Jönnek a svédek!

Egervári Sándor munkásságának valódi értékmérőjéhez érkeztünk. Sorrendben vár fiaira Svédország és Moldova, majd októberben Finnország. Amennyiben ezen a három tétmérkőzésen a magyar válogatott legalább hét pontot szerez, akkor minden korábbi dörgedelmemért megkövetem az ősz hajú mestert. Ezt most szentül megfogadom! Ennek a valószínűségét nagyjából öt százalékra teszem – az okokról kissé lentebb olvashatnak.

Kipontozó

5-6 szerzett ponttal Magyarország összesen 17-18 pontot szerezhetne, amely ugyancsak jónak mondható. Sőt, ezzel Egervári Sándor még ezzel is 1986 óta a legsikeresebb szövetségi kapitánnyá avanzsálhatna. A részletes mea culpa itt azért nem járna, mert ez gyakorlatilag megegyezne Erwin Koeman eredményességével, csak egy gyengébb csoportban. De mint mondtam, végső soron elégedetten mehetnénk téli pihenőre, hiszen ekkor nemcsak az egyébként fontos rangsorban lépnénk előre, hanem szépen mutatna a csoport harmadik helye is. Valószínűség: ötven százalék.

Minden ettől gyengébb eredmény esetén nem látnám értelmét annak, hogy a világbajnoki selejtezőkre is Egervári készítse fel a válogatottat. Erre 45% esélyt adok, vagyis a második és a harmadik opció bekövetkezésének van a legnagyobb esélye. A kulcs a kisnyovi mérkőzés lesz. Az háromesélyes. A finnek ellen inkább nekünk áll a zászló, a svédek legyőzésére, vagy akár a pontszerzésre nem látok esélyt. Kezdjük az utóbbi meccsel!

Mohács, Világos, Ibrahimovics

Az nem kérdéses, hogy Zlatan Ibrahimovics az egyik leggyűlöltebb labdarúgó Magyarországon. Hol sérülés, hol duzzogás, hol pocsék válogatott forma miatt bízhattunk benne, hogy nem lép pályára ellenünk. Végül mégis mindig magára öltötte a háromkoronások mezét, hogy aztán jól kibabrálhasson velünk, legyen akármennyire halovány a svéd válogatott.

Természetesen pénteken is játszani fog. Sajnos ezúttal nem csak vele, hanem egy igen erős, egységes, önbizalomtól duzzadó, és az egyenesági kijutás lehetősége miatt igen motivált svéd válogatottal is fel kell venni a versenyt. Alapvetően egy pontra még jók is lehetnénk a lassan búcsúzó Puskás Ferenc Stadionban, ám a kapitány talányos válogatási elvei mellett eltiltások és sérülések is keserítik a magyar szurkolókat.

Egervári csapatának mindig is a védelem volt a leggyengébb pontja. A kapitány anno jól választott, amikor a Videoton fiatal belső védői mellett tette le a voksát, mert Juhász mellett hosszú távú alternatívaként jöhettek szóba. Ugyanez vonatkozik a hosszas unszolásra beválogatott Korcsmárra. Azonban az egész tengely kártyavárként roppan össze, ha Juhász Roland nincs a pályán, márpedig eltiltás miatt csak Moldova ellen lehet rá számítani. Ugyanez vonatkozik a jobboldalon bevethető, jó formában lévő Vanczákra, aki a svájci pontvadászatban védőmunkáján felül roppant gólképes is. Hogy miért kellett nekik pályán lenniük San Marino ellen egy sárga lappal a tarsolyukban, azt nem értem. Egyértelmű fekete pont a szakmai stábnak!

Többekben felvetődött, hogy eleve a moldáv meccset akarja megnyerni Egervári, feladva a Svédország elleni rangadót, de én ezt nem tartom valószínűnek. Ennek ellenére a sérült Dzsudzsákkal, Gerával, Szalaival, Koltaival és az eltiltottakkal együtt már tényleg csodaszámba menne, ha a végén nem Ibráék örülhetnének. Ezek a játékosok ugyanis ellensúlyozhatták volna apróbb hiányosságainkat a szélső védők posztján.

Laczkót már annyit szapultam, hogy vele kapcsolatban már semmi újat nem tudok írni. A Vanczákot helyettesítő Varga József tehetségét elismerem, ráadásul visszatért a régi harcossága is, ám ő nem jobbhátvéd. Izland ellen mindenkire jó benyomást tett, de most Ibrahimovics, Toivonen, Elmander, Larsson és Källström ellen kell védekeznie. Sőt, ezen felül segítenie kellene a támadásokat is, ami jelen esetben reménytelen vállalkozás. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a Lipták-Korcsmár duó mindössze egy félidőt játszott együtt, ráadásul előbbi a hétvégén NB2-es bajnokin lépett pályára, akkor nem csoda, hogy nem vagyunk derűlátóak.

Ritkán játssza végig a mérkőzéseket Elek Ákos is, Vadócz Krisztiántól pedig eléggé méltatlan módon szeretne megszabadulni az Osasuna, így ő teljesen játékon kívül van. Ettől függetlenül per pillanat ők a legalkalmasabbak a védekező középpályás posztra.

Középpálya-középszer

Az elmúlt években a középpályánk egyértelműen a csapat legerősebb csapatrészének bizonyult. Ez még most is így van, de pillanatnyilag legjobb esetben is csak egy jó közepes szintet üt meg a jelenlegi keret. Koman sokszor mutatott már remek teljesítményt címeres mezben. Ez Hajnalról már nem annyira mondható el, de beválogatása vitán felül áll.

Dzsudzsákot lesz a legnehezebb helyettesíteni. Kézenfekvő lenne a Bundesligában edződő Stiebert játszatni a posztján, de Egervári köztudottan és érthetetlenül ragaszkodik a megszokott játékosaihoz, így valószínűbb Halmosi, esetleg Rudolf szerepeltetése kezdőként.

Csatárként pedig marad az egy szem Szabics. Cseréjétől, Priskintől gyakorlatilag semmit sem várok, így őszintén remélem, hogy az egyébként folyamatosan sérüléssel küszködő Szabics Imre marad a kerettel.

Ami leginkább zavar, hogy Dzsudzsák helyére ismét az NB1-ből válogatott a stáb, pedig ezt megtehette volna mondjuk a Premiere League-ből, vagy Belgiumból is. Egervári legutóbbi nyilatkozata után tényként is kezelhető, hogy sem Tőzsér, sem Buzsáky, sem a pillanatnyilag leggólerősebb csatárnak számító Feczesin nem lesz nála válogatott. Jelen helyzetben ez igen nagy pazarlás a magyar labdarúgás szűkös erőforrásaival.

Moldova veszélyes ellenfél

Moldova ellen már stabilizálódhat a védelmünk és az ellenfelünk sem Svédország-szintű gárda. Ugyanakkor nem árt nem elfelejteni, hogy Budapesten igen szoros meccsen maradtak alul a moldávok, továbbá 2007-ben történelmük legfényesebb diadalát éppen ellenünk aratták. Otthon bárkire veszélyesek lehetnek, Hollandia mindössze egy-nullra győzött Kisinyovban, Finnországot pedig legyőzték.

Nem meglepő, hogy többnyire kelet-európai bajnokságban keresik kenyerüket. Az orosz bajnokságban például hatan, köztük majdnem az egész hátvédsor. A csapat fiatal, többségében 24-25 éves játékosok alkotják Gavril Balint együttesét. Ő egyébként elég csípősen fogalmazott a mieink esélyeiről a Románia elleni VB-selejtezők kapcsán, valószínűleg egyáltalán nem tartanak a magyaroktól.

Ebben a meccsben benne van két súlyos zakó lehetősége is. Korábban egy-két balul elsült mérkőzés megroppanthatott egy csapatot, így történt Gellei Imre, Várhidi Péter, Bozsik Péter és Erwin Koeman csapatával is. Utóbbi esetben éppen a svédek voltak a vétkesek. Másrészről éppen ezért a válogatott megdicsőülve is kikerülhet ezekből a párharcokból.

Egy hét múlva okosabbak leszünk.