A jelenlegi nyugdíjrendszer mehet a kukába, növelni kellene a korhatárt

A magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat felmarkoló friss nyugdíjasok kivételével vélhetően nincs olyan idős ember vagy szakember, aki szerint minden rendben van a magyar nyugdíjrendszerrel. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mikor és merre kellene lépni a kormánynak, Az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő, Simonovits András például nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett egy internetes tanulmányában. Farkas András szakértő szerint 2030 után lesz újabb lépéskényszer az ügyben – írja a Népszava.

A magát nyugdíjgurunak nevező Farkas András szerint azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal, legközelebb pedig az idős korosztály létszáma és a várható élettartam növekedése miatt 2030 után lesz újabb lépéskényszer. Úgy látja, akkor már biztosan tovább kell emelni nálunk is a korhatárt, ahogy a németek, horvátok és több skandináv állam is már 67 évre tolta ki az aktív korszak végét.

– Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük – mondta a szakértő, utalva arra, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni.

A lap azt írja, hogy nehezen követhető a kormányzat szándéka. Varga Mihály pénzügyminiszter épp a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja.

Most éppen a 10 százalék fölötti béremelések miatt magas a dolgozók befizetett járuléka, de a szociális hozzájárulás csökkentése veszélyes lehet. Farkas András szerint az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárd forintos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés. Ezért előbb-utóbb biztosan megint meg kell emelni a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.

A Századvég Alapítvány idei időskutatását összegző tanulmánya megállapította, hogy anyagi gondokkal küzd a nyugdíjasok 61 százaléka. Azt is elismerik, hogy miközben az OECD tagállamaiban az utóbbi tíz évben az időskori ellátásokra fordított összeg átlagosan 4,6 százalékos ütemben nőtt, Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet erre a célra, mint 2008-ban. Ezzel az utolsók vagyunk a sorban.

Abban többnyire egységes a nyugdíjkérdésekkel foglalkozó szakemberek álláspontja, hogy oldani kell a merev korhatárt, csak a megoldásról nincs egységes álláspont. Az automatizálás terjedése miatt épp a kritikus 2030–35 táján el kell felejteni a mostani járulékbefizetésre alapozott nyugdíjkasszát, és valami más finanszírozási szisztémára kell áttérni.

– Az egész felosztó-kirovó rendszer megy a kukába – közölte Farkas András, hozzátéve, hogy jöhet az alapnyugdíj vagy a fogyasztási adón keresztül számított nyugdíjbefizetések rendszere.

Gál Róbert Iván, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint viszont át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra és a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Gál úgy véli, azt kellene alapul venni, hogy valaki mennyit tett a saját nyugdíjához szükséges emberi fedezet előállításáért, vagyis hány gyereket vállalt és mennyit költött az iskoláztatásukra.