Az Unió 834 ezer euróból megmentette nekünk az Ó-Drávát is
Újraéledt az Ó-Dráva holtág az Európai Unió LIFE+ programjának keretében, az öt évig tartó, mintegy 834 ezer eurós magyar-horvát élőhely-revitalizációs beruházás zárókonferenciáját kedden tartották Barcson.
Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: Magyarország 2001 óta 37 ilyen projektre több mint 57 millió euró támogatást kapott, s a nemzeti parkoknak döntő szerepük volt ezek megvalósításában.
Az elmúlt évtizedekben olyan magyarországi természetvédelmi sikertörténetek kapcsolódtak a LIFE-programhoz, mint a kerecsensólyom, a túzok, a szalakóta, vagy a parlagi sas állományának megőrzése, erősítése.
A Duna-Dráva Nemzeti Park és több szakmai, civil szervezet és önkormányzat együttműködésének eredményeként sikerült biztosítani a Barcs és Péterhida között található, mintegy 15 kilométer hosszú holtág vízellátását, javítva az állat- és növényfajok élőhelyeinek, a part menti ártéri erdők állapotát.
A ponty is jobban érzi majd magátA vízvisszatartás érdekében egy úgynevezett fenékküszöb épült a Dráván, amely egy esetleges szennyezés esetén lehetővé teszi a víz mozgását, gyorsabb lefolyását. A műtárgynál hallépcsőt is kialakítottak, hogy a halak a duzzasztót megkerülve a főág és a holtág között vándorolhassanak.
A beruházásra azért volt szükség, mert az Ó-Dráva vízellátása a Dráva medersüllyedése miatt romlott az elmúlt évtizedekben, s ez száraz időszakokban veszélyt jelentett az élőhelyekre. E változatos, vízparti élőhelyek nagyon sok madárfaj, köztük a feketególya, a bakcsó, a törpegém fészkelő- és táplálkozóhelye, de nagy számban találhatók itt hüllők, kétéltűek, kevésbé ismert, de értékes halfajok is.
Az Ó-Dráva 176 hektáros területén 17 élőhelytípust azonosítottak, ahol 90, ebből 12 fokozottan védett madárfaj, és egyebek mellett 15 halfaj fordul elő.
A parton olyan hatalmas fekete nyárfák is vannak, amelyek törzskerülete meghaladja a 10 métert.
