Szabó Brigitta: Orbán leghűbb ügyésze
Elérkezett Polt Péter legfőbb ügyész nagy pillanata, amikor bizonyíthatja, hogy Magyarország jogállam, ő a köz érdekét képviseli, képes független szakértelemmel végezni a munkáját, akkor is, ha Szigetvári Viktor pert nyert ellene, és nyíltan nevezheti fideszesnek. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF kényes ügyet firtat, a miniszterelnök családjához köthetőt, s igazságügyi ajánlással fordult a Legfőbb Ügyészséghez. Valamit muszáj lesz lépnie.
A The Wall Stree Journal hozta nyilvánosságra azt az OLAF-jelentést, amely szerint a hivatal 35, 2011 és 2015 közötti közbeszerzést vizsgált meg, amelyeket az Elios Zrt. nyert el. Az akkor még a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában lévő cég uniós pénzből korszerűsíthette számos településen a közvilágítást, s szerelhette be azokat az energiatakarékos izzókat, amelyekről azóta kiderült, hogy sok mindent tudnak, csak egyet nem, fényt adni a sötétben a közlekedéshez.
Az OLAF nem a sötétséget bánja, hanem azokat a szabálytalanságokat és összeférhetetlenségeket, amelyek egyértelműen korrupcióra utalnak. Például hogy Hamar Endrének, az Elios egykori tulajdonosának másik cége, a Sistrade részt vett a pályázatok előkészítésében, vagyis az Elios első kézből kaphatott információkat a pályázat feltételeiről, a rosszabbik esetben pedig egyenesen rá írták ki őket.
Tulajdonképpen az OLAF-nak nem volt nehéz dolga, mert ugyanebben az ügyben, ugyanezen okok miatt már történt feljelentés. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke már 2015-ben négy, összesen 1,2 milliárd forintos megrendelés miatt tett feljelentést „a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett elkövetésének gyanújával”. Majd 2017 elején előkerült olyan hangfelvétel is, amelyben egy adott közvilágítás-fejlesztési pályázat hivatalos megjelenése előtt másfél évvel történtek megbeszélések a majdani megrendelésről, s ahol szóba jött, hogy Tiborcz István érdekelt a munkában.
Hadházy Ákos feljelentéséből semmi sem lett, a főügyészség lezárta az ügyet. Miért?
Mert Polt Péternek ez a dolga. A legfőbb ügyész az orbáni rendszer legfőbb pillére is. Miatta lehet olyan stabil, amilyen. Tőle függ, hogy ki és mi kerülhet bíróság elé, hogy egyáltalán miben indulhat el lényegi nyomozás, hogy kit számoltatnak el, s kit nem. Hosszasan lehetne sorolni Szabadi Béla volt kisgazda politikustól Szilvásy György egykori titokminiszteren és Spéder Zoltánon át Juhász Péterig, hogy milyen ügyeket vitt olyan szívósan, mint a pióca.
De a kedvezményezett oldalon még hosszabb a lista. Egy klasszikus ügy a Kaya Ibrahim–Josip Tot–Schlecht Csaba-sztori a köztartozásokat felhalmozó, majd eladott Fidesz-cégekkel. Emlékezetes, ahogyan a 12 legnagyobb agrárcéget átjátszották oligarchák kezére a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül, vagy hogy a magyar televízió volt elnökét, Szabó László Zsoltot nem találták bűnösnek hűtlen kezelés ügyében. Deutsch Tamás megúszta a stadioni beléptetőrendszer kudarcát, Hernádi Zsolt a kenőpénzügyet, de Rogán Antal belvárosi ténykedései sem érték el az ügyészség ingerküszöbét. A Quaestor-vezér Tarsoly Csabát két hétig nem hallgatták ki az ország egyik legnagyobb pénzügyi botrányának kitörésekor. A Magyar Nemzeti Bank alapítványaival ugyancsak semmi problémája nem volt Polt Péternek. Példák sora.
A főügyész hivatalba lépése utáni statisztikák szerint 2010-től meredeken zuhanni kezdett azoknak a politikai korrupciós ügyeknek a száma, amelyekkel egyáltalán foglalkozott az ügyészség. Egy idő után a feljelentés is kevesebb lett, hiszen az ellenzék beletörődött, hogy semmi értelme ugrálni. Mondják, minden fontos ügy eljut Polt Péterhez, s rendelkezik róluk. Mögötte áll egy viszonylag friss, már a rendszer által kinevelt ügyészi generáció, ők szinte maguktól is tudják, mit kell tenniük.
Most azonban helyzet van. Az OLAF megkeresését ezúttal nem lehet félvállról venni, a legfőbb ügyésznek elvileg el kell indítania a nyomozást. Ha nem teszi, arra az esetre a csalás elleni hivatal megtette a javaslatát az Európai Bizottságnak, vagyis hogy az EU kérje vissza mind a 12 milliárd forint támogatást, amely az ügyekben érintett. Sőt a bizottság úgy is dönthet, hogy az összes közösségi támogatás átutalását leállítja. Már most is lassabban folynak be a pénzek, a kormányzat több mint ezermilliárd forintot előlegezett meg az EU-nak.
Izgalmas kérdés, hogy mit tesz Polt Péter. Lányi András lapunkban nemrégiben azt mondta, hogy ez nem korrupció, ami itt van, hanem az állami abszolutizmus újjáépítése dúsan javadalmazott párthűbéresekkel. Ez nem korrupció, ez maga a rendszer.
Az OLAF most érdekes házi feladatot adott Poltnak. Az ura mellé áll-e, s akkor kihúz a zsebéből minimum 12 milliárd forintot, vagy vele szembe, s akkor kihúz egy téglát a rendszerből?
