Uz Bence és a miniszter
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere Szávay István jobbikos képviselőnek a „meddig tűri még a kormány a Tudományos Akadémián zajló nemzetellenes lélekmérgezést?” kérdésére többek között így válaszolt (nem szóban, hanem megfontoltan, írásban, aláírásával hitelesítve): „A konferencián elhangzottakkal szemben a Nemzeti alaptantervbe bekerült új szerzők: Wass Albert, Szabó Dezső, Nyirő József, Uz Bence.”
Úgy tűnik, kitört a kultúrpolitikai, buggyant fülkeforradalom. A kérdés egyszerűen bornírt, a válasz pedig stupid. Kérdem én egyszerű átlagpolgárként: milyen ország az, ahol színházak, múzeumok vegetálnak anyagilag, a könyvkiadásra adott állami támogatást meghaladó összeg egy megszállott labdazsonglőr (célzás a nemzeti gödrös labdadobálásra) kezében van, ahol a filmgyártás a sikeres nemzeti tradíciók ellenére számos tehetséges rendező és színész „parlagon hagyásával” küzd az elhalással? Miközben bővül stadionparkunk. Mert arra van pénz. És ahol a legnagyobb nézőszám van (Diósgyőr), oda nem adnak támogatást még erre sem, de Felcsúton olyan befogadóképességű stadion épül, ahová majd három hasonló méretű falu összes lakosa beférne. Tán csak nem azért, mert színházakban és múzeumokban nem illik szotyolázni?
De az a legszomorúbb, hogy Balog Zoltán gigaminisztériumának részterülete a kultúra és Hoffmann Rózsa oktatási terrénuma is. A sokszor átkozott 3 T-s Aczél György, a Kádár-éra kultúrparancsnoka mellett ők, a mai oktatásunkért és kultúránkért felelősök legfeljebb tiszti pucerek lehettek volna. Nem sírom vissza azt a kort, de azon töprengek: nálunk most, a 21. század elején kontraszelektív káderpolitika érvényesül-e, amihez elég a kormányhoz való lojalitás, vagy pedig a szakmai hozzáértésnek ad primátust a miniszterelnök a kormánytagjainak kiválasztásakor?
Tősér István
Miskolc