Egészség Ügy – Rendelje meg a 168 Óra legújabb különszámát a magyarországi privát orvosi szolgáltatásokról!

Miközben a járvány egyértelművé tette, hogy a közellátásban stratégiai szerepet betöltő magánszolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásra vannak utalva, az egészségügyi dolgozók jogállásáról elfogadott törvény egyetlen huszárvágással választaná szét a két rendszert.

2020. november 4., 06:00

Szerző:

Kattintson és rendelje meg most!

Az október elején elfogadott új jogszabály a hálapénz kriminalizációja és az orvosi bérek jelentős emelése mellett merev és korlátozó intézkedésekkel szüntetné meg az átjárást az állami és a privát egészségügyi rendszer között. Ez az, ami a legnagyobb vihart és bizonytalanságot okozza a rendszerben. Igaz, a szabályozás már most ad kiskapukat, de az érintettek képviselői szerint egyelőre működésképtelen struktúrát konzervál, veszélyezteti az ellátást és sérti a betegek érdekeit.

A törvény a hálapénzt és az egyelőre csak az orvosi béreket érintő drasztikus változások mellett olyan szabályozást hirdetett, amely a jövőben külön hatósági engedélyhez kötné, hogy valaki mindkét ellátásban dolgozhasson. Holott az orvosok jelentős többsége mindkét szférában dolgozik anyagi kényszerből vagy csak mert jobb feltételekkel, a betegek számára is jelentős időt spórolva szeretne gyógyítani. A kettő mára olyannyira összetartozik, hogy a döntési kényszer nagyon nehéz helyzetet teremt.

– Orbán Viktor még két évvel ezelőtt tett egy olyan kijelentést, amely szerint az egészségügyben az állami és a magántulajdon szétválasztása lesz az első lépés – idézi fel Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Mint mondja, a meddőségkezelés nemzeti tulajdonba vétele már megtörtént, állítólag tervek vannak a patológiai szolgáltatás állami centrumba terelésére is, ahogy szívesen megszüntetnék a képalkotó diagnosztika (CT, MR) magánfenntartású részének alkalmazását is. Ezzel szemben úgy tűnik, a magánszolgáltatók mind nagyobb szeletet hasítanak ki az állami feladatokból, ha tetszik, terhet vesznek le a teljes körűen állami pénzből működő intézmények válláról — fogalmaz az elnök. Állítja, a közfinanszírozott szolgáltatásokat nyújtó magánszolgáltatók értékes, legitim és a közterhekhez valóban hozzájáruló szereplői a közellátásnak, erre a pandémia időszaka is rávilágított.

Leitner szerint az orvosok számára nem csak a pénz miatt lehet vonzó a magánegészségügy, annak rugalmassága és egzisztenciális biztonsága is csábító lehet a szakmailag persze nagyobb presztízsű állami kórházzal szemben. A magánellátásban az innovatív megoldások is gyorsan terjednek például a mesterségesintelligencia-alkalmazások vagy éppen a telemedicina területén.

Részlet a 168 Óra EGÉSZSÉG ÜGY című különszámából.

 

MEGRENDELEM