A 6-os karton még nem bizonyíték
Megsértette az Élet és Irodalom című hetilap és az MTV Az Este című műsora Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök jó hírnevét, amikor személyét összefüggésbe hozták a Kádár-rendszer belső elhárításával, mert nem bizonyosodott be a püspök ügynökmúltja - állapította meg szerdai elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság.
A polgári peres eljárás ítéletében Öcsödi Ágnes bíró az elsőrendű alperest, az Élet és irodalom szerkesztőségét arra kötelezte, hogy 15 napon belül tegye közzé: 2006 márciusában valótlanul állították, hogy Kiss-Rigó Lászlónak évek óta módjában állt volna leleplezni beszervezőjét, s valótlanul közölték, hogy tartótisztjét ma is védi, mert "a valóság ezzel szemben az, hogy beszervezésére nem került sor, tartótiszttel kapcsolatban nem volt és jelenleg sincs".
A másodrendű alperest, a közszolgálati televízió Az este című műsorát a bíróság arra kötelezte, hogy 15 napon belül hangozzon el: valótlanul adták közre, hogy Kiss-Rigó Lászlót ügynökként beszervezték, beszervezési nyilatkozatot írt alá, mert "a valóság ezzel szemben az, hogy beszervezésére, beszervezési nyilatkozat aláírására nem került sor" - írja az MTI.
A harmadrendű alperest, Ungváry Krisztián történészt, aki az Élet és irodalomban a Kiss-Rigó Lászlóval kapcsolatos cikket írta, a bíróság ugyancsak arra kötelezte, hogy a lapban jelentessen meg egy, ez előzőekhez hasonló tartalmú közleményt, miszerint a hetilapban és a tévéműsorban valótlan állításokat tett a püspök beszervezéséről.
A bíróság ezen kívül Kiss-Rigó László jó hírnevének megsértése miatt nem vagyoni kártérítésként 1 millió forint 15 napon belüli megfizetésére kötelezte az alpereseket.
A bíró közölte: az ítélet ellen a felperes és az alperesek annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthatnak be.
Az ítélet indoklásában Öcsödi Ágnes egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozva elmondta, hogy az úgynevezett 6-os karton léte, annak kitöltésére vonatkozó adat Kiss-Rigó László esetében sem bizonyítja, hogy ügynökként foglalkoztatták a kommunizmus éveiben.
A bíró kijelentette, hogy a polgári peres eljárás során kiderült: a püspök beszervezésére valóban történtek próbálkozások, azonban a történész rá vonatkozó állítása, miszerint beszervezték volna, nem valósult meg. A 6-os karton közokiratnak minősítését is elvetette a bíróság, így bizonyító erejű adathordozóként sem lehet azt alkalmazni. Ezt azzal indokolta Öcsödi Ágnes, hogy utalt a 6-os kartonok előállításának, kitöltésének visszásságaira a proletárdiktatúra éveiben.
A bíró arra is kitért, hogy a tartótisztek által írásban kiadott parancsok és azok végrehajtása, a tényleges cselekedetek között jelentős eltérések mutatkozhattak. Véleménye szerint ugyanis abból, hogy egy tartótiszt parancsot adott ki, nem következik, hogy azt végre is hajtották, így arra sem lehet belőle következtetni, hogy valaki ügynök volt.
A perben felperesként szereplő Kiss-Rigó László érintettségének cáfolására hozta fel a bíró, hogy a korábbi tárgyalások egyike előtt az állítólagos tartótiszt és ügynöke nem ismerték meg egymást.
Öcsödi Ágnes arra is figyelmeztetett, hogy nagy erkölcsi súllyal esik latba, ha valakiről nagy nyilvánosság előtt kijelentik, hogy ügynök volt a Kádár-rendszerben. Meglátása szerint a közszolgálati televíziónak meg kellett volna fontolnia, hogy közreadjanak-e egy olyan műsort, amelynek tartalmában nem lehettek biztosak. A történész által a médiumokban felhozott, tényként kezelt adatok ezért bizalomveszteséget is okozhattak a püspök személye irányában - tette hozzá.
