A Hosszú-jelenség dilemmái – Kordában lehet-e tartani Katinkát?
– Kevés úszót ismer a sportvilág, aki Hosszú Katinka sajátos fejlődési útját járta – állítja névtelen szakértőnk. (Katinkától a nyilatkozók tartanak, a politika kedveli, nem jó vele ujjat húzni.) – Keveset, akik húszéves koruk után tudtak igazán komoly versenyt nyerni. Úszásban ugyanis a karriernek íve van. Serdülő, ifi Eb, vb, felnőtt vb, húsz-huszonkét év körül olimpia. Mindez stopperrel mérhető, természetes, biológiai idő. Katinka feltámadása furcsaság, számomra nem több. De nem lehet meg nem említeni.
Egy öreg motoros úszó körmönfontabban nyilatkozik:
– Ha látok egy versenyzőt, aki uszodahosszal veri a teljes világbajnoki mezőnyt – miközben korábban sehol sem volt –, számos dologra gondolok. De ne reméljen, semmit sem mondok.
A neves sportriporter, az úszósport régi csodálója a magyar lány mentális erejét és fájdalomtűrő képességét hangsúlyozza. Egerszegiben volt hasonló lélektani és fizikai tartalék. Ezt Katinka agilis férje, Shane Tusup, aki korábban szintén úszott, egy perc alatt felismerte. Benne nem volt meg ez a tehetség. De meglátta másban. Ezt a típust edzőnek is hívják. Ő Katinka Pygmalionja.
Furcsaság Katinka körül valóban akad. Pályája rendkívüli. Hosszú egyike volt a tucatnyi magyar úszólánynak, akikből „majdnem lett is valami”. Amikor feltűnt, már régen úgy látszott, nem lesz belőle soha semmi. Az időből is kifutott. Tizenöt éves korában (2004-ben) még azt mondták róla, hogy a jövő nagy bajnoka. London után, 2012-ben, (negyedik hely 400 vegyesen) bukott embernek számított, és dermesztő cinizmussal vágták az arcába (miután előtte évekig ajnározták): „Nyugi, majd nyitsz egy szépségszalont Pesten.”
MTI Fotó: Kovács Tamás
Köznapi történet. A súlyát csak az érzékeli, akit négyéves kora óta hajnalonként hordoztak az uszodába. A lesajnáló prognózis ellenére a Katinka–Tusup-kettős jól áll. A London óta felvett tempó elképesztő. A sport mellett cégeket igazgatnak, harmincvalahány embert foglalkoztatnak, dresszt, sapkát forgalmaznak, Katinkának sajtósa van. Tájékoztat, közleményeket bocsát ki, az interjúktól tartózkodik. Néha azért „megnyilatkozik”. Csak a Világkupa pénzdíjaiból 390 milliót kasszírozhattak. Ehhez jönnek a jelentős világtornák teljesítménydíjai. És a reklámjogok, szponzori szerződések. Természetes, hogy gyülekeznek körülöttük a politikai főokosok is. A pár, a miniszterelnök ígéretében bízva, hamarosan befészkelheti magát Csillebércre. Katinka forradalmi öntudattal téphette szét Gyárfás Tamás tizenkétmilliós csekkjét. Nem tétel.
Az úszósportban jó egy éve váratlanul megbillent valami. Fejek hullnak, pénzügyi birodalmak zsugorodnak, tekintélyek csokinyusziként olvadoznak. Emberek mennek tönkre. Kiss László bukása csak a nyitány volt. Láttuk az ősz mestert a tévében, hogy Kálmán Olga megkérdezte, felhívná-e a haragvó Katinkát. „Hát persze” – mondta sírós hangon a megrendült kapitány. És hívta. „Nem veszi fel.” Kiss akkor még nem sejtette (vagy sejtette?), hogy egy több évtizedes büntetőügy miatt hamarosan Canossát kell járnia és nyugdíjba vonulnia. Majd szinte ugyanazzal a lendülettel jött az első Katinka-kiáltvány (a szöveg hemzsegett az anglicizmusoktól), „a sötétség és a fény erőinek harca”. Jött Hargitay állatorvos, a hazai uszodák szentje szükségkapitánynak. Született három Hosszú-arany Rióban, de a fegyvernyugvás után csak idő kérdése volt Gyárfás megbuktatása, Hargitayék leváltása. Hares vitába keveredett Shane Tusuppal, és ő húzta a rövidebbet. A konfliktus és a nyilatkozatváltás a bulvár színe előtt zajlott. („Engem bárhol a világon lesenkizhetnek [...] Kivéve Magyarországon. És kivéve egy külföldi” – kesergett Hargitay.) Aztán jött Bienerth Gusztáv, a veterán Fidesz-juppie, örökös póttartalék. Jött a Duna Aréna kalandja, a 24 milliárdról 130-ra vagy még többre dagadó vébéköltségekkel. Gyárfástól megvették az Angol utcát, őt magát hol a szervező bizottságba tették, hol kilökték, majd visszavették. Ez a hullámvasút még Gyárfást is megviselte. Jött az uszodacsata, az elbirtokolt vízfelület harca, a Darnyi úszóiskola tagjainak medencepartra szorítása. A Katinka-team a Duna Arénát előre lefoglalta. Nemrég végleg átszakadt a gát, amikor a játékba belépett a FINA is: a Világkupa átszervezésével alaposan megkurtítanák Katinka pénzügyi lehetőségeit. Az eddig utolsó drámai Katinka-kiáltványt már a világ úszóelitjéből is többen aláírták.
A pénzzel és az úszással évek óta baj van. Szerintünk ez a konfliktus gyökere. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint Gyárfás a maga módján még racionálisan is cselekedett, amikor elnöksége kezdetén magához vonta a jogokat és a reklámpénzeket. Nem engedte szabadon Gyurtáékat, pedig ők nyomultak, hogy „egyéni szponzori rendszerbe” léptessék át magukat. Az adott helyzetben Gyárfás dörzsölt hatalmi játékosként látta, hogy e nélkül nem maradna pénz sem az utánpótlásra, sem a válogatottra. Nem beszélve arról, hogy a „szponzorfelhajtó képessége” és a visszaosztás nélkül hatalma meginogna.
Gyárfást sokan utálták, nélkülözni kevesen tudták. Számtalan lekötelezettje volt, és kevés híve. Katinka edző férje azonnal átlátta a helyzetet, és rögtön cselekedett is.
Tusupék nyitólépése a pénzügyi függés felszámolása volt. Az önállóság kulcsa a siker. Közepes úszó hiába keresne lojális szponzort, anyagi biztonságot. Katinkának, ha tetszett, ha nem, tehetségesnek kellett lennie. A nagy párost az idő szorongatta, pedig új felkészülési módszert kellett kidolgozni. Ez Tusup edző nagy váltása. Kapóra jöttek a Világkupa-versenyek, amelyeknek a sportértéke gyakorlatilag nulla, a versenyeket a kutya se látogatja, ám a pénzdíjak ígéretesek. Az úszósport hagyománya a kevés verseny és a lélekölő felkészülés. Évi két-három spártai edzőtábor, világtól elzárva, szállodákban, néha égövet és recepciót váltva. Kevés, de szigorú parancs, néhány pofon, belterjes környezet. Szellemileg is pusztító helyzet. Ehhez jön két világverseny, amikor csúcsra jár az agy és az izom. De nem ritka a sokkszerű hanyatlás, a lelki-idegi összeomlás sem. Tusup és Katinka új módszere a mozgás. Versenyzés nyakra-főre. Az edzés maga a verseny, kritikus helyzetek rögzítése. Ezt nem bírja mindenki. Tízből kilencen széthullnak. Katinka a tizedik. Hosszúnak ez a módszer jött be, miközben az sem közömbös, hogy a pimf Világkupákon egy halom pénzt is keresett. A Világkupákra ugyanis maga a világ nem jár. Edzőtáborozik.
Az úszóbüró döntése – Katinka indulási és kereseti lehetőségeinek szűkítése – nyilvánvalóan a magyar fenomént akarja visszaszorítani. A FINA azt szeretné, ha a Világkupák sok néző, sok szponzor előtt, mini világbajnokságként, éles versenyként zajlanának. A FINA ugyanolyan logika szerint működik, mint a többi ellenszenves, autokratikus sportszervezet. Mint az egyre jobban korrumpálódó FIFA vagy az UEFA. Szeretne több jogot maga alá kapálni, a keletkező profitot saját hatáskörben kegyesen visszaosztani. Hatalmat, pénzt akarnak, éppúgy, mint Tusup és Katinka. Ez az ellentét fő forrása.
Az úszás sokak szerint pénzügyi forradalom kapujában áll. Primo Nebiolo és az atlétika példáját követi. De míg az atlétika szárnyal, az úszás csak döcög. A nézettségi mutatók szerint az olimpiai sportok között negyedik-hatodik. Maga a rendezés ráfizetéses, a becsült jegybevétel Budapesten nem éri el a 800 millió forintot. Pedig kereskedelmi értelemben az egyik legdrágább világsport a sok uszoda miatt. A szponzori és reklámjövedelmek javát a FINA nyúlja le. A helyzet pillanatnyilag úgy áll, hogy vb-rendező országot, a sportdiplomaták szerint, lasszóval kell fogni. Az utóbbi időben többen visszaléptek. Kevés az olyan sikeréhes miniszterelnök, mint Orbán, aki vállalja, s ha törik, ha szakad (és törik és szakad), megrendezi. A FINA a versenyzők között a bevételek 6,8 százalékát osztja szét, ami elég nagy sóherség, megérett a változásra. Mondják, Katinka távlati célja a FINA meghódítása. Ott kell a bajnoknőnek „nagyobb pénzügyi térhez” jutnia. Katinka levele, a petíció aláíróinak lázadása ezt a célt szolgálja.
Shane Tusup, Hosszú Katinka és Fürjes Balázs kormánybiztos a Duna Arénában
Katinka említésekor mindig képbe kerül az edző férj is. Kapcsolatuk széles körben publicitást kap, az érintettek a Facebookon fotózzák, reklámozzák is magukat.
– A fiú egy undok fráter, ez nem kérdéses – mosolyog az úszás régi szakértője.
– Nyilván szeretné más edző is elérni, amit Tusup tett Katinkával – mondja egy tapasztalt sportdiplomata. – De ez az edző érte el, ezzel a lánnyal. Nem kell a pasast szeretni. Nehéz is. De Katinka lassan minden idők legnagyobb magyar úszónőjévé válik. Ezen nincs mit vitatkozni.
A mai edzői állomány zöme Kiss László istállójához tartozott. Szinte minden úszóval ők foglalkoztak, aki az utóbbi évtizedben sikeres volt. A szemléletük hagyományos. Bizonyos értelemben Tusup dolgozta ki a modern sportvállalkozó hazai modelljét. A sportolóét, aki beosztja életciklusát, teljesítményét, idejét, jövedelmét. A legtöbbet akarja magából kihozni. Sokan emlékeznek Szergej Bubkára, aki rúdugrókarrierjét (és a pénzt) centire beosztotta. A szó szoros értelmében. A világcsúcson külön dolgozott. Pályája vége felé minden évben csak egy centit javított. Hosszúnak nincs erre tíz éve.
A nemzetközi sportvállalkozó nemzetközi közegben él. Hosszú is csak laza szálon kapcsolódik a válogatotthoz. Lojális megjegyzéseket tesz néha. Dehogy akar ő máshol úszni, végül is imádja Magyarországot, jó hely. Tusup nem ilyen érzelgős. Erőszakos, izgága karakter, a siker pedig elsodorta a korábban visszafogott Katinkát is.
A történetben nehéz megkerülni a férj-feleség viszonyt. Lendít-e ez a sporton? Az elemzések innen indulnak és itt kötnek ki. A kritikusok fanyalognak.
– Akit látunk, nem is Katinka, hanem a férje – mondják az általunk kérdezett elemzők. Minden negatívumot Tusupnak tulajdonítanak.
Abban megegyezhetünk, hogy az érzelmi töltés versenyzői tehetség és edzői zsenialitás nélkül mit sem ér.
Katinka lázadása, az általa bevezetett önfinanszírozó rendszer modellértékű lehetne. Miért finanszírozzam én a sportolót, ha képes rá a maga erejéből is? Ám a történet végpontján belép a politika. Mondják, milyen nagyra becsüli a sportoló házaspárt Áder. A neten látható az Orbánnal készült riói fotó. A sok milliárdból épült Duna Aréna vízfelülete lefoglalva, Csillebérc ügye lepacsizva. A divatos trend szerint úszóakadémia lesz. Pénzt nem lehet kihagyni, ha csak le kell érte hajolni.
A magyar sportban ismét az állam lett a legnagyobb finanszírozó. Dénes Ferenc szerint az új modell három pilléren nyugszik: a multinacionális üzleti világon, az adakozó államon és a magyar ugaron. A mindent felemésztő, legyőzhetetlen feudalizmuson.
