Szabó Brigitta: A miniszterelnök vejének haverja

2017. november 25. 07:59 - szerző: Szabó Brigitta

„Totál hülyeség, nonszensz” – válaszolta Lázár János a 168 Óra kérdésére, igaz-e, hogy a kormányfő vejének üzleti köre valamiképpen az új elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetésének közelébe, így piaci előnyöket jelentő információk birtokába kerülhet. A miniszter nem is érti a gyanúsítgatást, mondván, ők csak az európai uniós előírásoknak tesznek eleget, az állami tulajdonban lévő online közbeszerzési cég élére pedig tapasztalt vezető kerül.

Az Európai Unió valóban kötelezővé tette az összes tagállamban az online közbeszerzési rendszerek bevezetését azért, hogy átláthatók legyenek és kevesebb adminisztrációval járjanak az uniós támogatások közbeszerzési eljárásai, s nagy reményeket fűz ahhoz, hogy egyben sikerül megtisztítani is a piacot a korrupciótól. Szlovákiában például már most minden az elektronikus piactéren zajlik, sőt, az

egyszerűbb, egységesíthető közbeszerzések esetében szoftver végzi az ellenőrzést és az értékelést, vagyis maga dönti el, melyik ajánlat nyer.

Emberi kéz a folyamatba nem nyúlhat bele. Más uniós tagországok az egyszerűbb formáját választották az online közbeszerzésnek, csak az elejét és a végét tették elektronikussá, vagyis az ajánlatkérés, az ajánlatadás, valamint az eredményhirdetés zajlik online. Ezzel annyit értek el, hogy sem a beadásról, sem az eredményhirdetésről nem marad le senki, csak mert például dugóba került.

Hogy Magyarország mennyire komoly rendszert vezet majd be áprilisig, nem tudjuk, mert a Miniszterelnökség harmadik hete nem találja szakértő munkatársát, aki elmondaná.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Mindenesetre az EU nem írja elő, hogy a kormányoknak kötelező lenne beszállniuk a piacra, vagyis venniük kellene online közbeszerzéssel foglalkozó céget, meg azt sem kéri, hogy a társaság élére a miniszterelnök vejének haverja kerüljön. Azzal a lépéssel, hogy az állam belép a piacra, gyakorlatilag egy csapásra tönkreteszi a szolgáltatók versenyét. Mert ugye ki merne közbeszereztetni nem az állam által preferált céggel? Az EU azt sem írja elő, hogy ugyanaz a tulajdonosi kör fejlessze ki, üzemeltesse és ellenőrizze a rendszert.

Ha viszont mégis így van, akkor Lázár János ne csodálkozzon, hogy a korrupció gyanújának árnyékába került az üzlet, s hogy valakinek eszébe jut, mi van akkor, ha esetleg belenyúlnak majd a közbeszerzésekbe.

A NER rendszerének működtetői ugyanis egy ideje már nem tudják megkülönböztetni a magánvagyont a közvagyontól,

a magánérdeket a közérdektől. Úgy használják a köz pénzét, tulajdonát, de más magánvagyonát is, mintha az övék lenne, ha pedig valaki számon kéri őket, megsértődnek, felháborodnak, esetenként gúnyolódnak.

Amikor az adóhatóság vezetőjének, Tállai Andrásnak a levelére Mezőkövesden csökkenti az üzemanyag árát egy nemzetközi nagyvállalat, a Mol, erre az a kormányzat válasza, hogy bravó, nagyon ügyes az országgyűlési képviselő úr! Amikor a miniszterelnök 90 millió forintot költ repülőjegyekre, de azt, hogy hová utazott, csak közérdekű adatigénylés hatására mondják meg, de akkor is csak részben, s utólag derül ki, hogy az összes elhallgatott út valamilyen módon a sporthoz – értsd, Orbán Viktor hobbijához – kötődik. Amikor Andy Vajna két kaszinóüzemeltető cége egyesül, 2,1 milliárd forint játékadó helyett csak 400 millió forintot kell befizetnie. Amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes eléri, hogy ugyancsak a hobbijára, a 2021-es Vadászati Világkiállításra 390 millió forintot adjon az állam, csak szakmai anyagok előkészítésére. Amikor Palkovics László oktatási államtitkár barátja és volt üzlettársa, Fauszt Zoltán cégei négy informatikai tenderen 1,5 milliárd forintban nyertek meg közbeszerzéseket.

Na, szóval ilyenkor nem igazán értem, hogy Lázár min csodálkozik. Totál hülyeség, nonszensz.