„A családokról beszéltünk 2018-ban, a családon belüli erőszakról nem”

Megjelent a 2018-as Gyermekjogi jelentés Magyarország helyzetéről, vagyis arról, milyen volt tavaly gyereknek lenni itthon. A jelentést a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány  állította össze, de egyes részekhez más szervezeteknél dolgozó szakembereket közvetlenül is bevontak.

A gyermekjogok alatt a gyerekek szükségleteit és legfőbb érdekeit érti, ezért ezen jogokat nem politikai vagy ideológiai kérdésként értelmezi az alapítvány. A jelentést azzal a céllal készítették, hogy segítsen látni, hogy mi szolgálja a gyerekek javát most és a jövőben.

Álláspontjuk szerint 2018 a családok éve volt, meghatározó volt a család-kommunikáció, és többek között emelkedett a családi adókedvezmény, bővült a gyed extra, változtak a támogatások szabályai, új bölcsődetípusokat vezettek be.

– Általánosságban elmondható, hogy vannak olyan családok és gyerekcsoportok, akik kedvezményezettjei a bővülő támogatási rendszernek, de vannak olyanok, akik láthatatlanok maradtak. A szegénységben élő vagy munkanélküli családok gyerekei, a pszichiátriai kezelést igénylő vagy tartósan beteg gyerekek, a tanulási nehézségekkel küzdő vagy speciális nevelési igényűek, a bántalmazás áldozatává váltak, a lakcím nélküliek 2018-ban is olyan tagjai voltak a mintegy 1,8 milliós 0–18 éves gyerekközösségnek, akik kapcsán felmerülhetett: vajon mennyit éreztek a pozitív intézkedésekből?

– írták.

A Hintalovon úgy látja, hogy a gyerekekről való felelős gondoskodás nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés.

„A gyerekeknek nem elég megszületni, arra is szükség van, hogy a szülészektől a gyerekorvosokon át a tanárokig megfelelő számú szakember és elég jó minőségű intézmény legyen elérhető a gyerekek és családjaik számára. Miként arra is szükség van, hogy ne csak a gond nélküli terhességekre, a tudatos családtervezésre és a problémamentes gyerekekre legyenek felkészülve az ellátórendszerek, hanem azokra a helyzetekre is, amelyek távol esnek az ideálistól” – állapították meg.

Úgy vélik, hogy ezért is gond, hogy az olyan témákat, amelyek a családi élet negatív oldalát jelentik, nem megoldani, hanem inkább lehasítani akarja magáról a társadalom.

„A családokról beszéltünk 2018-ban, a családon belüli erőszakról és az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról vagy a gyermekbántalmazásokról viszont nem. Mintha ezek a jelenségek nem is léteznének” – állapították meg.

A szervezet úgy látja, most még nehéz megmondani, hogy segít-e a gyerekek ügyén és a gyerekek jogainak érvényesülésében a családok éve. 

„Ha nincs elég férőhely a bölcsődékben, ha közel 3000 betöltetlen tanári állás van, ha nem lehet babakocsival tömegközlekedni, ha bármilyen speciális igénye vagy betegsége van a gyereknek, annak kielégítésére nincs vagy erősen korlátozott kapacitású az állami ellátórendszer, akkor tényleg csak kalandvágyból fognak belevágni a fiatalok a szülőségbe. Ez pedig biztosan nem szolgálja egyetlen gyerek érdekét sem”

– jelentették ki a jogvédők.