stabilitását.

Az elmúlt év eleje óta jól érzékelhető, hogy – a járvány kitörése után – a kormány igyekszik megnehezíteni a települési önkormányzatok életét, elsősorban azokét, amelyeket ellenzéki polgármester irányít, illetve azokét, ahol a testületben a kormánypártiak kisebbségben vannak. Megvonta tőlük a hitelfelvétel lehetőségét, a teljesen értelmetlen ingyenes parkolás immáron kétszeri elrendelésével fontos bevételüktől fosztotta meg a városokat, elsősorban Budapestet. Elvette a gépjárműadót, de az i-re a pontot azzal tette fel a kormányzat, hogy megfelezte legfontosabb bevételi forrásukat, a helyi iparűzési adót. Eközben újabb és újabb többletfeladatot rótt ki rájuk.

A főváros tiltakozása
Fotó: Facebook.com/Karácsony Gergely

Kemény hangvételű közleménnyel búcsúztatta az óévet a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöksége. Számukra „elfogadhatatlan, hogy több százmilliárd forintnyi közpénzt szórtak el olyan célra, amelynek semmi köze sincs sem a járvány, sem a gazdasági válság hatásainak kezeléséhez”. Szerintük a kormány diszkriminálja az ellenzéki vezetésű településeket. 2020-ban, különösen annak negyedik negyedévében, olyan központi döntések születtek, amelyek nemhogy segítették volna a helyhatóságok munkáját, de még költségvetési akadályokat is gördítettek eléjük, és újabb terheket raktak rájuk.

A MÖSZ szerint a hipa, azaz az iparűzési adó megfelezése a válság által érintett vállalkozásoknak érdemi segítséget nem jelent, ezzel szemben veszélyezteti a települési önkormányzatok által működtetett, kulcsfontosságú közszolgáltatásokat:

a városi tömegközlekedést, a szemétszállítást, a köztisztaságot, az óvodai-bölcsődei ellátást, a kulturális, egészségügyi és szociális intézmények támogatását. Vagyis kifosztják ezeket a településeket.

A kormányfő által Magyarország laboratóriumának tekintett Ausztriában egyébként a járvány miatt ugyancsak nehéz helyzetbe került települési önkormányzatoknak a kormány két és fél milliárd euró (mintegy 880 milliárd forint) támogatást nyújtott a védekezési munkákban való közreműködésükért.

Világosabbá válhat a tényleges helyzet január közepén, amikor az ország legnagyobb önkormányzati szövetségei találkozót tartanak, ahol – a tervek szerint – a kormányzat képviselői is jelen lesznek. A helyhatóságok teljes kompenzációt fognak kérni a kieső adóbevételeik fejében. Az érintett szövetségek vezetői éppen ezért kijelentették, hogy „alku nincs”. Ugyanakkor egyfajta csaléteknek tartják, hogy az újabb gazdaságvédelmi csomag részeként bejelent adócsökkentés fejében a 25 ezer lakos alatti települések támogatást kapnak, míg a nagyobb városoknál mérlegelés tárgya lesz, milyen mértékű kompenzációt kapnak – ha arra egyáltalán sor kerül.

A helyhatóságok kasszáinak kormányzati kifosztása még a Fideszhez közel álló szavazóknál sem aratott osztatlan sikert. Az IDEA Intézet kutatása arra kereste a választ, hogy a helyhatóságok működésének ellehetetlenítési kísérletéhez hogyan viszonyulnak a megkérdezettek. A pártpreferencia itt is komoly szerepet játszott, mégis – meglepő módon – a kormánypárti szavazók negyede is politikai bosszút látott az önkormányzatok tudatos sanyargatása mögött, annak utóreakciójaként, hogy 2019 októberében a Fidesz a korábbi évekhez viszonyítva sokkal gyengébben szerepelt az önkormányzati választásokon.

Az IDEA felméréséből kiderült, hogy a kormánypárti szavazóknak 35 százaléka vélte úgy, hogy a helyi bevételek elvonása indokolt lehet, ha annak mértéke nem veszélyezteti az önkormányzatok pénzügyi stabilitását. Ez a több mint egyharmados, kételyeket tükröző arány a Fidesz több mint három évtizedes történetében is ritkaságszámba megy. Ugyanakkor az is tény, hogy a többi Fidesz-szimpatizáns szerint a járványhelyzetben is az állam működteti a legfontosabb közszolgáltatásokat, ezért a bevételek felett is szinte kizárólagosan annak kell rendelkeznie. Még a Fidesz-szavazók 21 százaléka is úgy gondolta, hogy az önkormányzatok bevételeinek folyamatos elvonása egyértelműen rontja a közszolgáltatások minőségét. Vagyis kimondható: a társadalom egyértelműen megosztott ebben a kérdésben.

A kormány ugyanakkor tavaly év végén őrületes kapkodásba fogott. Nyolc hónap alatt lényegében 4000 milliárd forintot költöttek el gazdaságvédelem címén, ebből azonban 1000 milliárd forintot december utolsó napjaiban. A mentőcsomag mérete már amúgy is óriási volt, elérte a GDP 20 százalékát, de ezzel a pótlólagos pénzszórással már 28 százalékos méretűre hízott. A december 24-én hirtelen sürgőssé vált kifizetések között – a vasútfejlesztés 35,7 milliárd forintja kivételével – nemigen találni olyat, amely valóban a gazdaság védelmét szolgálná, s ezt is a Budapest–Belgrád vasútvonal szívja fel.

Aligha mondható termelő beruházásnak az újonnan megítélt Nemzeti Hauszmann Tervre adott 73,6 milliárd forint, az egyházi támogatások 2,3 milliárdja, vagy a most éppen nem időszerű turisztikai fejlesztésekre szánt 12,8 milliárd forint. Nem is beszélve a kiemelt sportegyesületek, sportakadémiák és sportszövetségek támogatására odaítélt 21 milliárd forintról. Jutott pénz a Bethlen Gábor Alapnak (4,4 milliárd forint) és a Rákóczi Szövetségnek (1 milliárd forint) is. A kérdésre, mi lehet annak az oka, hogy ennyire felelőtlenül költekezett a kormány, az állítást visszautasítva azt kommunikálták: „időközben felülről nyitottá tettük a Gazdaságvédelmi Alapot”.

Kérdés: mindezt miből fogják fedezni?

A lakosság számára kibocsátott államkötvények erre már nemigen nyújtanak fedezetet, a külföldi hitelfelvételeknek is korlátai vannak. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy idén ismét számítanak az uniós forrásokra, amelyek megfelelő pályázatok után meg is érkezhetnek. Addig is megelőlegezi ezeket a milliárdokat a kormány, mint tette ezt a korábbi években is. Azután vagy megérkezik a pénz, vagy nem.

A jövőt megjósolni nem könnyű. Nagy kérdés, hogy vajon szorít-e még a présen a kormányzat, vagy esetleg kimondja, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok úgymond alkalmatlanok a legalapvetőbb feladataik elvégzésére is. A kivéreztetésükről e közben szó sem esik.

 

A cikk a 168 óra hetilap 2021. január 7-i számában jelent meg.