Betiltatná az Instagramot a brit miniszter egy tinédzser öngyilkossága miatt – De valóban ez a megoldás?

2019. január 29. 14:01 - szerző: H.Sz.

Egyre nő a nyomás a közösségi médián a fiatalokra veszélyes tartalmak miatt. Már a cégek is érzik, hogy valamit tenni kell, de a szakember szerint pusztán technikai eszközökkel, szűrőprogramokkal és algoritmusokkal nem lehet valódi eredményt elérni.

Mark Zuckerberg biztos nem örülne egy újabb botránynak, mindenesetre az Egyesült Királyság egészségügyi minisztere a hét végén megfenyegette a közösségimédia-mogult.

– Ha képtelenek megfelelően gyomlálni az ártalmas tartalmat, akkor kénytelenek leszünk törvényt hozni ellenük –figyelmeztetett Matt Hancock, aki gyorsan hozzátette, hogy természetesen az ideális az lenne, ha együtt dolgozhatnának a cégekkel egy megoldáson.

A miniszter már korábban felhívta a közösségi média óriásainak figyelmét, hogy monitorozzák sokkal szigorúbban az önbántalmazással és öngyilkossággal foglalkozó csoportokat és tartalmakat. Az ok: egy 14 éves, brit lány, Molly Russel 2017-es halála.

A The Telegraph Mollyról készült portréja alapján a tinédzser nagyon szerette a szüleit, óvta őket, ezért nem beszélt nekik egyre súlyosbodó depressziójáról. Ehelyett inkább az internethez fordult, ahol minél többet keresett rá félelmeire, annál több, hasonló, ám korántsem a megoldást segítő tartalmat kapott.

Molly Russell
Fotó: Russel család

Míg a család azt látta, Molly vidám, problémamentes gyerek, aki szeretett lovagolni és vitorlázni és éppen az iskolai darab főszerepét is megkapta, utólag derült csak ki, hogy csendes magányában, önbántalmazó, vagdosó tartalmakat nézett Instagramon és Pinteresten.

A lány apja szerint utólag kiderült, hogy a főleg nők által használt Pinterest – amin elsősorban szépséggel,  lakberendezéssel, kézzel készíthető dolgokkal kapcsolatos tartalmak vannak – a regisztrálás után automatikusan még több, a kereséshez kapcsolódó tartalmat ajánl kéretlen emailekben. Molly esetében ez a tartalom az önbántalmazással volt kapcsolatos.

Az elhunyt lány édesapja ezzel akkor szembesült, amikor Molly halála után pár héttel is érkezett még ilyen email a tinédzser fiókjába. A mellékelt emailben linkek voltak, egyik egy olyan, Pinterestre töltött képre vezetett, amin egy megvagdosott comb volt, mellette a felirat: „el sem tudom mondani, hányszor akartam már meghalni". De ez csak egy a számtalan felvétel közül, amely egyenlőségjelet tett a depresszió és az elkerülhetetlen halál közé.

Molly halálának estéjén, 2017-ben, még megnézett egy sorozatot a családjával a nappaliban, majd felment a szobájába, hogy összekészítse az iskolatáskáját másnapra. Szülei szerint jó kedve volt, normálisan viselkedett, a letargia legcsekélyebb jele sem mutatkozott rajta.

Molly készült testvére két nappal később esedékes születésnapjára, és mivel a sajátja is közeledett, még kívánságlistát is írt, hogy miket szeretne. Mint később kiderült, ezek után felment az Instagramra és önbántalmazós tartalmakat nézegetett. Másnap reggel holtan találták.

Molly apja a szobájában talált egy füzetet, amiben lánya részletesen leírja egy ideje tartó depresszióját. Molly saját megfogalmazása szerint úgy érzi magát, mintha egy kis csónakban lenne, és nem lenne ereje elevezni a közelgő nagy vihar elől. Utolsó bejegyzésében azt írta: „Ne haragudjatok, ez mind az én hibám. Én vagyok a probléma. Jobb lesz nektek nélkülem. Éljetek sokáig, legyetek erősek és találkozunk, ha már nagyon öregek és őszek lesztek.”

Az eset után egy BBC-dokumentumfilm és csaknem két év kellett ahhoz, hogy a Facebook vezetése (amelyhez az Instagram képmegosztó oldal is tartozik) megszólaljon az ügyben. A dokumentumfilmben ugyanis Molly édesapja, Ian Russell azt állította, szerinte az Instagram hozzájárult lánya halálához.

Az eset napvilágra kerülése után több cég is jelezte, aggasztó, hogy reklámjaik ilyen tartalmak mellett tűnnek fel.

A Facebook vezetése, bár ígéretet tett arra, hogy jobban megvizsgálja majd a hasonló tartalmakat, hozzátette, hogy szakértők szerint, ha egy felhasználó ilyen módon próbál segítséget kérni, hogy megoszt magáról önbántalmazó fotókat, esetleg leírja a gondolatait, akkor ahhoz nem feltétlenül szabad nyúlni. Mindenesetre meghúznak egy határt, a mentális betegséget, az öngyilkosságot, és étkezési zavarokat dicsőítő tartalmakat törölni fogják.

Fotó: Pixabay

Bár a fenti lépést hasznosnak és szükségesnek tartja, Villányi Gergő digitális pszichológia szakértő szerint van egyfajta boszorkányüldözés is az eset mögött. – Mint amikor egy lövöldözésnél kiderül, hogy az illető fiatal videojátékokkal is játszott és ezzel megvan az egyértelmű ok. A döntéshozók egy ilyen tragédia hatására kapkodnak, nagy szavakat használnak és mindenkit biztosítani akarnak, hogy a kezükben tartják a kontrollt, de ez illúzió – véli Villányi.

A szakember szerint a tinik nem véletlenül kiemelten veszélyeztetett réteg, ugyanis eltávolodnak, leválóban vannak a szülőkről, az agyuk döntéshozó és kockázat/következmény felmérő része még nem teljesen kifejlett. Arról nem beszélve, hogy kísérleteznek, határokat feszegetnek és közben a saját önértékelésük is alakul, keresik a helyüket a világban és érzékenyek a világ, a kortársak visszajelzéseire.

Villányi Gergő úgy gondolja, ez nem újdonság és nem a közösségi oldalak elterjedése óta van így. – Korábban például a szexualitás keresése is a veszélyforrás kategóriába tartozott, de nevetséges próbálkozás lett volna betiltani. Arról nem is beszélve, hogy a közösségi oldalaknak, elérhető tartalmaknak nagyon pozitív hatásai is vannak, tanulás, a világ megismerése, hobbik vagy épp a kortárs kapcsolatok szempontjából – mondja a szakember, aki hozzáteszi, az ilyen tragédiák önmagukban végletesek és ezért végletes reakciókat is váltanak ki az emberekből.

– Meg szeretnénk óvni magunkat és másokat ettől, választ, értelmet keresünk és szeretnénk bűnöst is találni, hogy helyreálljon a rend, hiszen akkor büntetni is tudunk. Akkor van kontroll. Egyetértek azzal, hogy a technológiai óriáscégeknek is megvan a maguk felelőssége. Az öngyilkossághoz vagy önbántalmazáshoz kapcsolódó tartalmak káros hatással lehetnek egy sebezhető állapotban levő fiatalra, de egész egyszerűen lehetetlen a mai technológiával minden posztot, fiókot és mozgást ellenőrizni.

Példaként hozza fel a humorista, Kormos Anett gyűlöletbeszéd elleni posztját, melyet letiltottak és töröltek, mert az ellenőrző algoritmus gyűlöletbeszédre utaló szavakat talált benn. – Valóban arra utalt, csak épp a kontextus nem volt mindegy.

Villányi Gergő szerint a legjobb megoldás még mindig a szülő-gyerek kapcsolat fejlettsége, folyamatos fejlesztése, és az a bizalmi viszony, ahol segítséget kérhet a fiatal, kérdezhet és azt is elmondhatja veszekedés nélkül, ha hibázott. Esetleg orvoshoz, szakemberhez juthat. Ahol komolyan veszik, ha nincs jól, vagy van kihez fordulnia, ha bántották. Erre a család lenne a legalkalmasabb közeg, minden családnak be kellene tölteni kontroll és szűrő funkciót. Ehhez nem kell Instagram algoritmus, se egyéb szűrőprogramok. Természetesen vannak sajnálatos esetek is, amikor a szülő mindent megtesz és a bizalom is megvan, mégis tragédia történik. De a szakember szerint ezért sem tehető felelőssé teljességben egy közösségi oldal.

*

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116 123 ingyenes lelki elsősegély-számot.

Az Ön által megtekinteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz amelyeket csak 18 éven felüli olvasóinknak ajánlunk.

18