Mátyás Győző: Egy kutatás tükrében

augusztus 6. 09:15 - szerző: Mátyás Győző

Nemrégiben napvilágra hozták egy közvélemény kutatás eredményeit.

Nem lenne ebben semmi különös, hiszen napjainkban csak úgy hemzsegnek az objektívabbnál tárgyilagosabb műhelyek, amelyek sorra publikálják, hogy a Fidesz éppen 97 vagy már 102 százalékos népszerűségnek örvend a lakosság körében. Vagy amelyek például alapos munkával,

a tudományos módszertant mintegy megújítva kikutatják, hogy minden magyarok legnagyszerűbb miniszterelnöke a nép szerint jobban képviseli a magyar nemzetet, mint Kossuth, Széchenyi, Petőfi és Farkas Bertalan együtt. De talán még Dzsudzsák Balázsnál is jobban.

Nevezett kutatást viszont egy amerikai műhely, az International Republican Institute (IRI) készítette – magyarokról. Mint nevéből is kitűnik, ez egy republikánus intézmény: az igazgatóságban konzervatív képviselők, üzletemberek, sőt szenátorok vannak, a nemzetközi tanácsadó testületben pedig egyaránt megtalálható John Howard, korábbi konzervatív ausztrál miniszterelnök, vagy éppen Mikulás Dzurinda és Vlagyimir Klicsko is – utóbbi Kijev polgármestereként. Talán csak az ad okot némi gyanúra, hogy a szervezet elnöke John McCain, akinek nincs a legjobb véleménye minden magyarok legnagyszerűbb miniszterelnökéről. De ennek arrafelé nincs jelentősége, mert egy ilyesfajta amerikai intézet nem propagandát, hanem kutatómunkát akar folytatni. (Persze azért az eredményeket látva, nem oszlathatjuk el a gyanút, hogy Soros keze ide is betette a lábát.)

A kutatásról néhány hazai orgánum is ejtett szó, főként a fiatalok jövőjét illető részt kiemelve.

De rejtezik ott más is!

A nemzeti és a régiós ügyekre vonatkozó vélemények különösen érdekes összefüggést mutatnak. Arra a kérdésre, hogy „mit tart ma a legnagyobb problémának, amivel Magyarországnak szembe kell néznie”, az emberek 28 százaléka válaszolta, hogy a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenségeket, ezt követi a korrupció (15 százalék), majd a munkanélküliség (13 százalék), s az egészségügy (12%). A bevándorlás négy százalékot kapott, míg a terrorizmus kettőt. S tegyük hozzá: ez esetben az emberek nem előre megadott lehetőségek közül választottak, hanem spontán módon válaszoltak.

Mondhatnánk, hogy kormánypropaganda ide vagy oda, az emberek nagyon is pontosan látják tényleges gondjaikat, s

nem hiszik azt, hogy a honi egészségügyhöz képest a Schwarzwaldklinik a fasorban sincs, s nem azt tartják a legégetőbb problémájuknak, hogy nevetős kedvében van-e Soros György.

Más oldalról viszont, ha ugyanezt a kérdést Európára vonatkozóan teszik fel, akkor a veszélyek között az első helyen áll a terrorizmus (26%), a másodikon a bevándorlás (19%), míg a munkanélküliség csak 3 százalékot kapott. Innen nézve a folyamatos propagandisztikus manipulálás egyáltalán nem tűnik eredménytelennek, még akkor sem, ha a látszat a honi prioritásokat illetően mást mutat. Ne feledjük: a szociálpszichológia ismert fogalma az analógiás átvitel, vagyis honfitársaink nagy része hiába nem látott itthon eleven menekültet, ettől még nagyon retteghet az Európából kalifátust csinálni készülő migránsoktól.

Egy másik fontos téma, amit az IRI kutatása részletesen körüljár, hogy mennyire örülnek a magyarok a Putyinnal való egyre duhajabb druzsbázásnak. Az nem meglepő, hogy egy amerikai intézet – már csak geopolitikai okokból is – igyekszik tájékozódni a növekvő orosz befolyás „recepciójáról”. Ami meglepő, az a felmérés alapossága, sokrétűsége, ami arra enged következtetni, hogy az amerikaiak komoly eshetőségként számolnak azzal, hogy az oroszok kiterjesztik ölelő karjaikat Kelet-Európa felé.

Fotó: Népszabadság-archív / Reviczky Zsolt

Nos a magyarok nem hisznek Putyinnak, és az „Európa védelmezője” szerepét cinikus pozőrségnek gondolja a többség. De ha azt kérik a magyaroktól, hogy egy ötös skálán helyezzék el magukat Európa és Oroszország között különböző területeken, akkor érdekes eredmény jön ki. Egészségügy, nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások tekintetében csak 3 százalék gondolja úgy, hogy a magyar rendszer teljesen olyan, mint a nyugat-európai, 16 százalék szerint pedig nagyjából hasonló.

Viszont több mint kétszer ennyien vélik úgy, hogy teljesen, vagy nagyjából olyan a magyar rendszer, mint az oroszországi.  19 százalék gondolja azt, hogy az általános életszínvonal hasonló lenne a nyugatihoz, 37 százalék szerint viszont olyan nívón élünk, mint az oroszok.

A morális, kulturális és intellektuális értékek tekintetében viszont többen vélik magukat a Nyugathoz tartozónak.

Vagyis: bár inkább gravitálnánk Európa felé, a jelenünk az nem annyira guccis (leszámítva ibizai Árpit és barátait), mint inkább gimnasztyorkás. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy egyre többen vélik úgy: a 2018-as választás egyik fő motívuma éppen az Európa vs. Oroszország téma lesz.

Visszatérve a kiindulóponthoz: amúgy a megkérdezettek 74 százaléka véli úgy, hogy Magyarországon a fiataloknak nincs biztató jövőjük. Igazán szép remények.