A dobogóra sem fér fel a Facebook a tinédzsereknél

2019. március 5. 19:02 - szerző: Mató János

A magyar tizenévesek körében a közösségi médiumok közül csak az ötödik legnépszerűbb a Facebook – egyebek mellett ez derült ki a tinédzserek közösségimédia-fogyasztási szokásait feltáró felmérésből. Nem arról van szó, hogy a fiatalok elmenekülnének a szüleik elől, csupán arról, hogy az ottani aktivitásukat azokra a tartalmakra korlátozzák, amelyeket a család idősebb tagjai előtt is hajlandók felvállalni, miközben kialakították saját új tereiket. A mostani tizenévesek felnőve sokkal nagyobb kapcsolati tőkét hozhatnak magukkal, mint az előző generációk bármelyike. Kérdés azonban, hogy nem alakul-e ki a körükben minden korábbinál szélesebb társadalmi szakadék a kapcsolati tőkéhez való hozzáférés és a használatára való képesség alapján.

Ha az embernek akad tinédzser ismerőse, rokona, családtagja, netán ő maga az, bizonyosan találkozott már azzal a megállapítással, hogy „állandóan a telefonján lóg”. Iskola után, vacsora közben, házi feladat helyett, a nagyszülőknél, a karácsonyi közös csomagolópapír-szaggatás közepette is az érintőképernyő köti le. Egy közösségimédia-szolgáltatásokkal foglalkozó cég, a Be Social nemrég tette közzé a tavalyi év végén a tinédzserek internetfogyasztásáról gyűjtött kutatási eredményeit.

– Az már a korábbi felmérésünkből, a Nagy Facebook-körképből látszott, és személyes tapasztalatunk is van róla, hogy a tizenévesek sok szempontból egészen másként viselkednek az online világban, mint az idősebb generációk – mondja Joanelli Tamás, a Be Social ügyvezetője. – Ezért is szerettünk volna egy külön felmérésben csak a 18 év alattiakra fókuszálni, megtudni, hogy mi az, ami csak rájuk jellemző igazán.

Bár a felmérés eredményei nem reprezentatívak, a kilencezer válasz mégis alkalmas érvényes következtetések levonására. Először is a számok igazolják az előzetes feltevést: a 18 év alattiak tényleg sokat interneteznek. Több mint háromnegyedük napi három óránál többet tölt a virtuális világban, 38 százalékuk pedig négynél is többet.

Fotó: Bazánth Ivola

Mielőtt a vészharang kongatásába kezdenénk amiatt, hogy a felnövő generáció képernyőt bámuló zombiként éli életét, érdemes végiggondolni, mit takarhat ez a napi három-négy óra. A tinédzserek ugyanis az interneten több olyan dologgal foglalkoznak, ami a megelőző generációk napi rutinjának is része volt, sőt része a mai napig, csak nem okostelefont használtak hozzá. A mai tizenévesek például telefonálás helyett csetelnek a barátaikkal. A rádió és a tévé bekapcsolása helyett a YouTube-ra mennek fel, és sokan újságot, könyvet olvasni is online szoktak. Sok esetben tehát az idősebbek számára is ismerős napi rutin folyik, csak éppen más eszközzel, más felületen.

Az interneten töltött időbe a felmérés szerint a tájékozódás is belefér: a tinédzserek 73 százaléka fogyaszt híreket az interneten, többségük csak bulvárt, de egyharmaduk mindenfajta hírt szívesen elolvas. Ezzel a hírfogyasztás valamivel jobb helyzetben van, mint az utóbbi évtizedben közismerten visszaeső könyvolvasás: könyvet ugyanis a megkérdezett tizenévesek 38 százaléka nem vesz a kezébe.

A válaszadók 90 százaléka a telefonját nevezte meg olyan eszközként, amivel a közösségi médiát használja. A mindig a zsebben tartható okostelefonok ilyen arányú dominanciája nem meglepő, pláne, hogy a különböző közösségimédia-appok és csetprogramok mind elérhetők az eszközről. Az előbbire a válaszadók 55 százaléka, az utóbbira 47 százaléka mondta, hogy napi két óránál többet tölt el velük, e népszerű alkalmazások könnyű elérhetősége magyarázatot ad arra, hogy a fiatalok ilyen nagy arányban használják az okostelefonokat. Összehasonlításképp: a megkérdezettek szintúgy 47 százaléka állította azt, hogy naponta több mint két órát vesz részt a családjával közös programon.

Az e-mailezés ma már kevésbé népszerű, mint a villámgyors, néhány gombnyomással üzenetküldésre képes csetprogramok: a fiatalok egyharmada nem e-mailezik, 50 százalékuk pedig csak ritkán, jórészt hivatalos ügyben használja.

Meglepőnek tűnhet, hogy a 18 év alattiak körében a közösségi médiumok közül csak az ötödik helyre futott be a Facebook. A médiában rendszeresen visszatér a megállapítás, miszerint a szüleik megérkezése miatt a fiatalok elkezdtek menekülni innen, de a felmérés azt derítette ki, hogy a fiatalok négyötödének a szülei ismerősnek számítanak a Facebookon, vagyis az ottani egymás mellett létezés és így az, hogy a tizenévesek beengedik a szüleiket az ottani közösségi életbe, szociális norma lett. Ez mégsem jelenti, hogy a tinik teljesen kibékültek volna a szülők jelenlétével. Ahogy a szülő mint Facebook-ismerős normális és általános lett, a tinédzserek úgy kezdtek el új, szülő nélküli közösségi média után nézni, ahol szabadon pakolhatják ki a kortársaiknak szánt bejegyzéseket, elsősorban képeket. Meg is találták: az Instagramot és a Snapchatet a kutatás szerint sokkal többször nézik meg egy nap a tinédzserek, mint a Facebookot.

Fotó: Bazánth Ivola

Tehát nem menekülnek a szüleik elől, csak éppen a facebookos aktivitásukat azokra a tartalmakra korlátozzák, amelyeket a család idősebb tagjai előtt is hajlandók felvállalni, közben pedig kialakították új, saját tereiket. A szülők persze azonnal regisztrálhatnának az Instagramra és Snapchatre is, hogy láthassák, mit osztanak meg tizenéves gyerekeik, de akkor a fiatalok feltehetően egy idő után megint csak továbbköltöznének az interneten.

A tizenévesek 71 százalékának van olyan barátja, ismerőse, akivel szinte csak virtuálisan tartja a kapcsolatot, minden másodiknak több ilyen barátja is van. Nem csak a barátságok virtuális fenntartását segíti az online jelenlét: a fiatalok kilenctizede kapott már üzeneteket ismeretlenektől, 43 százalékkal pedig ez gyakran előfordul. Bár ezek közül biztosan sok jó szándékkal érkezett, elgondolkodtató, milyen kockázatokkal járhatnak az ismeretlenek megkeresései.

„Kértek-e már tőled erotikus fotót csetbeszélgetésben?” – így szólt az anonim felmérés egyik kérdése. A megkérdezett fiatalok 39 százaléka válaszolt erre igennel, és az arány még a 14 év alattiak körében is eléri az egyharmadot. A megkérdezettek közül hét százalék teljesítette is a kérést, elsősorban a fiúk: közülük minden tizedik, a lányok közül minden huszadik küldött magáról erotikus jellegű képet.

A kérdésben „erotikus fotó” szerepelt, ami alatt sok mindent érthettek a válaszolók, nem csak meztelen képeket. Emellett a válaszadók legidősebb rétege valószínűleg nem kis részben aktív nemi életet élő tizenéves, ők a barátjuknak vagy barátnőjüknek küldtek ilyen jellegű képet, habár ennek is megvan az a rizikója, hogy esetleg mások birtokába juthat. Hasonlóan feszélyező adat, hogy a megkérdezettek 44 százalékának volt már olyan érzése a közösségi médiában, hogy zaklatják, a válaszolók egytizedével pedig ez többször is előfordult már.

Az adatvédelem és a netbiztonság terén csak egy fokkal megnyugtatóbb a helyzet: a válaszok tanúsága szerint a tinédzsereknek egy része tudatos, és igyekszik különböző óvintézkedéseket tenni. Tíz százalékuknak törték már fel a fiókját. Bár nyilvánosak a profiljaik, és előfordult már velük, hogy nem valós adatot adtak meg magukról, azért évente egyszer-kétszer lecserélik a jelszavukat, és minden ötödik tini beállította a kétlépcsős azonosítást.

Mivel a fiatalok átköltöztették a médiafogyasztásuk jelentős részét a közösségi média felületeire, ez a potenciális vásárlói tömeg eltűnt az őket idáig a hagyományos médián keresztül elérő marketingesek radarképernyőjéről. Erre válaszul jött létre az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett médiaszereplője, az influencer. A tinik pedig – úgy tűnik – szeretik az influencereket. A megkérdezettek 61 százaléka több mint tízet követ az Instagramon, 28 százalékuk harmincál is többet.

Azt, hogy kiket követnek, viszonylag egyszerű szempontok alapján döntik el: legfőbb ok, hogy jók a kiposztolt képek, aztán a jó Insta-sztorik következnek, egynegyedük az általuk ajánlott jó termékeket nevezte meg motivációként. Az influencerek hatásosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bár a tizenévesek többségének nincs saját keresete, negyven százalékukkal előfordult már, hogy egy influencer ajánlása miatt vásárolt vagy próbált ki egy terméket, húsz százalékuk nem is egyszer.

Egy ekkora befolyással és népszerűséggel járó szakma vonzó is a tiniknek: negyedük szívesen lenne influencer, ugyanakkor a megkérdezettek fele szerint ennek a tevékenységnek lehetnek árnyoldalai is.

A felmérés piaci szokásokat kutató része a tinédzsereknek a reklámozás egy hagyományosabb fajtájához, a hirdetésekhez, azon belül is az online hirdetésekhez való viszonyára tért ki. Az influencerekkel ellentétben a többségük igyekszik elkerülni a reklámokat, egynegyedük már megszokta a jelenlétüket, és csak ignorálni próbálja. Akadnak olyanok is, akik már klikkeltek netes hirdetésre, mert megtetszett nekik, de ezt a választ csak a megkérdezettek 15 százaléka jelölte be.

A hagyományos hirdetéseket többnyire utálják, de ha ők maguk dönthetnek arról, hogy egy cég vagy egy márka bejegyzései szembejöjjenek-e a böngészés során, sokkal megengedőbbek: a megkérdezettek 86 százaléka követ valamilyen márkát a Facebookon vagy Instagramon, ha csak egyet-kettőt is. Minden ötödik fiatal azonban tíznél több márkát követ.

Összességében a fiatalok az utóbbi években nagyot robbanó közösségi médiában kialakítottak egy új, az idősebb generációknak kissé nehezen átlátható saját teret, amelyben a kortársaké és az influencereké a főszerep. Sokan kritizálják a most felnövő generációt azzal, hogy a mai fiataloknak nincsenek olyan szociális készségeik, mint az előző generációknak, ami a feltevések szerint a jövőben problémákat okozhat a munkahelyeken. Erre a megállapításra épp Joanelli Tamás, a Be Social ügyvezetője cáfolt rá a felmérés bemutatóján egy példával. „Néhány napig bambán néztünk egymásra a gólyatáborban, aztán a tanév során kezdtünk el barátkozni” – idézte fel, amikor ő kezdte a gimnáziumot, míg a most felnövő generáció a nyár folyamán a Facebookon leszervezett találkozókon kezd összeismerkedni, amiből aztán már a gólyatábor alatt, de legkésőbb az első tanítási napokra barátságok alakulnak ki. Szerinte a fiatalok kapcsolatteremtési képessége megváltozott, és emiatt a mostani tizenévesek felnőve sokkal nagyobb kapcsolati tőkét hozhatnak magukkal, mint az előző generációk bármelyike.

Kérdés azonban, hogy a generáció egyes tagjai között nem alakul-e ki minden korábbinál szélesebb társadalmi szakadék a kapcsolati tőkéhez való hozzáférés és a használatára való képesség alapján. Hiszen a felnövekvő generáció tagjai közül a kapcsolataik kiépítésével többet foglalkozók nagy eséllyel azok lesznek, akiknek az ehhez szükséges technikai eszközök is hamarabb a rendelkezésükre állnak, és ezt az elkülönülést csak felerősítik olyan hagyományos dimenziók, mint a családi háttér és az iskolarendszer, amely Magyarországon még növeli is a társadalmi különbségeket. Ebben az esetben a közösségi média a kapcsolati tőkén keresztül növelné a felnövekvő generáción belüli szakadékot, vagyis a társadalmi egyenlőtlenséget.

Az influencer

Az influencer afféle internetes márkaarc: a közösségi médiás személyiségeket, YouTube-videósokat, akiknek jelentősebb a követőbázisuk, rendszeresen megkeresik hirdetési szándékkal a legkülönbözőbb cégek. Leegyszerűsítve: az internetes személyiség, vagyis jelen esetben az influencer pénzért megjeleníti az adott terméket az általa kiposztolt tartalomban, esetleg külön bejegyzést szentel a népszerűsítendő terméknek, szolgáltatásnak, annak reményében, hogy a követőit annak fogyasztására, igénybevételére veszi rá. Maga a szó is az angol „influence”, azaz befolyás, befolyásolni szóból ered.