Lakner Zoltán: Kísérletek Vásárhelyen | Netrix Media Systems

Lakner Zoltán: Kísérletek Vásárhelyen

2018. január 25. 07:24 - szerző: Lakner Zoltán

Veszélyes emberré vált Márki-Zay Péter, miután úgy döntött, jelölteti magát a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson. Nem kincstári ellenjelölt, bírálja a város egyszemélyi vezetését, a februári polgármester-választást párhuzamba állítja az áprilisi parlamenti választással, számon kéri a kormánypárton az ellenzéki jelöltek országszerte tapasztalható ellehetetlenítését, például azt, hogy kirúgják őket az állásukból.

Merthogy a választási kampány eseménytörténetéhez tartozik Márki-Zay elbocsátása egy multicég csongrádi leányvállalatától. Feleségének egészségügyi cégét is állítólag pont most fogja vizsgálni a tisztiorvosi szolgálat. A térfigyelő kamerák szintén a jelöltség bejelentését követően kerültek ki a házuk környékére.

Márki-Zaynak – a helyi katolikus plébánia világi elnökének – esélye lehet arra, hogy olyan szavazók voksát is megszerezze a Fidesszel szemben, akik baloldali jelöltre sosem voksolnának. Ugyanakkor az indulását minden ellenzéki párt támogatja, a baloldaliak és a Jobbik is.

Lázár János, a város ura azt mondja, a választáson derül ki, mennyire megosztottak a polgárok. Értsd: a felforrósodott hangulat ellenére kijön neki a választási matek. Intenzív kampányt folytat, körbeturnézza szűkebb pátriáját. Felújított rendelő, óvoda, ipari park, városközi vasút terem a lába nyomán.

Az egyik konkurens polgármesterjelöltet meg is győzte Lázár teljesítménye. Hernádi Gyula, az MSZP korábbi városi frakcióvezetője sikertörténetnek tartja a Lázár-korszakot magában foglaló elmúlt húsz évet. Egy kicsit talán a saját sikereinek is örül. 2008-ban ugyanis olyan szervezet kapta meg egy milliárdos fejlesztési forrás szétosztásának jogát, amelyben Hernádi és családtagjai vettek részt. Végzettség és szürkeállomány kell az ilyen munkához, mondta akkor, s nekik ezek megvannak. Most városszerte találgatják, milyen előnye származhat abból, hogy ráindul Márki-Zayra.

Lapunk úgy tudja, Lázárhoz közel álló személyek győzhették meg az indulásról a városban közismert orvost, teniszklub-tulajdonost, aki annyit mondott: egy „idősebb és tapasztalt barátja” inspirálta, hogy vállalja a baloldali indulóként rá váró „kellemetlenségeket”. Például azt, hogy az MSZP helyi szervezete kezdeményezte kizárását a pártból. Hernádi egyébként még azt is visszautasítaná, ha más ellenzéki pártok azzal támogatnák őt, hogy nem indítanak jelöltet. Nem szeretné, „ha ezt a békés, nyugodt várost mély politikai árok osztaná ketté”, és „kísérleti terep” válna belőle az országos politikában.

Hegedűs Zoltán és Lázár János
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ami azt illeti, a település réges-rég kísérleti terep. A Rapcsák–Lázár-korszak időtartama jócskán meghaladja a negyedszázadot. A hódmezővásárhelyi egyeduralom kiépülése megelőlegezte a „nemzeti együttműködés” országos térhódítását.

A hatalmi modell egyik oszlopa az egyház. Németh László esperes, plébános internetre felkerült templomi kortesbeszéde fokozta a hódmezővásárhelyi választásra irányuló figyelmet, habár vélhetően az lett volna a célja, hogy a híveket voksolásra ösztönözze, de ne hozza indulatba az ellenoldalt. Az egykori tábori lelkész, akit amúgy a Horn-kormány idején léptettek elő őrnaggyá, 2016-ban Pro Urbe díjat kapott. Ezt akkor mások mellett Lázár Jánosnak köszönte meg, hiszen „nyilván ott van e mögött miniszter úr is, aki megszólított, és erre a plébánosi feladatra engem jelölt”.

Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök, az Orbán Viktorhoz talán legközelebb álló (szó szerint is szokott mellette állni a felcsúti arénában) egyházi személy a templomi kampányról azt mondta, „az egyház nem folytat pártpolitikát”, de „engedtessék meg, hogy azokat támogassuk, akik a keresztény világnézetet vallják magukénak”. Megszólalt a teológus miniszterelnök-helyettes is, aki szerint az esperes szólásszabadságának része, hogy a liturgia keretein belül értékrendbeli útmutatást adjon híveinek.

Csakhogy az esperes védelmére kelő egyházi és világi személyek nem mondanak igazat. Ő ugyanis a templomi szózatot megelőzően a városi sajtóban, a liturgikus kereteken kívül, konkrét személyekre vonatkozóan nyilatkozott:

„Márki-Zay politikai vitorláját egyházi hátszéllel próbálja dagasztani. A híveknek azonban mi azt ajánljuk, a volt alpolgármestert, Hegedűs Zoltánt támogassák.” Azt is hozzátette, hogy ezt fogja kihirdetni a templomban, ezért övezte fokozott figyelem az istentiszteletet. A Márki-Zaynak felrótt „egyházi hátszél” pedig nem más, mint nyilvánosan megvallott keresztény hite. Jó keresztény azonban, úgy látszik, csak akkor lehetne, ha a kormánypártot támogatná.

Németh László fő érve Márki-Zay ellen pontosan az, hogy emberemlékezet óta nem volt ennyire kedvező helyzetben az egyház, intézmények és épületek fémjelzik ezt a korszakot. „Már itt van a pénz a számlán.”

Az esperes és felettesei mintha kizárólag anyagiakban mérnék a katolikus egyház helyzetének alakulását. Hatalmas szervezetről van szó, működtetéséhez pénzre is szükség van, de talán nem csak arra. Saját szerepének megítéléséhez hozzátartozna, hogy az egyház magába és önmagán túlra nézzen. Máskülönben önző szervezet benyomását kelti, amelyet közpénzzel meg lehet vásárolni.

Az időközi választás, ha kísérlet, annak a felmérése, zavarja-e a többséget az egyház és állam dolgainak ilyetén állása. Meglátjuk azt is, mire megy az ellenzék, ha jobboldali jelölttel próbál csalódott Fidesz-szavazókat megnyerni. Újabb tapasztalat lesz a megfélemlítés és a kamujelöltek hatásosságáról is. Legfőképpen azonban a kiállás bátorságának próbájaként szólhat Hódmezővásárhely az egész országról.