Nyugdíjasház: kényelemben, biztonságban

Németországban és az Egyesült Államokban régóta léteznek olyan intézmények, amelyek a nyugdíjasok számára független, biztonságos és számos egészségügyi szolgáltatással kiegészített otthonokat kínálnak. Itthon nyugdíjasházként emlegetik azokat az épületeket, amelyekben prémiumszolgáltatással ellátott lakások várják a nyugdíjas korosztályt. Most egy olyan épületegyüttes terveit mutatjuk be, amely a 17 éve működő Kék Duna Idősek Otthona szomszédságában valósul meg. A független élet mellett a lakók a közelben lévő idősek otthonának közösségi tereit is igénybe vehetik, például a medencét, a tornatermet és a fodrászatot. Az idősotthoni elhelyezésnél többe kerül, ha valaki megvásárolja a nyugdíjasházak lakásainak használati jogát, de sokkal többet is kap a pénzéért. Akinek a tervek felkeltik az érdeklődését, a 06 (20) 212-2922-es telefonszámon kaphat további tájékoztatást. Kiss Péterrel, a Kék Duna Idősek Otthonának fenntartójával beszélgettünk.

2020. február 25., 09:38

Szerző:

Ha azt mondjuk: nyugdíjasház, úgy tűnhet, mintha csak az idősek otthonát szeretnénk szebb néven említeni. Pedig nem éppen erről van szó.

Fontos, hogy megkülönböztessük az idősek otthonát a nyugdíjasházaktól mint szolgáltatástól. Az idősotthonok Magyarországon a szociális törvény, illetve a hozzá kapcsolódó jogszabályok hatálya alá tartoznak, ennek következtében a szociális törvény meghatározza, hogy kik költözhetnek be. Ezzel szemben a nyugdíjasházak nem tartoznak a szociális törvény hatálya alá, rájuk nem vonatkoznak a szigorú szabályok.

Kik tartoznak a célközönségbe, ki az, aki megteheti, hogy beköltözzön, és jól is érezné magát egy ilyen környezetben?

A nyugdíjasházba olyan lakókat várunk, akik nyugdíjaskorúak, ugyanakkor teljes életet élnek. Önellátók, jó egészségi állapotnak örvendenek, mégis szükségük van arra a biztonságra, amit egy szakirányú intézmény kínál. Ezért alapvetően 67 évesnél idősebb embereket várunk, szemben az idősek otthonával, ahová csak olyanok költözhetnek be, akik betöltötték a 80. életévüket, vagy az orvos megállapította a középsúlyos demenciát, illetve a napi ápolási igényük meghaladja a négy órát.

Tehát a nyugdíjasházba beköltözik egy idősödő ember, aki köszöni, jól van. De mi történik, ha az egészségi állapota megváltozik?

Ha az állapota romlik, akkor a Kék Duna Nyugdíjasház lakójaként igénybe veheti az idősotthon szolgáltatásait, a házi segítségnyújtástól egészen az ápolásig, gondozásig. Sőt, ha szükségessé válik az intenzívebb ápolás, akkor be is költözhet az idősek otthonába, de erre senkit sem kötelezünk.

A nyugdíjasház még nem elérhető, de a makettje már látható. Milyen az apartmanok felosztása?

Ezekben az épületekben teljes értékű lakások vannak, egy kis konyha is tartozik hozzájuk. A 36 négyzetméteres lakásokhoz jár egy-egy négy négyzetméteres tároló is. A panoráma kivételes, hiszen a létesítmény Sződligeten, a Duna-parton épül. Egy házban húsz lakást alakítunk ki, és ezek a lakások a legmodernebb követelményeknek is megfelelnek, például kiemelt szempont a tűzbiztonság, az épületekben nincs vezetékes gáz, a fűtést és klímát levegő-víz hőszivattyú biztosítja.

Sokakban negatív előítéletek élnek az idősotthoni ellátással szemben. Akik mostanában mennek nyugdíjba, azoknak már más a véleményük?

Egyre több olyan idősödő ember van, aki másképp gondolkodik, mint a mostani 70-80 éves generáció. Közülük egyre többen szeretnének gondoskodni saját magukról. Az öngondoskodás az emberek többsége számára a pénzügyi függetlenséget jelenti. De mi történik, ha leesnek a lábukról? Kitől kérnek majd segítséget? Minden alkalommal a gyermekeiket kell majd hívniuk, ha ki kell cserélni egy villanykörtét? Egyre többen érzik, hogy az öngondoskodás nemcsak anyagi kérdés, de az is beletartozik, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő szolgáltatások.

Ha valaki még nincs nyugdíjaskorban, de már közeledik a korhatárhoz, és úgy érzi, hogy neki egy ilyen szolgáltatás tökéletes volna, akkor ezt előre is meg tudja vásárolni?

Meg is lehet vásárolni és le is lehet kötni. Nagyjából száz lakás felépítését tervezzük az idősotthon köré, méghozzá olyan ütemben, ahogy azokra igény mutatkozik. Először egy húszlakásos házat építünk, és amikor lezárult az előértékesítése, akkor kezdjük a második épület lakásait előjegyeztetni. Érdemes tehát előretervezni és adott esetben lefoglalni a használati jogot.

Mindenki tisztában van a jelenlegi ingatlanpiaci árakkal. Ha össze akarjuk hasonlítani a használati jog anyagi költségeivel az albérlet fenntartását és bérlését, akkor hogy áll a mérleg?

Azt gondolom, hogy 15-20 éves távlatban egyenértékű az albérlettel az életre szóló használati jog konstrukciója. Egyébként azért nem adunk el tulajdonjogot, mert ebben az esetben nem tudnánk ellenőrizni, illetve kontrollálni, hogy ki költözhet oda. Tulajdonjog esetén az öröklés lehetősége is felmerül, és ezek után valójában bárki megvásárolhatná a nyugdíjasházakban lévő lakást. Adott esetben fiatal házasok, akiknek kisgyermekük van, és nem biztos, hogy ezt a nyugdíjasház lakói jó szemmel néznék. Arról nem is beszélve, hogy aki tulajdont szerez, azt bérbe adhatja. Lehetségessé válhatna, hogy valaki olyan, nemkívánatos tevékenységet folytasson a nyugdíjasházban, ami a többi lakót zavarná.

Gondolom, nem csak egyedül költözhetnek be a nyugdíjasházakba a leendő lakók.

Természetesen párokat is szívesen látunk, sőt arra is van lehetőség, hogy két lakást összekapcsoljunk. Két vagy több embernek érdemes nagyobb apartmant megvásárolni.

Nyilván nagyon sokan vannak, akik kénytelenek egyedül élni. Kínál-e a nyugdíjasház olyan közösséget, amely ezt az űrt kitölti?

Mindenféleképpen. Ez a másik cél: elősegítjük, hogy az emberek ne otthon, magányosan, hanem egy pozitív közösségben töltsék idős éveiket. Hangsúlyozom: egy pozitív, segítőkész és támogató közösségben. Ehhez rendelkezésre állnak az idősek otthonának tágas terei és ott többféle egészségmegőrző, terápiás kezelést is igénybe lehet venni. Van tornaterem, ahol rendszeresen szeniortornát szervezünk, van medence, ahol vízitornára is van lehetőség, lehet járni gyógytornára is. Annak, aki közösségbe vágyik, itt lehetősége van arra, hogy szervezett keretek között különféle foglalkozásokon vegyen részt.

Azt hiszem, tényleg szemléletváltásra van szükségünk. Olyan gondolkodásra, hogy az ember a nyugdíjba vonulásáról ne úgy beszéljen, mintha ezzel az élete végére készülne, hanem olyan perspektívát lásson maga előtt, amelyben sok jó dolog vár még rá. Ez Nyugat-Európában már kialakult, nálunk még várni kell rá. Ön szerint meddig?

Nehéz volna megmondani. Tény, hogy mostanában nagy a változás az idősebb generáció összetételében. Egy nagy létszámú csoport megy nyugdíjba, a Ratkó-generáció. Ezeknek az embereknek egészen más már az életfelfogásuk, mint az elődeiknek. Életük nagyobbik részét piacgazdasági körülmények között töltötték, az internetet készségszinten használják, másképp látják a világot. Azt gondolom, hogy néhány éven belül az idősödő emberek többsége lehetőségnek tekinti majd a nyugdíjat, nem pedig az élete lezárásának.

Van-e lehetőség arra, hogy az érdeklődők a helyszínen megnézzék a terveket?

Természetesen. Az interneten is elérhető a nyugdíjasházak honlapja, ott lehet fotókat látni, a helyszínt is meg lehet nézni. Szívesen látunk mindenkit, a weboldalunkon telefonszámot is találnak.

Tegnap 14:44

A zsálya egy hosszú és izgalmas történettel bíró ősi gyógynövény. Idehaza a legtöbben fűszerként ismerik, de a Földközi-tenger térségében őshonos, strapabíró növény sokkal több egy kedvelt ételízesítőnél. Gyakran a „halhatatlanság füveként” is emlegetik.