Lakner Zoltán: Másfeledik forduló
Az önkormányzati választásra tervezett teljes ellenzéki együttműködés Budapesten még azelőtt összeomlott, hogy létrejött volna. A főpolgármesteri előválasztás másfeledik fordulója összeveszéssel zárult. Májusban talán újra tárgyalnak egymással a vitázó felek. Addig van idő kisilabizálni, valójában mi folyik itt. Egyébként, kevesebb mint ötven nap múlva, nem önkormányzati, hanem európai parlamenti választásra kerül sor.
Adott a NER kellős közepén a főváros, amelynek politikai klímájában győzelmi esély teremhetne a kormánypárt ellenfeleinek. A nagyváros politikai potenciálja a tartós túlélést biztosíthatja az ellenzéknek, sőt, elrugaszkodási pontként szolgálhatna számára. Akkor is, ha az ellenzéki erők széttagoltsága miatt a Fidesz-ellenes voksokat nem adhatjuk egyszerűen össze. Éppen az volna a feladvány, aminek a nyitjára végre rá kellene jönni, hogy miként lehet összerántani a Fidesszel szemben álló szavazókat Budapesten. Ez lenne a politikacsinálás.
Persze ha nem mindenki ezt akarja, akkor az egy másik játék.
Leírni is furcsa, de a Fidesz fővárosi versenyelőnye Tarlós István, aki képes eljátszani és még mindig sokakkal elhitetni, hogy Budapest érdekeinek kérlelhetetlen harcosa, miközben a város autonómiája egyre szűkül, politikai kiszolgáltatottsága pedig egyre nő. Tarlós, az eddigi választási tapasztalatok szerint, plusz százalékpontokat hoz a kormánypártnak. Ilyenformán a kihívók nem engedhetik meg maguknak, hogy többen legyenek. Azt sem, hogy a talpon maradó egyetlen kihívó alkalmatlan legyen a Fidesz-ellenes szavazótábor egyesítésére.
Nehéz követni, hol tartunk. Decemberben született egy Karácsony Gergely, Molnár Zsolt és Puzsér Róbert által szignált szándéknyilatkozat a kétfordulós főpolgármester-jelölti előválasztásról. Februárban lezajlott az előválasztás első köre, amit Karácsony simán megnyert Horváth Csabával szemben. Márciusban a Jobbik és az LMP, valamint Puzsér tető alá hozták a „centrummegállapodást”. Április első hétvégéjén az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum megnevezték jelöltjeiket a kerületek nagy részének élére. Erre a fővárosi Jobbik- és LMP-szervezet kijelentette, „a kapzsiság győzött az elvek felett”. Aztán Puzsér közölte, nem vesz részt a második előválasztási fordulóban, a választáson viszont elindul. Karácsony erre megüzente, lesz második előválasztási kör. Nyilván arra számít, hogy Puzsér kiugrását a szavazók a gyengeség jelének tekintik, az előválasztás nélküli indulását szabotázsként értékelnék.
Amiben óriási egyetértés mutatkozik, hogy mindenki a másikat vádolja olyan magatartással, ami miatt nem lehet a valódi ügyekről, csak személyi kérdésekről beszélni.
Másvalaki nem volt konstruktív, nem tett eleget a megállapodásért, hetekre eltűnt, nem a lényegről akart beszélni. Ezek deklarálását követően egyöntetűen folytatják a személyi kérdésekről szóló üzengetést. Puzsért szándéknyilatkozat köti a második előválasztási fordulóban való részvételhez. De megállapodás köti a Jobbikhoz és az LMP-hez is, amelyek esküvel fogadták, hogy csakis együtt tárgyalnak, mégpedig nem csupán a főpolgármester-választás körüli ügyekről, hanem szintúgy a kerületi polgármesterekről és képviselőjelöltekről. Ezek után olyan megegyezésben Puzsér és az LMP nem vehetett részt, amiből kimaradt a Jobbik.
A négyek viszont úgy vélik, és ezt kutatási eredmények támasztják alá, hogy a Jobbik bevonása a megegyezésbe inkább szavazatokat vinne, mintsem hozna az ellenzéknek. Karácsony amúgy is szeretne megszabadulni a Jobbikkal kapcsolatos elhibázott nyilatkozatának árnyától. Így viszont a tárgyalás kiindulópontja valójában kezdettől egy patthelyzet volt: az MSZP, a Párbeszéd, a DK és a Momentum a Jobbikkal nem egyezne meg, Puzsér és az LMP viszont a Jobbik nélkül nem köt egyezséget. Nem látni, mi hozna ebben változást.
Karácsony máris deklarálta, hogy a kerületekről szóló tárgyalás kizárólag olyan párttal folytatódhat, amely a főpolgármesteri előválasztás eredményét elfogadja. Tehát ha Puzsér kifarol a második fordulóból, az LMP ne is telefonáljon.
Puzsér Róbert és Karácsony GergelyCsavar a történetben, hogy az LMP több budapesti kerületi szervezete is berzenkedik a Puzsér–Jobbik–LMP-megállapodás miatt. Ilyenkor szokott sok dolga akadni az etikai bizottságnak. Csak aztán maradjon, aki elindulhat a választáson.
Emellett az LMP és a Jobbik közleménye meg maga Puzsér is arra utalt, hogy az MSZP és a DK okozta a három kétharmadot, ezért a velük felálló szövetség alkalmatlan a Fidesz megtörésére.
Ez lehet álláspont, de akkor minek tárgyaltak velük?
Annak végképp van egy vajszínű árnyalata, hogy a teljes körű ellenzéki egység elmaradása miatt felmondja az előválasztási szándéknyilatkozatot annak az LMP-nek és Jobbiknak a jelöltje, amely tavaly egyetlen megegyezésre sem voltak hajlandó, s történik mindez pontosan a parlamenti választás évfordulóján.
E nagyszabású események szinte elhomályosítják a szombati megállapodást, amely számos baloldali politikus kerületek közti teleportálását hozta. Többen is újoncok ott, ahol fél év múlva nyerniük kell. Kiderült az is, hogy az előválasztás első fordulójának vigaszdíja a zuglói polgármester-jelöltség volt. Ezt elmulasztották megemlíteni, habár a jó ideje keringő pletykák arra engednek következtetni, hogy nem a múlt héten dőlt el.
Az első előválasztási forduló után azt írtuk, hogy „az ellenzéki szavazók és különösen az előválasztók számára fontos tapasztalat lehet, ha azt láthatják, nem az ellenzéki pártokon belüli és a pártok közötti taktikázás, személyi versengés lejátszása végett volt szükség arra, hogy felkerekedjenek, és hóban, fagyban, sárban voksoljanak”. Ez a tapasztalat továbbra is elég fontos lenne, ha lenne.
