Így él Tóásó a bolíviai börtönben
Bemutatta az öccse börtönnaplójából készült könyvet Dénes Edit, Tóásó Előd nővére Tatbányán.
Tóásó Előd nővére, Edit szerint sorait olvasva azok is megismerhetik öccsét, akik eddig csak az újságokban olvastak a Bolíviában tavaly áprilisban letartóztatott fiatalemberről – írj a
Kemma.hu.Tavaly áprilisban csaptak le a bolíviai kommandósok Tóásó Elődre és négy társára (a magyar-horvát-bolíviai állampolgárságú Rózsa Flores Eduardóra, az ír Michael Dwyer-re, a romániai magyar Magyarosi Árpádra valamint a horvát-bolíviai Mario Tadic-ra). A hivatalos magyarázat szerint azért, mert az elnök, Evo Morales meggyilkolására készültek. Tadic és Tóásó azóta is börtönben van.
Előd naplója azon a bizonyos április 16-án kezdődik, amikor kommandósok kopogtattak a Las Americas hotelben elfoglalt szobája ajtaján, majd a következő egy hónap történéseit hetekre tagolva írja le. Ezután már napra pontosan vezette a naplót.
Így megtudhatjuk például, hogy május 19-én már egy hónapja nem fürdött meleg vízzel. Június 23-án bevallja, hogy elfogadta az ottlétet, mint rosszat, s hogy nem tud változtatni rajta.
Augusztus 6-án még az is eseményszámba ment a San Pedro börtönben, hogy a magyar gyerek magyar teát főz, s kiderül, hogy Előd drogos szobatársa ellopta a főtt krumpliját, ami már csak azért is több, mint bosszantó, mert Előd korábban megbetegedett a börtönkoszttól, így csak azt eszi, amit ügyvédje bejuttat neki és amit ő készít el.
Arról is ír, hogy ellopott MP4-lejátszóját (amelyet nővéréék küldtek neki magyar zenékkel és családi fotókkal) az egyik börtönlakó a tolvajnak drogot kínálva szerezte vissza neki – tudósít a
Kemma.hu.– Ez a könyv nem marketingfogás. Így azok is megismerhetik az öcsémet, akik eddig csak az újságokban olvastak róla. Sajnos sokan átveszik a bolíviai lapokban megjelent információkat, pedig azok sok esetben hamisak – vallja Dénes Edit, Előd nővére.
Előd most is lefoglalja magát: korábban faragott, a napló tanúsága szerint szentképeket is festeget, most pedig informatikát tanít a raboknak.
– Egyre jobban beszél spanyolul. Telefonon tartjuk a kapcsolatot, egyszerre körülbelül tíz percet tudunk beszélni, ennyi az engedélyezett. Van bent egy telefon. Kifele nem lehet hívást indítani, kintről lehet hívni a készüléket és akkor szólítják azt, akit éppen keresnek – válaszolt Edit a könyvbemutató egyik résztvevőjének kérdésére.
– Sajnos ugyanott tartunk, mint tizenegy hónappal ezelőtt. Továbbra sem mondják meg hivatalosan, hogy mivel vádolják Elődöt, továbbra is egy Morales-párti régióban tartják fogva, nem pedig Santa Cruzban, ahol a kommandósok elkapták őket. A bolíviai helyzetet nagyon jól leírja, hogy a jobboldali ellenzék elmenekült az országból – magyarázta Edit.
A San Pedro börtönben készült fényképeken jól látszik, hogy a puritán szó enyhe kifejezés az életkörülmények jellemzésére: a vízforraló egy vödörben melegíti a vizet, a konyhát senkinek, aki európai konyhákhoz szokott, így neki sincs gusztusa használni, de bepillanthatunk zárkájába is.
A naplóban az utolsó bejegyzés 2009. október 29-éről szól: „Holnap új nap, új kaland, új történetek várnak, melyeket majd újra papírra vetek... Várom a beérkező postát, a nekem szánt leveleket, amelyben a családdal, s a barátokkal beszélgetek. Ők nem is tudják, hogy fogom a levelet, olvasom, s közben könnyezek, vagy kacagok vele... Szépen gyűjtöm ezeket a leveleket, s egy nap, amikor hazaértem, előveszem, s újra elolvasom, átélem, hogy milyen barátokat szereztem” – búcsúzik Előd a napló végén.
Nővérétől megtudjuk, hogy ezeket a leveleket is elvették tőle a kommandósok – zárul a
Kemma.hutudósítása.