Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

SZSZSZ – azaz szigorú szigetelési szabályok

2020. július 15. 14:50 - szerző: Szponzorált tartalom

Vagyis a házat fűtjük, és nem az utcát. Ugyanis a jövő évtől már nem épülhet olyan ingatlan, amely nem felel meg a nulla kibocsátású energetikai követelményeknek. Az európai uniós szabály magyarországi alkalmazására az elmúlt négy évben volt időnk felkészülni, január 1-jétől tehát nincs apelláta, néhány kivételtől eltekintve már csak e hőtechnikai előírásoknak megfelelő épület kapja meg a használatbavételi engedélyt.

Milyen megoldások jöhetnek számításba, hogy elérjük a nulla kibocsátási szintet? Ezt kérdezik ma a legtöbben, akik jövőre is ingatlanbefektetésekben gondolkodnak. Az építkezés során két terület jöhet számításba: az épületszerkezetek hőszigetelése és a megfelelő épületgépészeti eszközök alkalmazása, illetve e kettő kombinációja.

Abban az esetben, ha csak a hőszigetelés növelésével szeretnénk a rendelet minden követelményszintjét teljesíteni, átlagosan 30 százalékos lesz a hőszigetelő anyagok vastagságának növekedése. Ezek alapján sokakban felvetődhet a kérdés, hogy ez vajon milyen hatással lesz/lehet az új építésű ingatlanok árára. Fontos megjegyezni, hogy egy-két kivételtől eltekintve a rendelet követelményei új építésre vonatkoznak, vagyis a már meglévő (átadott) ingatlanokra csak néhány kivételes esetben.

Példaként nézzük meg, hogy egy 120 m2 alapterületű, földszintes, nyeregtetős épület esetében milyen mértékű a hőszigetelések vastagságának növekedése, és ez milyen többletköltségeket eredményez a különböző épületszerkezeteknél. Mivel a munkadíjak, állványozási költségek, kiegészítők árai lényegében változatlanok maradnak, szinte kizárólag a vastagabb hőszigetelő anyag beszerzése növeli a kiadásainkat. Homlokzati hőszigetelés kapcsán egyedül a dübelek ára növekszik a méretváltozás miatt, esetünkben ez hozzávetőlegesen mindössze 30 ezer forint többletköltséget jelenthet.

Homlokzati falon egy 30 centi vastag, modern, vázkerámia téglára az eddig jellemző 10 centis Nikecell helyett 16 centis kerül majd. A különbség költsége a teljes homlokzatfelület esetében 210 ezer forint. Hasonlóan a lábazaton (25 cm vastag vasbeton lábazatnál) a zártcellás polisztirol hőszigetelésből a különbség 6 centi, amely a teljes lábazat felületén 135 ezer forint többlettel jár. Talajjal érintkező padlónál a növekmény szintén 6 centis (expandált polisztirol), ami 175 ezer forinttal lesz drágább. Földszintes épületnél a padlásfödémen vízszintesen fektetett Nikecell vagy kőzetgyapot hőszigetelés vastagságát 24-ről 31 centisre kell növelni, ami 140 ezer forinttal emeli meg a bekerülési összeget. Ezek bruttó árak, de terméktípusonként és gyártónként eltérők lehetnek. Megvonva a mérleget, a példánkban említett 120 m2-es, önálló családi ház esetén a szigorúbb hőtechnikai szint eléréséhez 660 ezer forint lesz a többletkiadás. Figyelembe véve a jelenlegi, új építésű ingatlanokra jellemző négyzetméterárakat, azokat a fokozott hőszigetelés m2-re vetítve 5500 Ft-tal emeli meg. Ez azt is jelenti, hogy a piacon jellemző 500–750 ezer Ft/m2 árakkal számolva mindössze 0,75–1,5 százalékos lesz az áremelkedés mértéke. Többszintes társasházak, lakóparki lakások esetén a fenti árak felével, negyedével lehet kalkulálni, azaz 2500–1300 Ft/m2 növekménnyel számolhatunk, amely marginális a jelenlegi 600–900 ezer forintos négyzetméterárak mellett, hiszen még a 0,5 százalékot sem éri el.

Összességében elmondható, hogy a szigorodó hőtechnikai követelmények nem okoznak jelentős drágulást a lakóépületeknél, mivel a kivitelezői munkadíjak, a lakásra vonatkozó, uralkodó négyzetméterárak mellett a hőszigetelés okozta 0,5-1,5 százalékos többletköltség nem számottevő, viszont akár 20-30 százalékkal alacsonyabb fűtésszámlát, és ami még fontosabb, szén-dioxid-kibocsátást fog eredményezni.

Utóbbi mindannyiunk közös és elemi érdeke, elengedhetetlen a globális károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. Magyarországon – hasonlóan az európai átlaghoz – a szén-dioxid-kibocsátás 30-40 százalékát az épületeink hűtésére és fűtésére fordított energiapazarlás okozza.