A kecskeméti kamikaze – Mit akar Hugyecz Zoltán?

Hugyecz Zoltán milliomos, kecskeméti vállalkozó az előző választáson független polgármesterjelöltként indult. Akkor vereséget szenvedett, most újra versenybe száll a tisztségért, máris óriásplakátokon kampányol, blogol, árnyékönkormányzatot tervez. A helyi ellenzékiekkel nem működik együtt, ők pedig állítják: a hugyeczi stílus többet árt, mint használ.

2017. március 29., 08:02

Szerző:

2014-ben, két hónappal az októberi helyhatósági választások előtt minden előzmény nélkül lépett a kecskeméti kampányporondra Hugyecz Zoltán vállalkozó. Független polgármesterjelöltként kijelentette: nem húz bokszkesztyűt, az a pártok sajátja. „Ha feladnám a függetlenségemet, attól kezdve az alapszabály gondolkodna helyettem és határozná meg a cselekedeteimet”, vallotta.

Az egykori állami Agrikon-csoportból kivásárolt Gorter Fémipari Zrt. főrészvényese és vezérigazgatója most ismét polgármester akar lenni, de ezúttal, bemelegítésként, a parlamenti választásokban is gondolkodik.

A szerző felvéltele

Hugyecz önjelölése legutóbb megzavarta az ellenzéket. Amerikai típusú kampányirodát nyitott Kecskemét főterén, plakátjait jórészt saját erőből ragasztgatta. Riválisai azzal végképp nem tudtak mit kezdeni, hogy kijelentette: vagy polgármester lesz, vagy semmi, merthogy a városházi többségnek való asszisztálás nem érdekli, mezei képviselőként nem akar beülni a közgyűlésbe. Igaz, nincs is közéleti, testületi rutinja, neve hallatán egykori állami vezérigazgató édesapja ugrik be a helyieknek, ő viszont kerüli a városi rendezvényeket.

Hugyecz korábbi elszántsága nem hatotta meg sem az LMP-t, sem a Jobbikot, mindketten indítottak 2014-ben polgármesterjelöltet. A szocialisták, a Demokratikus Koalíció, valamint az Együtt viszont csak képviselőjelölteket állítottak, növelve ezzel Hugyecz esélyeit, aki a mögé beálló pártok szimpatizánsaitól több mint hatezer voksot kapott. De megszorítani így sem tudta a csaknem 16 ezer szavazatot szerző Szemereyné Pataki Klaudiát, Kecskemét kormánypárti polgármesterét.

Napjainkra Hugyecz filozófiája több ponton is átalakult. Bár az ellenzékkel továbbra sem egyeztet, hatalmas lendülettel „lövi” Szemereynét – és immár a polgármester családját is. Ez kiveri a biztosítékot a konzervatív alföldi mezőváros választóinál, akik a rendszerváltás óta csak jobboldali jelöltnek szavaztak bizalmat.

– Úgy indultam, hogy nem fogom bántani őket, csak az emberekkel foglalkozom. De mára minden megváltozott, a most regnálók túllőttek a célon többek közt azzal, ahogy a közpénzzel bánnak – vallja Hugyecz.

Csakhogy némelyik, a polgármestert célzó plakáton nem szerepelt a kibocsátó, ezért eljárás indult a hirdetőcégek ellen. A második hullámban a plakátokon feltűnt az Együtt pártlogója, mégis mindenki Hugyeczhez kötötte őket. Ezekből egyébként idővel többet letakartak, mivel önkormányzati fenntartású cég területén álltak. Az Együtt letakart hirdetéseivel kapcsolatban viszont Hugyecz tartott sajtótájékoztatót, ahol kifejtette, cenzúra van Kecskeméten. Szemereyné visszaüzent: beszéljék meg, mi a baja vele, de Hugyecz azt válaszolta, ő erre csak a nagyközönség előtt hajlandó. A polgármester viszont először mindenképp vele szeretett volna egyeztetni, elsősorban a város befektetőbarát hírének megőrzése érdekében. A Mercedes a városimázs különösen érzékeny pontja. Mielőtt a cég megjelent, megkérdezték a közgyűlésben helyet foglaló pártok vezetőit arról, a város gazdasági fejlődése érdekében mekkora konszenzusra hajlandók. Nagy egyetértés volt közöttük, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Mercedes a város mellett döntött. Ráadásul épp most kapta meg a Mercedes-Benz Manufactoring Kft. az Év befektetője elismerést, mert a német autógyár megkezdte a bővítést, az eddigi legnagyobb hazai zöldmezős beruházást.

De miért óriásplakátokon üzen Hugyecz? Szerinte jobb híján. Állítja: nincs más módja, hogy felemelje a szavát, mert a sajtó nem kíváncsi rá, az ellenzéket pedig megvásárolták. Azt mondja, bizonyos helyi politikusok a riválist látják benne, pedig ő nem tartja magát annak.

Hugyecz nem csapatjátékos – kontráznak az ellenzékiek. Király József, az MSZP helyi frakcióvezetője visszautasítja a vádat, miszerint megvásárolták volna őket, csupán „nem süllyednek egy morális szint alá”, amit Hugyecz képvisel. Király szerint a 2014-es kampányban tolerálták Hugyecz elszántságát, nem indítottak ellenjelöltet, de az eredmények azt bizonyították, hogy összefogás és helyi közéleti ismertség nélkül nem lehet eredményt elérni. Király úgy látja, Hugyecz sajátos politizálása lényegében azt is összezúzza, amit ők hosszú évek alatt felépítettek.

A vállalkozó, egyedüli ellenzékiként, nekiment az épülő kecskeméti egyetemnek is, amelyet az MNB által alapított egyik Pallas Athéné alapítvány az egykori Izsáki úti kórház területén valósít meg. Hugyecz szerint egyrészt Kecskeméten nincs múltja a közgazdászképzésnek, másrészt nincs meggyőződve arról, hogy Szemerey Szabolcs alkalmas az egyetem kivitelezésére és a közbeszerzések lebonyolítására létrehozott Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. vezetésére. Pedig a polgármester férje, aki a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskolán végzett, évek óta ott oktat, és részt vett a duális oktatási képzés elindításában.

– Többet árt, mint használ Hugyecz stílusa – mondja lapunknak Szőkéné Kop­­ping Rita, a DK helyi vezetője. – Úgy szeretne politikát csinálni, hogy közben kívülálló. Ez még senkinek sem sikerült.

Hugyecz lapunknak azt mondja, célja továbbra is a polgármesterség, civil összefogást szervez, és 2018-ra felállítja a kecskeméti árnyékönkormányzatot, amelybe minden területre szakembereket vár. Kijelentette: nem fél a vereségtől, mert szerinte első alkalommal sem maradt alul, nagyon sokat tanult és emelt fővel vonult háttérbe.

Vajon milyen polgármester lenne az egyszemélyes párt vezetője? Például a vállalkozások adóját az életkörnyezetük javítására fordítaná, a civileket megdolgoztatná az egy százalékukért és hozzáértő szakemberekkel venné körbe magát. Elvégre, mint magyarázza, most is azért van ideje blogolni, politizálni, mert nála okosabb emberek viszik cégének ügyeit.

 


Az Agrikon-birodalom


„Szeretném megerősíteni, hogy Zoltán fiamnak semmi köze az Agrikonhoz, nincs Agrikon-birodalom, ő nem az Agrikon-birodalom gyermeke. Ő Hugyecz Zoltán önálló gondolkodású személy” – írta Hugyecz Pál nyílt levelében, amikor fiához hasonlóan őt is Kecskemét-ellenesnek titulálták. A vádak arról szóltak, hogy az Agrikon privatizációja során szerzett vagyonukból politikai tőkét akarnak kovácsolni.

A kecskeméti központú Agrikon állami vállalat több telephelyet tartott fenn Bács-Kiskun megyében. Kecskeméten silókat és konzervipari gépeket, Kiskunmajsán kabinokat, Solton mezőgazdasági gépeket, Tiszakécskén szemcseszóró gépek alkatrészeit gyártották, Kerekegyházán pedig alumíniumfeldolgozás zajlott Ikarus-kooperációban. Az Agrikon vezérigazgatója Kuczik István volt, a helyettese pedig Hugyecz Pál, Hugyecz Zoltán édesapja. Hiába választották azonban meg Kuczikot 1990 tavaszán ismét vezérigazgatónak, a rendszerváltozás utáni első kormány döntése értelmében az állami cégeknek újra ki kellett írniuk a vezetői pályázatokat, amit Kuczik bizalmatlanságként értékelt, és nem pályázott. Hugyecz Pál lett a befutó. 1991 végére az Agrikont kettéválasztották, létrejött a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyár, valamint a Tárolástechnológiai és Kabingyártó Művek. 1992 tavaszán az Állami Vagyonügynökség decentralizált privatizációra kijelölt vállalatainak sorába bekerült a Hugyecz Pál vezette Agrikon Siló és a Kabingyártó Művek mint önálló vállalat, és néhány hónap múlva Hugyecz ügyvezetésével kft.-vé alakult. Az Agrikon Kabin és Agrártechnika Művek (KAM) Kft.-t 1993 elején hirdették meg, miközben az Agrikon Kecskemét Mezőgazdasági Gépgyár ellen csődeljárás indult. Az Állami Vagyonügynökség kizárta a kecskeméti Agrikon KAM Kft. privatizációs eljárásából a szakértő Kecskemét Holdingot. Informátorunk szerint azért, mert a kárpótlási jegyeket a jogszabállyal ellentétesen fogadták el. Kovács Sándor, a Kecskemét Holding vezérigazgatója viszont azt mondta, egyesek alacsonynak tartották a vételárat, szerinte viszont korrekten állapították meg. Tény, hogy vizsgálat indult, de végül a vagyonügynökség ellenőrző igazgatósága az Agrikon privatizációját jóváhagyólag tudomásul vette. Az Agrikon Kabin és Agrártechnikai Művek Kft. 51 százalékban a menedzsmenté, 15 százalékban a dolgozóké, 34 százalékban pedig a török Idil nevű cégé lett. Hugyecz Zoltán ekkor az Agrikon törökországi kirendeltségét vezette.

Miután hazatért, a kerekegyházi Agrikon Fémipari Zrt. ügyvezető igazgatója lett, 2003-tól 2008-ig pedig már az édesapja többségi tulajdonában lévő cégcsoportot irányította vezérigazgatóként. Miután távozott az Agrikon KAM éléről, 2009-ben megvásárolta az Agrikon Fémipari Zrt.-t, ezt jelenleg is Gorter Fémipari Zrt.-ként működteti tulajdonos-vezérigazgatóként.

Hugyecz Páltól, az egykori állami vállalat vezérigazgatójától több kérdésre vártunk választ. Rákérdeztünk a privatizáció folyamatára, pénzügyi forrásaikra s arra az információra, hogy a törökök szervesen hozzájárultak a privatizációhoz azzal, hogy a beruházások egy részét az általa vezetett állami vállalat leírta, majd privatizált magáncégének később azt töredékáron kifizették. Hugyecz Pál érdemben nem válaszolt. Azt hangsúlyozta, ő nem közszereplő, az Agrikonnak pedig semmi köze Hugyecz Zoltán politikai szerepvállalásaihoz, nem állnak üzleti kapcsolatban.