Tóth Károly: Az ellenzék felelőssége

2018. február 19. 13:49 - szerző: Tóth Károly

Hamarosan országgyűlési választás lesz, a fölkészülés döntő szakaszához érkeztünk. A demokratikus ellenzéki pártok a győzelem érdekében eltérő utakat választottak. Mindannyiuk egyértelművé tette ugyanakkor, legyen szó akár az LMP-ről, akár a Demokratikus Koalícióról vagy pártomról, az MSZP-ről, hogy képes legyőzni a jelenlegi kormányerőket. Azt is világossá tették, hogy a győzelem után jogállami módszerekkel, de következetesen elszámoltatják a jelenlegi kurzus törvénysértéseit, amit csak helyeselni lehet.

A társadalom különböző csoportjai, továbbá számos közéleti személyiség is javaslatok sorával állt elő, hogy miként lehetne kialakítani a győzelemhez vezető együttműködést. Ezeket az ellenzéki pártok nem fogadták el, ami szívük joga. Hiszen valóban, a pártok demokratikusan megválasztott döntéshozó testületeinek joga és felelőssége a választási stratégiák meghatározása.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A közvélemény-kutatási adatokból megállapítható, hogy a társadalom nagyobb része kormányváltást akar, az ellenzéki pártok tehát nekik tartoznak felelősséggel, az ő jogos elvárásuk a kormányváltás, a pártok joga pedig az ehhez vezető stratégia kidolgozása.

Természetesen többpárti demokráciában biztos győzelmet senki nem ígérhet, de – és ismét a kormányváltást akarók többségére hivatkozom – azt igen, hogy még egyszer nem alakulhat ki kétharmados Fidesz-többség, mert ez egyrészt beláthatatlan következményekkel járna az emberek számára, másrészt azt bizonyítaná, hogy az ellenzék nem élt a társadalom kínálta kormányváltó többséggel, tehát a pártok külön-külön és együtt is rossz stratégiát alakítottak ki.

Épp ezért már most világossá kell tenni, hogy ha – bár ne így lenne! – a Fidesz ismét kétharmaddal győzne, akkor a rossz stratégiát választó döntéshozók is vállalják döntéseik következményeit. Ezúttal nem lehet megelégedni a vereség utáni egymásra mutogatással, a felelősség elkenésével. Meggyőződésem, hogy a demokratikus pártok döntéshozóinak már most ki kell nyilvánítaniuk, hogy egy esetleges bukásnál csak az egyéniben győztesek veszik át a mandátumukat, a listán lévők visszaadják azt a párttisztségükkel együtt. Így megteremthető annak lehetősége, hogy új szereplők csatlakozhassanak a politikába, olyanok, akik képesek reményt nyújtani.

Még egyszer hangsúlyozom, ha a Fidesz ismét kétharmadot szerez, az nem a kormányt váltani akaró többség kudarca lesz, hanem az ellenzéki politikáé. Ennek erkölcsi felelősségét vállalni kell.