Hajba Máté: A Putyin-terv

2017. november 22. 08:05 - szerző: Hajba Máté

A napokban megvádolták Donald Trump volt kampányfőnökét, Paul Manafortot, akit már a kampány alatt is értek támadások, hogy az elűzött ukrán államfő, az oroszbarát Viktor Janukovics embere lett volna. Bob Mueller, aki a Trump-kampány és Oroszország viszonyát hivatott feltárni, most gyűjtött össze annyi bizonyítékot, hogy vádat is emeljen. A volt kampányfőnököt egyebek mellett a magyar füleknek oly ismerősen hangzó „ügynökösködéssel” gyanúsítják. Amerikában van egy jogszabály, a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA), amely szerint mindenkinek, aki egy külföldi szervezet vagy állam nevében jár el, annak dolgozik, regisztráltatnia kell magát, és szükség esetén részletekkel kell szolgálnia a munkájáról. Manafort a vád szerint az ukrán kapcsolatait illetően félrevezette a hatóságokat.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ezzel párhuzamosan az is egyre világosabb, hogy Vlagyimir Putyinék nagyobb befolyást tudtak szerezni az amerikai társadalomban a közösségi média segítségével, mint azt korábban bárki is gondolta. A Kreml reklámok és álhírek segítségével a belső feszültségeket élezte, legyen szó akár faji, akár politikai ügyekről.

Putyinnak nem feltétlenül az volt a célja, hogy Trumpot hatalomra juttassa, hanem éppen az Egyesült Államokat akarta gyengíteni a belső viszályok fölerősítésével. Ezek után az sem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy most épp a Kreml segít abban, hogy Trump Oroszországhoz főződő viszonya napvilágra kerüljön.

Amerikában jelenleg csak a választók húsz százaléka bízik a kormányban. Ez nem csak a Trump-jelenség következménye, még ha Trump az ország legkevésbé népszerű elnöke is. Jellemzően egyre kevesebben gondolják a mindenkori kormányt kompetensnek. Ez a trend kedvező Putyinnak, aki előszeretettel helyezi magát szembe a Nyugattal és az azt megtestesítő Egyesült Államokkal. Ráadásul az amerikai elnök halmozódó botrányai segítenek a nyugati értékrendbe vetett bizalom lerombolásában.

Manaforttal szemben Mueller tehát azt hozta fel, hogy megsértette a külföldi ügynököket regisztrációra kötelező törvényt, s lám, épp ilyesmivel példálózott Putyin és a magyar kormány is civilellenes intézkedései indoklásaként. Az persze nem zavarta a magyar és orosz kormányt, hogy az Egyesült Államokban mást jelent az ügynök, van jogi definíciója, és a legtöbb civil szervezet persze kívül is esik a törvény hatályán, és csak amiatt, mert külföldről kapnak támogatást, még nem kell regisztrálniuk, hiszen a támogatás önmagában még nem jelenti azt, hogy a támogatót képviselik vagy annak érdekében járnak el.

Ironikusnak hat továbbá, hogy amíg a magyar kormány az amerikai törvénnyel példálózva is vegzálja a civileket, látszólag mit sem tesz az itthoni orosz befolyás ellen. Míg az Egyesült Államokban éppen az elnökhöz igen közel álló személyt helyeznek ilyen ügyben vád alá, addig Magyarországon a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt KGBélájának ügyét sem akaródzik rendesen kivizsgálni. Ahogy az Index jelezte, sok mulasztás történt a nyomozás során, aminek következményeként az orosz hírszerzéssel összefüggésbe hozott Kovács Béla úgy úszhatja meg az ügyet, hogy valójában semmi nem derül ki – már ha lenne egyáltalán valami, ami kiderülhetne. Ez értelmezhető akár a magyar állam Moszkva felé tett gesztusaként is.

Igaz, itthon az oroszoknak nem éri meg akkora botrányokat kirobbantani, mint az Egyesült Államokban. A magyar kormány, illetve a legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik is fontos szövetségese Putyinnak, nemcsak a Paks II. és a metróújításokhoz kapcsolódó gazdasági érdekektől vezérelve, hanem mert Orbán a Brüsszel-ellenes hadjáratával a Kreml érdekeit szolgálja. Gyengíti az EU-t. Az Egyesült Államoknak van esélye, hogy a visszájára fordítsa Putyin tervét, felelősségre vonja a Kreml propagandáját szolgáló döntéshozókat és visszaépítse az amerikai demokratikus értékekbe vetett hitet. Magyarországnak sokkal nehezebb lesz ismét kikerülnie az orosz befolyás alól.